Békéscsaba

A BékésWiki wikiből

Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföldi régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. A közel 64 000 lakosú város megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú autóutakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.

Tartalomjegyzék

Történet

A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is, a honfoglaló magyarok, Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják legvalószínűbbnek. Haan kutatásai szerint a 13. században Csaba már lakott település volt, s a 14. században templommal is rendelkezett. A 16. század végéig Csabát az Ábrahámffy család birtokolta. Ők a 16. század elején kastélyt is építtettek, melyet azonban 1556-ban, hatalmi harcok során leromboltak.

A Habsburg térhódítás illetve a súlyos adók következtében megindult a terület elnéptelenedése. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően, az 1710-es évek végén Békés megye akkori földesura, Haruckern János György szabad vallásgyakorlatot ígérve a Felvidék túlnépesedett területeiről hívott le jobbágy –családokat, benépesítendő az elértéktelenedett, elszegényedett települést.

A nagyrészt evangélikus tótok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált. 1769-ben létrejött Erzsébethely, ismertebb nevén Jamina, Békéscsaba nyugati városrésze. A területet eredetileg a kiosztott szőlők művelésére különítették el, 1840-re azonban külön, lakott településegységgé vált. 1810-ben, Jaminához hasonlóan alakultak ki a szintén szőlőtermesztéssel foglalkozó Kanálisi, Kastélyi és Fényesi szőlők. Nagy-Csaba részét képzeték akkoriban az olyan határrészek is, mint például Telekgerendás, Gerendás és Fürjes. A 18. század végére csaknem 10000 lakosa volt Csabának. Ez a szám évről-évre szépen növekedett, köszönhetően a népszaporulatnak, illetve a további, magyar, román, német és zsidó betelepülőknek. A 19. század első harmadára már „Európa legnagyobb falujaként” emlegették, 1840-ben pedig mezővárosi rangot kapott.

Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá emelkedett, a szabadságharc bukását követően azonban ismét községi közigazgatást kapott. A szabadságharcot viszont Csaba jelentősebb emberáldozat nélkül vészelte át.

A század második felét az általános infrastrukturális fejlődés jellemezte. Az I. világháborúban Békéscsaba, mint második vonal mögötti hátország vett részt. Rengeteg csabai harcolt és esett el ekkor szerb, olasz vagy orosz frontokon. A város a háború után egy évig román megszállás alatt állt . Arad és Nagyvárad elvesztésével Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfifeldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A település 1919-ben városi rangot kapott.

A II. világháború során, 1944. június 25-én megkezdődött a békéscsabai és környező településekből származó zsidók deportálása. A helyi dohánygyárból kialakított gettóból a csabaiakat (2500 fő) Auschwitzba, a többieket pedig Strasshofba szállították. 1944. szeptember 21-én délben angol bombázások érték a MÁV-állomást és környékét, október 6-án pedig megérkeztek a szovjet csapatok, mellyel kezdetét vették a megszállás évtizedei. A negyvenes évek folyamán lezajlott a csehszlovák-magyar lakosságcsere, mely főként a határon túli magyarokat és németeket, illetve az országunk területén élő szlovákokat érintette. Így például a Szlovákiából és Erdélyből érkező magyarok egy részét is Békéscsaba fogadta be.

1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, s ezzel tovább nőtt közigazgatási szerepe.


Az 1956-os események Csabát is érintették s megalakult a forradalmi bizottság Fekete Pál, tanár elnökletével. A békés tüntetéseket követően november 4-én 300 szovjet tank indult meg a város felé, s csak Fekete és társai közbenjárásának köszönhető, hogy nem rohanták le Csabát. Az 1960-70-es évek új beruházásaival egyre nagyobb lett a munkaerőigény, mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar területén. Nagy hangsúlyt fektettek a termelékenység minél nagyobb ütemű fejlesztésére, termelőszövetkezeteink jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások szele a termelőszövetkezeteket is elérte. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város.

Gazdaság

A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, s állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be. 1777-ben Csaba lakosai hozzáláttak az Élővíz-csatorna kiásásához, mely a későbbiekben, kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez, s a vízi kereskedelem fellendüléséhez vezetett.

A város vezetése, nagy küzdelmek árán, de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat 1858-ban adták át. Említésre méltó újítás a város életében a Pain Antal-féle gőzmalom 1853-as megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

A 19. század végén sorra épültek a nyomdák, s nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan nyomda hozta. A nyomda, folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő –és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár) is. Országos jelentőségű cserép – és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.

Kultúra

Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az Auróra Kör 1913-as megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar, különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), képzőművészetének pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria).

A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, s 2013. január 22-én megnyílt Csabagyöngye Kulturális Központ is.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök