Berthóty István (1872–1929)
A BékésWiki wikiből
polgármester, kormányfőtanácsos
Tartalomjegyzék |
Élete
Berthóty István Németújfaluban (Somogy megye) született 1872. augusztus 17-én. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.
Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).
1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében két hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 22-én a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.
Munkássága
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. A művelődést, a művészetet, az oktatást és a sportot egyaránt támogatta. Ekkor épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővíz-csatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt, ő maga is részt vett a sportpálya építésében. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
Részt vett többek között a színügyi bizottság, a békéscsabai felső kereskedelmi iskola felügyelőbizottságának, a Magyar Vidéki Városok Kultúrszövetségének, az Amerikai Kossuth Zarándokbizottság, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének békéscsabai csoportjának, valamint a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság munkájában.
Kiállításmegnyitóként is szerepet vállalt, ő nyitotta meg 1926-ban Wagner József békéscsabai tárlatát. Hivatali és közéleti tevékenysége mellett szívesen sakkozott.
Díjak, elismerések
- Vöröskereszt ezüst díszérem (1916)
- II. oszt. polgári hadiéremkereszt (1918)
- Kormányzótanácsosi cím (1928)
Emlékezete
- Még életében ösztöndíjat neveztek el róla a békéscsabai evangélikus gimnáziumban.
- 1929-ben a Csabai Atlétikai Klub megalapította a Berthóty-vándordíjat.
- 1929-ben a régi vásárteret a város első polgármesteréről nevezték el. A második világháborút követően a teret beépítették, a Berthóty tér elnevezés pedig megszűnt.
- Arcképét a békéscsabai Városháza tanácstermében helyezték el 1931 októberében. A festmény Vidovszky Béla munkája.
- 1991-ben Békéscsabán, a Trefort és Illésházy utcák által határolt zárt tömb a Berthóty udvar nevet kapta.
- 1992-ben a békéscsabai Városháza udvarán emléktáblát avattak tiszteletére.
Források
- A békéscsabai Ág. G. Ev. Rudolf-Reálgimnázium LIX. értesitője az 1924–25. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1925. 12. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- A kőművesmesterek csabai nagygyűlése. In: A Munkaadó, 15. évf. 33. szám (1928. augusztus 16.) 4. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Az Amerika Kossuth Zarándokbizottság tanácskozása. In: Budapesti Hírlap, 47. évf. 254. szám (1927. november 9.) 4. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849–2010. Szerk.: Gécs Béla. In: Bekescsaba.hu (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 420–421. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 497. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p.
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 46., 163. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Berthóty István. In: A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a vele kapcsolatos Női Kereskedelmi Szaktanfolyam negyedik évi értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi: Pancratz József. Békéscsaba : Ker. Isk., 1929. 5–6. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. szám (1993. augusztus 5.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám (1931. november 1.) 346. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám (1929. július 24.) 1–2. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló, 4. évf. 36. szám (1992) 6. p.
- Megalakult a tisztikar. In: Reggeli Hirlap, 38. évf. 126. szám (1929. június 7.) 6. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Miért nem játszanak a csabai csapatok a Berthóty-vándordíjért? In: Nemzeti Sport, 24. évf. 185. szám (1932. szeptember 21.) 7. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Napi Hírek, 1928. május 5. 1. p. (Látogatva: 2018. 01. 26.)
- Sakkhírek. In: Pesti Napló, 78. évf. 190. szám (1927. augusztus 24.) 12. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
- Wagner József festőművész békéscsabai kiállítása. In: Pesti Napló, 77. évf. 232. szám (1926. október 13.) 12. p. (Látogatva: 2022. 08. 17.)
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Berthóty István meghalt. In: Ujság, 5. évf. 163. szám (1929. július 21.) 14. p.
- Leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám (1931. november 1.) 346. p.
- Szilágyi Sándor: Az egész város, az egész vármegye meleg szeretettel ünnepelte Berthóty István dr.-t. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 104. szám (1928. május 8.) 1–2. p.
Külső hivatkozások
- István Berthóty de Bertót. In: www.geni.com
