Alföldi Kisvasút

A BékésWiki wikiből

490-es gőzmozdony hosszú tehervonatával a békéscsabai Kossuth téren
Vasúti pálya az Andrássy úton a Jókai Színház előtt
A Sztálin úti (ma Andrássy út) kitérő kisvasúti szerelvénnyel

Az Alföldi Kisvasút, MÁV AK (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) országos szinten is kiemelkedő hosszúságú, 156 kilométeres (1956) hálózati hosszával Békés megye legkiterjedtebb keskeny nyomközű hálózata volt 1894 és 1971 között. Gazdasági jelentősége mellett városkép alakító tényezővé is vált Békéscsabán, Békésen és Vésztőn.

Tartalomjegyzék

Története

Az Alföldi Kisvasút története 1894-ben kezdődött, amikor az Arad és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként működő Alföldi Első Gazdasági Vasút átadta első vonalát Kovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom ekkor két gőzmozdonnyal indult meg a vonalon. Az új vasút kezdetben csak árufuvarozást végzett, a KovácsházaCsaba-vasútvonal viszont már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Az új vonal kiépítését már a megye és a városi szervek is támogatták pénzügyileg. A hálózat kiépülése a CsabaBékés-vonallal folytatódott, aminek átadására 1903-ban került sor. Az új vasút üzemelését (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre tervezték. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. A gerincvonal építésének utolsó szakaszaként 1904-re megtörtént a BékésVésztő szakasz átadása is.

A vasúthoz számos uradalmi vasút csatlakozott. 1905-ben fejeződött be a Tótkomlós és Géza megálló közötti szárnyvonal építése, majd hosszú tervezés után 1925-ben a TótkomlósOrosháza vonal kiépülésével a vasút elérte Orosházát. Egy évvel később, 1926-ban megépült Orosházáról a hálózatba Gyopárosfürdőt bekötő vonal is. Ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata, a két világháború között ezután már csak a meglévő hálózatot fejlesztették.

Az AEGV önálló vállalattá vált, független lett korábbi anyavállalatának jogutódjától, a Szeged-Csanádi Vasúttól. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasúti pályában és járművekben is komoly károk keletkeztek, azonban a forgalmat 1945. november 23-áig fenn tudták tartani. A vállalat ekkorra csődbe ment, sem a dolgozók bérét, sem a mozdonyokhoz szükséges szenet nem tudták megvásárolni. A kisvasút leállt.

A MÁV Alföldi Kisvasút

A leállt vasútüzemet 1945. december 1-jén a MÁV vette át. Ezzel megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút.

Az államosítás után a kezdeti időszakban jelentős fejlesztések történtek. 1948-ban megnyílt a forgalomnak a TótkomlósBékéssámson vonalszakasz, majd 1949-ben a Ludad és Vizesfás közötti szakaszt tették közforgalmúvá. Végül megépült a Gyopárosfürdőt Rákócziteleppel összekötő vonal és a pusztaföldvári szárnyvonal is.

A forgalmat eleinte a második világháborúban zsákmányolt gőzmozdonyokkal bonyolították le, majd 1949-től jugoszláv exportból visszamaradt mozdonyok kerültek a vasútra. Később, a '60-as évek elejére már dízelmozdonyok, korszerű légfékes személy- és teherkocsik közlekedtek a vasútvonalon. A gőzvontatás 1964-ben szűnt meg.

A megszüntetés

Az utolsó vonat indul Szabadkígyós állomásról

Az 1960-as években kezdődött el Magyarországon a vasutak térvesztése, amely kezdetben néhány gazdasági vasút és határ közeli nagyvasút elbontásával járt, később azonban lendületet kapott az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció megszületésével, mely a forgalom mindinkább közútra terelését tűzte ki célul. Az Alföldi Kisvasút hálózatát 1960 és 1971 között szüntették meg és bontották el, a következő években pedig a kisvasúthoz kapcsolódó gazdasági vasutak is az enyészeté lettek. Az első megszűnt szakasz a Békéscsaba–Vésztő vonal volt. 1960 október elsején a Békéscsaba belvárosán is átvezető Békéscsaba AK–Békés szakaszon szűnt meg a forgalom, majd 1962. január elsején a vésztői vonal maradékát is felhagyták. Békés és Vésztő között a pályát 1963-ban szedték fel. A vonallal együtt elbontották a Ludad–Vizesfás szárnyvonal egy részét is. A vasúthálózat bontása tovább folytatódott, 1967-ben megszűnt az Orosházát Rákócziteleppel összekötő szárnyvonal, majd a Pusztaföldvári elágazás–Orosháza közötti vonalrész is. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát és a hozzá kapcsolódó Pusztaföldvári szárnyvonalat is megszüntették, majd felbontották. A Békéscsaba–Békéssámson közötti vonalon 1971-ig maradt meg a forgalom, de augusztus 31-én a teher-, majd október 30-án a személyforgalmat is megszüntették. A vonalat decemberben és januárban az előírt egy éves türelmi idő be nem tartásával kezdték el felbontani.

Utóélete

A békéscsabai kisvasúti fűtőház víztornya háttérben a körcikkfűtőházzal

Békéscsabán és több érintett településen emléktáblát avattak a kisvasút emlékére. Kaszaperen vasúttörténeti kiállítás, Vésztőn kisvasúti emlékhely létesült. Békéscsabán 2014-ben elkészül Békéscsaba Turisztikai Főpályaudvara, ahol kiállított járművek és vasúttörténeti gyűjtemény fog emlékeztetni az Alföldi Kisvasút múltjára.

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök