Békéscsaba

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozás javítása)
a (Pósteleki kastély belső hivatkozása)
 
(10 közbeeső változat nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
-
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.  
+
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.  
[[1566|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.   
[[1566|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.   
-
Csaba '''benépesülése [[1715|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|evangélikus téglatemploma]]. [[1748|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
+
Csaba '''benépesülése [[1715|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|evangélikus téglatemploma]]. [[1748|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.
A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.
-
'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.
+
'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.
-
A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]] lett. [[1919|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
+
A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]] lett. [[1919|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (1928–2022)|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
29. sor: 29. sor:
Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718|1718-ban]] evangélikus, [[1756|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986|1986-ban]] főiskolai képzés indult.
Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718|1718-ban]] evangélikus, [[1756|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986|1986-ban]] főiskolai képzés indult.
-
A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar|Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
+
A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
=== Látnivalók ===
=== Látnivalók ===
-
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
+
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
-
* [[Békéscsabai Jókai Színház]]
+
* [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]]
-
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]
+
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]]
-
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]]
-
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]
-
* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)]]
+
* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Hotel Fiume]]
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
-
* [[Munkácsy Mihály Emlékház]]
+
* [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]]
-
* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]
+
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)|Ortodox zsinagóga]]
-
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|Neológ zsinagóga]]
* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
* [[Póstelek]]
* [[Póstelek]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
-
* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
+
* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
-
* Szoborsétány
+
* [[Szoborsétány (Békéscsaba)|Szoborsétány]]
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
69. sor: 69. sor:
* 1894 – Wekerle Sándor pénzügyminiszter, miniszterelnök
* 1894 – Wekerle Sándor pénzügyminiszter, miniszterelnök
* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
-
* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
+
* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
-
* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (1870‒?)|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
+
* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (1870–?)|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
-
* 1925 – [[Bud János (1880‒1950)|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter
+
* 1925 – [[Bud János (1880–1950)|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter
* 1940 – Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke
* 1940 – Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke
* 1940 – Csáky István gróf, külügyminiszter
* 1940 – Csáky István gróf, külügyminiszter
-
* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901-1977)|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja
+
* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja
* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
-
* 1992 – Fekete Pál, 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
+
* 1992 – [[Fekete Pál (1928–2022)|Fekete Pál]], 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)|Schéner Mihály]] képzőművész
* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)|Schéner Mihály]] képzőművész
* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász
* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász
-
* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy Mihály]] festőművész
+
* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] festőművész
-
* 2014 – [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő
+
* 2014 – [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő
 +
* 2021 – [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] építész, városrendező, városi mérnök
== Testvérvárosok ==
== Testvérvárosok ==
115. sor: 116. sor:
* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
 +
* [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)|Kazinczy-lakótelep]]
== Források ==
== Források ==

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 15:06-kori változata

Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. Az 58 996 lakosú város (2019. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.
Békéscsaba címere

Tartalomjegyzék

Történet

Békéscsaba térképe (Haan Lajos)
Békéscsaba látképe (Haan Lajos)
Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)
Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér

A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek 1332-ben említik először, Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát 1383-tól a 16. század végéig a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta. Ők 1520 körül kastélyt építtettek, melyet 1556-ban a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak. 1566-ban Petraf basa elfoglalta a gyulai várat, Csaba 129 évre török uralom alá került. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. 1703-ban a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

Csaba benépesülése 1715-ben vette kezdetét három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. 1717-ben 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. 1718-ban nagyszámú betelepülés történt – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. 1718 a település újratelepülésének éve. A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. 1720 októberében Harruckern János György lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak, megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további telepítések szervezését ispánjára, Thuróczy Miklósra bízta. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. 1745-ben felépült az Alföld első evangélikus téglatemploma. 1748-ban Csaba járásszékhely lett. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket 1765-ben, a gödrön túli, jaminai szőlőket 1769-ben, a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig 1810-ben osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok 1777-re megásták a Körös-csatornát, 1788-ban postaállomás épült. Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.

A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult Telekgerendás, Gerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi. Csabát „Európa legnagyobb falujaként” emlegették. 1824-ben felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom. 1831-ben kolera pusztított Csabán, a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település 1840-ben mezővárosi rangot kapott. 1844-ben megkötötték a legelőelkülönítési, 1845. december 31-én pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. 1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt. Megépült a Szolnok–Arad (1858), a Nagyvárad–Fiume (1871), a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (1899) és a Békéscsaba–Vésztő (1904) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. Sztraka Ernő vezetésével városi rendezési terv készült, emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. Szeberényi Gusztáv Adolf püspöksége idején (1872–1890) Békéscsaba püspöki székhely volt.

A békéscsabaiak az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. 963-an estek el csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az első polgármester dr. Berthóty István lett. 1919-ben közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az 1933-as pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. 1944 júniusában megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását. 1944. szeptember 21-én angolszász bombatámadás érte a MÁV-állomást és környékét. 1944. október 6-án megérkeztek a szovjet csapatok és kezdetét vették a megszállás évtizedei. Az 1940-es évek második felében a város lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere). 1941 és 1949 között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az 1956-os forradalom békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja Fekete Pál, a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város. 1996-ban létrejött a Békéscsabai kistérség. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

Gazdaság

A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.

1853-ban megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan-nyomda hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.

Kultúra

Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. 1718-ban evangélikus, 1756-ban katolikus iskola nyílt. 1855-ben megalapították az első csabai gimnáziumot, ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. 1986-ban főiskolai képzés indult.

A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából 1913-ban megalakult az Aurora-kör. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar, különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött Csabagyöngye Kulturális Központ is.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Békéscsabához tartozó településrészek

Díszpolgárok

Testvérvárosok

Képgaléria

Békés-Csaba főpiaca (1866)

Békés-Csaba főtere (1887)

A Körös medre Békés-Csabán (1888)

Békés-Csaba főtere. Goró Lajos rajza (1888)

Árpád Gyógy- és Strandfürdő

Élővíz-csatorna

Evangélikus Kistemplom

Evangélikus Nagytemplom

Fiume szálloda

A Széchenyi liget pavilonja

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök