Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja

Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör 1913. március 2-án Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban tartotta alakuló ülését dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. Díszelnökének Donner Lajost, elnökének dr. Reisz Miksát, alelnököknek pedig dr. Rell Lajost és dr. Remenár Eleket választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. A Kör emblémáját Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

Az Aurora az első világháború kitöréséig működött, majd 1918. január 6-án indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent (500-ról 86-ra), az egyesület pedig "Kis Auróra" néven működött még egy ideig.

Az Aurora-kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

2013-04-09 09.27.06.jpg

Tartalomjegyzék

Irodalmi élet

A Kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – meghatározó szerepe volt Gyöngyösi Jánosnak. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt, például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, Sinka István, Szabó Zoltán és Veres Péter. A Kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak. 1927. február 7-én Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”

Az Aurora könyvtára

A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára 1925-ben vált nyilvánossá a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a kortárs szerzők műveit gyűjtötték. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A nagyjából 2000 kötetes állományt 1940-ben felajánlották a városi könyvtárnak.

Zenei élet

2013-04-09 09.26.43.jpg

Az Aurora-kör az első hangversenyét 1913. május 17-én rendezte. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy 1914-es előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A Kör újraindulása után, 1919-ben szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt, melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek. Többek között Dohnányi Ernő és Engel Iván is volt az Aurora-kör előadója. Bartók Béla önálló műsorral 1922-ben mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére 1923-ban Kodály Zoltán is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

A Kör zenei tevékenysége a munkásosztály körében is népszerűvé vált. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. 1933. május 8-án Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály 1935 áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az Erzsébethelyi Daloskör, az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. 1935-ben az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

Képzőművészeti élet

A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A Kör esztétikai és művészettörténeti előadások szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először Vidovszky Béla kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezette.

1923. július 22-én a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. 1926-ban Jankay Tibornak, majd Perlrott-Csaba Vilmosnak nyitottak önálló tárlatot. 1930-ban Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek csoportos kiállítást. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, Gyoroki Pál, Kapitány József, Kolozsváry Sándor, Mazán László, Mokos József, Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.

A szakosztállyal a Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök