Békéscsaba

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 24., 15:06-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. Az 58 996 lakosú város (2019. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.
Békéscsaba címere

Tartalomjegyzék

Történet

Békéscsaba térképe (Haan Lajos)
Békéscsaba látképe (Haan Lajos)
Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)
Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér

A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek 1332-ben említik először, Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát 1383-tól a 16. század végéig a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta. Ők 1520 körül kastélyt építtettek, melyet 1556-ban a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak. 1566-ban Petraf basa elfoglalta a gyulai várat, Csaba 129 évre török uralom alá került. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. 1703-ban a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

Csaba benépesülése 1715-ben vette kezdetét három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. 1717-ben 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. 1718-ban nagyszámú betelepülés történt – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. 1718 a település újratelepülésének éve. A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. 1720 októberében Harruckern János György lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak, megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további telepítések szervezését ispánjára, Thuróczy Miklósra bízta. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. 1745-ben felépült az Alföld első evangélikus téglatemploma. 1748-ban Csaba járásszékhely lett. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket 1765-ben, a gödrön túli, jaminai szőlőket 1769-ben, a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig 1810-ben osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok 1777-re megásták a Körös-csatornát, 1788-ban postaállomás épült. Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.

A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult Telekgerendás, Gerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi. Csabát „Európa legnagyobb falujaként” emlegették. 1824-ben felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom. 1831-ben kolera pusztított Csabán, a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település 1840-ben mezővárosi rangot kapott. 1844-ben megkötötték a legelőelkülönítési, 1845. december 31-én pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. 1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt. Megépült a Szolnok–Arad (1858), a Nagyvárad–Fiume (1871), a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (1899) és a Békéscsaba–Vésztő (1904) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. Sztraka Ernő vezetésével városi rendezési terv készült, emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. Szeberényi Gusztáv Adolf püspöksége idején (18721890) Békéscsaba püspöki székhely volt.

A békéscsabaiak az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. 963-an estek el csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az első polgármester dr. Berthóty István lett. 1919-ben közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az 1933-as pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. 1944 júniusában megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását. 1944. szeptember 21-én angolszász bombatámadás érte a MÁV-állomást és környékét. 1944. október 6-án megérkeztek a szovjet csapatok és kezdetét vették a megszállás évtizedei. Az 1940-es évek második felében a város lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere). 1941 és 1949 között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az 1956-os forradalom békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja Fekete Pál, a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város. 1996-ban létrejött a Békéscsabai kistérség. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

Gazdaság

A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.

1853-ban megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan-nyomda hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.

Kultúra

Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. 1718-ban evangélikus, 1756-ban katolikus iskola nyílt. 1855-ben megalapították az első csabai gimnáziumot, ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. 1986-ban főiskolai képzés indult.

A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából 1913-ban megalakult az Aurora-kör. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar, különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött Csabagyöngye Kulturális Központ is.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Békéscsabához tartozó településrészek

Díszpolgárok

Testvérvárosok

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök