Hazay-Sternschuss János (1870–?)
A BékésWiki wikiből
főtörzsorvos-ezredes
Tartalomjegyzék |
Népszerű orvos
Hazay-Sternschuss János Galíciában született 1870-ben, zsidó származású családban. Később római katolikus vallásra tért.
Lembergben (ukránul: Lviv) háza, Lemberg környékén birtokai voltak. Egyik testvére a lengyel légióban szolgált és elesett, a másik katonaorvos volt. A belügyminiszter honosítási okirata alapján 1905. október 12-én magyar honosságot nyert, és október 19-én Békés vármegye alispánja előtt letette a magyar honossági esküt. Mint fiatal katonaorvos a 32-es gyalogezredben szolgált, onnan helyezték a 101-es császári és királyi gyalogezred csabai zászlóaljához. A közgyűlés döntése nyomán 1910-ben Békéscsaba polgára lett.
Az I. világháború kitörése után a Temesvári Katonai Parancsnokság a Békés megyei egészségügyi szolgálat megszervezésével bízta meg, és a katonai kórházak parancsnokává nevezte ki. Békéscsaba volt a központ: itt 15 kórház működött 3000 ággyal, az alföld‒fiumei vasúton az olasz frontról érkező sebesültek a csabai tartalékkórházba kerültek. A megyében Gyulán, Békésen, Dobozon, Endrődön, Gyomán, Kondoroson, Orosházán, Szeghalomban, Kevermesen és Tótkomlóson is kialakítottak hadikórházakat, a szentesi, a nagylaki és a mindszenti vöröskeresztes kórházat is Hazay-Sternschuss szervezte a békéscsabai kórház fiókjaiként. Kitűnő munkát végzett: az ápolási adatok szerint a háború kezdetétől 1918. március végéig a kórházban 79 868 katonát ápoltak, ebből 72 905-en gyógyultan tértek vissza harctéri szolgálatra, 3253 katonát rokkantként bocsátottak el, 3432-en álltak ápolás alatt, és csak 278-an haltak meg.
Hazay-Sternschuss kiváló orvos volt. Humánus gondolkodású ember hírében állt, a betegekkel való viselkedésével is kivívta az egész megye rokonszenvét és megbecsülését. 14 nyelven beszélt, és példátlan arc- és névmemóriával rendelkezett. Nagy vagyonából sok ezer sebesült katonáról és családjáról gondoskodott. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy a sorozásoknál méltányosan bírálta el a katonai alkalmasságot. Ellenségei éppen ezért több ízben feljelentették „katonaszabadításért”, ám a hatóságok a vádak alól mindig tisztázták.
1918 októberében, az őszirózsás forradalom idején városparancsnokká nevezték ki. A közrend biztosítására a felgyógyult sebesültekből polgárőrséget szervezett, melynek segítségével sikerült a város belterületén rendet teremteni. Novemberben a Békéscsabai Nemzeti Tanács vezetőjévé választották.
A Radikális Párt jelöltjeként került a csabai képviselő-testületbe. Az 1916-ban tett javaslata nyomán 1918-ban létesült Békéscsabán, a Németh L. utcában az I. világháború áldozatainak hősi temetője, melyben 926 egyforma sír kapott helyet; 489 magyar hősi halott mellett orosz, szerb, olasz, német és román katona nyugszik a sírkertben.
1918. november 26-án a városi közgyűlésen Hazay-Sternschuss János és Pollák Arnold indítványozta, hogy a polgármesteri állást véglegesen töltsék be; ezután egyhangúan dr. Berthóty István vármegyei főjegyzőt választották meg Békéscsaba első polgármesterének.
Díszpolgári címek
1917‒1918-ban Békés, Csongrád és Csanád megye 13 (más források szerint 14, illetve 17) községe választotta meg díszpolgárául: elsőként Orosháza 1917. október 6-án, majd Békéscsaba, Szarvas, Békés, Tótkomlós, Nagylak, Reformátuskovácsháza, Endrőd, Vésztő, Csorvás, Öcsöd, Mezőberény és Gyoma. Békéscsaba képviselő-testülete az 1917. október 25-én tartott rendkívüli közgyűlésén tüntette ki díszpolgári címmel dr. Hazay-Sternschuss János kórházi parancsnokot „nemes emberbaráti érzülete úgy a katonaügyi intézmények, mint a hadbavonult sebesült és beteg katonák és hozzátartozóik iránt mindenkor tanúsított kiváló érdemei elismeréséül”.
Egy „destruktív” személy
1920 márciusában a Szózat című újságban, vallási-származási és politikai okok miatt, „destruktív” személyként aposztrofálva a kitűnő orvost, támadást intéztek ellene, aki a Kisgazdapárt jelöltjeként készült indulni a békéscsabai választókerület felszabaduló mandátumáért. Áprilisban a Szegedi Katonai Körletparancsnokság elrendelte a megfigyelését. Feljelentések alapján júniusban Budapesten a békéscsabai rendőrség megkeresésére letartóztatták, és ide szállították. A vádak szerint nagy összegű közpénzeket sikkasztott el kórházparancsnoki minőségében, azonkívül ökrökkel és lovakkal manipulált. Háromrendbeli gyilkossággal, illetőleg gyilkosságra való felbujtással is vádolták. Az összes vád valótlannak bizonyult, a gyulai királyi törvényszék 1920. december 22-én megszüntette a vizsgálati fogságot és a bűnvádi eljárást. A meghurcolt Hazay-Sternschuss 1921. január 31-én érkezett Budapestre, fogadására a pályaudvaron több országgyűlési képviselő barátja jelent meg. Ügyében még azon a héten interpelláció hangzott el a Nemzetgyűlésen.
A későbbi években több település visszavonta a díszpolgárságot Hazay-Sternschusstól (Gyomán 1923-ban, Békésen 1924-ben). Békéscsaba közgyűlése 1943-ban a következő indokokkal fosztotta meg díszpolgári címétől: „...a nemzet lelkétől és világnézetétől oly idegen lelkületű, osztrák császári katonaorvost oly érdemek és közéleti tevékenység elismeréséül tüntették ki díszpolgársággal, mely ténykedés lassú, bomlasztó hatásával veszélyeztette az éppen válságos, sorsdöntő időkben szükséges nemzeti egységnek, az ezeréves hazának történelmi fennmaradását... A magyarságtól fajilag és szellemileg idegen lelkületű, nemzetközi szellemet sugárzó egyén... nem volt képes a város lakóival vállalni a sorsközösséget. Azok az érdemek, amelyeket az akkori képviselő-testület bár jóhiszeműen neki tulajdonított, nem voltak valódi, időtálló érdemek..." 1946-ban visszavontak valamennyi 1945 előtti címet, többek között Kossuthét is. A városi önkormányzat 2000. szeptember 21-én hatályon kívül helyezte a két döntést, ezzel dr. Hazay-Sternschuss János is újra Békéscsaba díszpolgára lett.
1920 után Hazay-Sternschuss János elkerült Csabáról, Bécsbe költözött; nem tudni, hogyan alakult további sorsa, hol és mikor halt meg.
Díj, elismerés
- Ferenc József-rend (1918)
Források
- Az Újság, 18. évf. 166. szám (1920. július 18.)
- Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 255. szám (2001. november 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 56. évf. 50. szám (1924. június 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba díszpolgárai. In: Bekescsaba.hu
- Békésmegyei Közlöny, 47. évf. 24. szám (1920. március 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Hazay-Sternschuss János, Csorvás díszpolgára (1918). In: Csorvastortenete.gportal.hu
- Gécs Béla: Békéscsaba díszpolgárai ‒ dr. Hazay-Sternschuss János. In: Csabai Mérleg, 14. évf. 8. szám (2004. április 22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 1. évf. 14. szám (1920. április 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 1. évf. 221. szám (1920. december 24.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szarvas és Vidéke, 34. évf. 25. szám (1918. június 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szózat, 5. évf. 268. szám (1923. november 25.)
- Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai 1889‒2010, Orosháza : Vár. Önkorm., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Világ, 11. évf. 168. szám (1920. július 16.)
- Világ, 12. évf. 25. szám (1921. február 1.)
- Világ, 9. évf. 89. szám (1918. április 14.)