Békéscsaba

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Formázás javítása)
a (Pósteleki kastély belső hivatkozása)
 
(22 közbeeső változat nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:HaanL Bcs terkep.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba térképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs terkep.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba térképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs latkepe.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba látképe (Haan Lajos)]]
[[Fájl:HaanL Bcs latkepe.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba látképe (Haan Lajos)]]
 +
[[Fájl:Bekes-Csaba HazankSAKulfold 1867.jpg|bélyegkép|300px|Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)]]
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
[[Fájl:Bcsaba kepeslap 00083.jpg|bélyegkép|300px|Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér]]
-
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.  
+
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek '''[[1332|1332-ben]] említik először''', Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát [[1383|1383-tól]] a 16. század végéig '''a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta'''. Ők [[1520]] körül '''kastélyt építtettek''', melyet [[1556|1556-ban]] a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak.  
 +
[[1566|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit. 
-
[[1566|1566-ban]] Petraf basa elfoglalta a [[Gyula|gyulai]] várat, '''Csaba 129 évre török uralom alá került'''. A 16. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. [[1703|1703-ban]] a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit. 
+
Csaba '''benépesülése [[1715|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664–1742)|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|evangélikus téglatemploma]]. [[1748|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
-
 
+
-
Csaba '''benépesülése [[1715|1715-ben]] vette kezdetét''' három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. [[1717|1717-ben]] 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. '''[[1718|1718-ban]] nagyszámú betelepülés történt''' – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. '''[[1718]] a település újratelepülésének éve.''' A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba [[1720|1720-ban]] községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. [[1720]] októberében [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern János György]] lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. '''Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak''', megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további '''telepítések szervezését''' ispánjára, '''Thuróczy Miklósra bízta'''. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. [[1745|1745-ben]] felépült az Alföld első [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|evangélikus téglatemploma]]. [[1748|1748-ban]] Csaba '''járásszékhely lett'''. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba '''katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni'''. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát.
+
A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.
A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket [[1765|1765-ben]], a gödrön túli, jaminai szőlőket [[1769|1769-ben]], a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig [[1810-ben]] osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok [[1777|1777-re]] megásták a Körös-csatornát, [[1788|1788-ban]] [[Posta (Békéscsaba)|postaállomás]] épült. Csaba a 18. század végére '''csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett'''.
-
'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy–Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békés-Csaba '''püspöki székhely volt'''.
+
'''A 19. században''' folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett '''magyar, román, zsidó és német családok érkeztek'''. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult [[Telekgerendás]], [[Gerendás]], [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]]. Csabát '''„Európa legnagyobb falujaként” emlegették'''. [[1824|1824-ben]] felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]. [[1831|1831-ben]] [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|kolera pusztított Csabán]], a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település '''[[1840|1840-ben]] mezővárosi rangot kapott'''. [[1844|1844-ben]] megkötötték a legelőelkülönítési, [[1845]]. [[december 31.|december 31-én]] pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba [[1848]]. [[március 15.]] után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. [[1848|1848-ban]] a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. '''A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt.''' Megépült a Szolnok–Arad ([[1858]]), a [[Alföld–Fiumei Vasút|Nagyvárad–Fiume]] ([[1871]]), a [[Alföldi Kisvasút|Mezőkovácsháza–Békéscsaba]] ([[1899]]) és a Békéscsaba–Vésztő ([[1904]]) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] vezetésével '''városi rendezési terv készült''', emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. [[Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)|Szeberényi Gusztáv Adolf]] püspöksége idején ([[1872]]–[[1890]]) Békéscsaba '''püspöki székhely volt'''.
-
A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]] lett. [[1919|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (tanár)|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
+
A békéscsabaiak '''az I. világháborúban''' az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. '''963-an estek el''' csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. '''[[1918|1918-ban]] Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott.''' Az első polgármester [[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]] lett. [[1919|1919-ben]] közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az [[1933|1933-as]] pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. [[1944]] júniusában '''megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását'''. [[1944]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] '''[[Békéscsaba bombázása-emléktábla (Békéscsaba)|angolszász bombatámadás]]''' érte a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|MÁV-állomást]] és környékét. '''[[1944]]. [[október 6.|október 6-án]]''' megérkeztek a szovjet csapatok és '''kezdetét vették a megszállás évtizedei'''. Az 1940-es évek második felében a város '''lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere)'''. [[1941]] és [[1949]] között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. '''[[1950|1950-ben]] Békéscsaba megyeszékhellyé vált''', ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html 1956-os forradalom] békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja [[Fekete Pál (1928–2022)|Fekete Pál]], a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba '''[[1991|1991-től]] megyei jogú város'''. [[1996|1996-ban]] '''létrejött a Békéscsabai kistérség'''. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
 +
A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.
-
A város kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkozott, állattenyésztésre, illetve gabonanövények és szőlő termesztésére rendezkedett be.
+
[[1853|1853-ban]] megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett [[István malom (Békéscsaba)|István malom]] 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.
-
[[1777|1777-ben]] Csaba lakosai hozzáláttak az '''Élővíz-csatorna''' kiásásához, ami a későbbiekben kiszárítván az addig mocsaras, belvizes földeket, hozzájárult újabb termő- és legelőterületek keletkezéséhez. A vízi kereskedelem fellendüléséhez is vezetett.
+
-
A város vezetése, nagy küzdelmek árán de elérte, hogy az Arad és Szolnok között építendő vasútvonal Békéscsabát is érintse. A vasutat [[1858|1858-ban]] adták át. Említésre méltó újítás a város életében a '''Pain Antal-féle gőzmalom''' [[1853|1853-as]] megépítése is. A több tulajdonosváltáson majd egy tűzeseten s újjáépítésen is átesett '''[[István malom (Békéscsaba)|István malom]]'''  150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.
+
A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az [[1903|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)|Tevan-nyomda]] hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.
-
A 19. század végén sorra épültek a nyomdák. A nyomdászat terén az igazi sikert az [[1903|1903-ben]] létesült [[Tevan-nyomda (Békéscsaba)|Tevan-nyomda]] hozta. A nyomda folyamatos változtatásokat és tulajdonosváltásokat követően napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.
+
A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.
-
 
+
-
A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak ([[Békéscsabai Barnevál]]), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak ([[Békéscsabai Hűtőház]], [[Békéscsabai Konzervgyár]]) is. Országos jelentőségű cserép- és téglagyára, illetve a 20. században fellendült a gépgyártás és az elektronikai ipar is.
+
== Kultúra ==
== Kultúra ==
 +
Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. [[1718|1718-ban]] evangélikus, [[1756|1756-ban]] katolikus iskola nyílt. [[1855|1855-ben]] megalapították [[az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|az első csabai gimnáziumot]], ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. [[1986|1986-ban]] főiskolai képzés indult.
-
Békéscsaba szellemi életét s az oktatást eleinte az egyház szervezte. Kulturális élete nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század közepe-vége felé kezdett el fellendülni. Ehhez később az [[Auróra Kör]] [[1913|1913-as]] megalakulása is hozzájárult. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' (Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' (Szlovák Tájház, Meseház, [[Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar]], különböző egyházi énekkarok). Mindezek támpilléreként szolgálják a közművelődést a csabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), '''képzőművészetének''' pedig múzeumok és galériák adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház|Munkácsy Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]).  
+
A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából [[1913|1913-ban]] megalakult az [[Aurora-kör|Aurora-kör]]. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a '''színművészet''' ([[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]], Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a '''népművészet''' ([[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]], Meseház, [[Békés Banda|Békés Banda]]), a '''tánc''' (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a '''zeneművészet''' (Bartók Béla Zeneiskola, [[Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar|Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar]], különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai '''művelődési házak és könyvtárak''' ([[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]], Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig '''múzeumok és galériák''' adnak otthont ([[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]], [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]], [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria (Békéscsaba)|Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]]). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
-
 
+
-
A kultúra terjesztését, elérhetővé tételét és népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött, [[2013]]. [[január 22.|január 22-én]] megnyílt [[Csabagyöngye Kulturális Központ]] is.
+
== Látnivalók, rendezvények ==
== Látnivalók, rendezvények ==
-
 
=== Látnivalók ===
=== Látnivalók ===
-
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
+
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő]]
-
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)]]
+
* [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Békéscsabai Jókai Színház]]
-
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]]
-
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]]
+
* [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]]
-
* [[Hotel Fiume]]
+
* [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]]
-
* [http://jokaiszinhaz.hu/ Jókai Színház]
+
* [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Hotel Fiume]]
-
* [[Katolikus nagytemplom]]
+
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth tér]]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
* [http://www.mesehaz.hu/ Meseház]
-
* [[Munkácsy Mihály Emlékház]]
+
* [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékház]]
-
* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]
+
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)|Ortodox zsinagóga]]
-
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
+
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|Neológ zsinagóga]]
 +
* [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
* [[Póstelek]]
* [[Póstelek]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tér]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
-
* [[Széchenyi-Wenckheim_kastély_(Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
+
* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
-
* Szoborsétány
+
* [[Szoborsétány (Békéscsaba)|Szoborsétány]]
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
* [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]]
-
* [[Wenckheim kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
+
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)|Wenckheim kastély]]
=== Rendezvények ===
=== Rendezvények ===
62. sor: 58. sor:
* [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&op=list&indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]
* [http://www.kolbaszfesztival.eu/?module=news&op=list&indexp=true Csabai Kolbászfesztivál]
* [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]
* [http://csabaisorfesztival.hu/index.php Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé]
 +
 +
== Békéscsabához tartozó településrészek ==
 +
* Fényes
 +
* [[Gerla]]
 +
* Mezőmegyer
 +
 +
== Díszpolgárok ==
 +
* 1889 – Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó elnöke
 +
* 1894 – Jókai Mór író
 +
* 1894 – Wekerle Sándor pénzügyminiszter, miniszterelnök
 +
* 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
 +
* 1902 – [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]], a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
 +
* 1917 – [[Hazay-Sternschuss János (1870–?)|Hazay-Sternschuss János]] főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
 +
* 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
 +
* 1925 – [[Bud János (1880–1950)|Bud János]] gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter
 +
* 1940 – Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke
 +
* 1940 – Csáky István gróf, külügyminiszter
 +
* 1942 – [[Beliczey Miklós (1901–1977)|Beliczey Miklós]], a város szülötte, Békés vármegye főispánja
 +
* 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
 +
* 1992 – [[Fekete Pál (1928–2022)|Fekete Pál]], 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
 +
* 1998 – [[Schéner Mihály (1923–2009)|Schéner Mihály]] képzőművész
 +
* 2007 – [[Ónodi Henrietta (tornász)|Ónodi Henrietta]] olimpiai bajnok tornász
 +
* 2014 – [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] festőművész
 +
* 2014 – [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] szőlész-borász, szőlőnemesítő
 +
* 2021 – [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] építész, városrendező, városi mérnök
 +
 +
== Testvérvárosok ==
 +
* Nagybecskerek (Zrenjanin), Szerbia ([[1966]])
 +
* Mikkeli, Finnország ([[1981]])
 +
* Székelyudvarhely, Románia ([[1991]])
 +
* Trencsén, Szlovákia ([[1992]])
 +
* Tarnowskie Góry, Lengyelország ([[1994]])
 +
* Ungvár, Ukrajna ([[1998]])
 +
* Lutherstadt Wittenberg, Németország ([[1999]])
 +
* Belényes, Románia ([[1999]])
 +
* Korompa, Szlovákia ([[2013]])
 +
* Turócszentmárton, Szlovákia ([[2013]])
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Bekescsaba fopiaca VasarnapiUjsag1866.jpg|Békés-Csaba főpiaca (1866)
 +
Fájl:Bcs foter AlfoldiKepesEmlekkonyv.jpg|Békés-Csaba főtere (1887)
 +
Fájl:Bekescsaba arviz VasarnapiUjsag1888.jpg|A Körös medre Békés-Csabán (1888)
 +
Fájl:Bekescsaba fotere VasarnapiUjsag1888.jpg|Békés-Csaba főtere. Goró Lajos rajza (1888)
Fájl:Arpad furdo Bcsaba.jpg|Árpád Gyógy- és Strandfürdő
Fájl:Arpad furdo Bcsaba.jpg|Árpád Gyógy- és Strandfürdő
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG|Élővíz-csatorna
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 01.JPG|Élővíz-csatorna
79. sor: 116. sor:
* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
* [[:Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár|Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
* [[:Kategória:Békéscsaba|Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben]]
 +
* [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)|Kazinczy-lakótelep]]
== Források ==
== Források ==
* Békés megye 1956-ban I. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye 1956-ban I. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megvalósíthatósági tanulmány Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési feladatainak támogatására. 2015. [https://adoc.tips/bekescsaba-megyei-jogu-varos-nkormanyzata576c611d5a8c88162ed9798e734860bd43217.html 5–6. p.] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megvalósíthatósági tanulmány Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési feladatainak támogatására. 2015. [https://adoc.tips/bekescsaba-megyei-jogu-varos-nkormanyzata576c611d5a8c88162ed9798e734860bd43217.html 5–6. p.] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának [https://bekescsaba.hu/ honlapja] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
* Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának [https://bekescsaba.hu/ honlapja] (Látogatva: 2020. 06. 10.)
100. sor: 138. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A csabai : táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Csabai Rendezvényszervező, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Az árvíz Békés-Csabán. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1888/?pg=234&layout=s Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.]
 +
* Az első 50 csabai érték : Békéscsabai érték. Békéscsaba : Önkor., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Az újratelepítés 300. évfordulója. Szerk.: Ando György, Jároli József. Békéscsaba : Önkorm., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Bakonyi Dezső: Békéscsaba, Gyula, Békés : háromváros. Budapest : VÁTI, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest : s. n., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző és Sass Ervin. Békéscsaba : Békés M. Lapk. Váll., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba a festők szemével. Szerk.: Baji Miklós Zoltán. Békéscsaba : Vár. Önkorm., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991-2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné és Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba multja a honfoglalásig. s. l. : s. n., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba néprajza. Szerk.: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba rend. tanácsú város szervezési szabályrendelete. Békéscsaba : Corvina ny., 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba, Gerla, Mezőmegyer, Fényes információs térképei. Gyula : Hiszi-Map Kiadó, 201? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba. Fotó: Martin Gábor. Békéscsaba : Vár. Tanács, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba. Fotóit kész.: Veress Erzsi. Békéscsaba : VEKO Bt., 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés-Csaba. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1866/?pg=341&layout=s Vasárnapi Ujság, 13. évf. 29. szám (1866. július 22.) 348. p.]
 +
* Békésvármegye tiz éve, 1918–1928. Összeáll. és szerk.: Oroszlány Gábor. Gyula : Orosházi Friss Újság ny., 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Born Miklós: Békéscsaba a családok tükrében : első füzet, 1716–1720. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : Békés Megyei Művelődési Közp., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Békéscsaba, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. 2. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Cseres Tibor: A kétszázötven éves Békéscsaba. Békéscsaba : Városi. Tcs., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Darabos Pál: Békéscsaba bibliográfiája, 1945–1952. Budapest : Darabos P., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dedinszky Gyula: Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Összeáll. és a bev. írta: Jároli József. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715–1730. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Európa legnagyobb "falu"-ja. Békéscsaba : s. n., 1952 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Facts about Békéscsaba. Assistant in charge: Szilvia Sándor. 2. ed. Békéscsaba : Bcs-i Vállalk. Centrum Kft, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fügedi Erik: Békéscsaba újratelepítése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1969/?pg=57&layout=s Békési Élet, 4. évf. 1. szám (1969) 56-65. p.]
 +
* Galbicsek Mária: Adatok Békéscsaba fejlődéstörténetéhez : az utcák elnevezésének eredete. Békéscsaba : Galbicsek M., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gazdák, iparosok, kereskedők a XX. századi Békéscsabán. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Haán Lajos naplója : részletek. Békéscsaba : RFG : Vár. Tcs., 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. 2. kiad. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kertész László: A Tanácsköztársaság története és előzményei Békéscsabán. Békéscsaba : Kertész L., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Korniss Géza: Békéscsaba ünneplő ruhában, 1928–1935. Békéscsaba : Corvina Ny., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Látnivalók Békés megyében. Főszerk.: Klinkovics Márta. Miskolc : Well-PRess, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lipták Pál: Békéscsaba földrajza. Békéscsaba : Petőfi ny., 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Majláthné Dénesi Andrea: A nagyvárosok belső tagozódása : Békéscsaba. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár Endre: Békéscsaba népességének fejlődése és összetétele. Budapest : Molnár E., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Szerk.: Szuromi Tímea és Jenei Éva. 2. kiad. - Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Hasonmás kiad. Miskolc : Nemzeti Örökség Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Reisz Miksa: Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Rónai András: Békéscsaba. Budapest : MÁFI, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. Összegyűjt.: Szabad Olga. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres Béla: Békéscsaba 36 napja a Tanácsköztársaság alatt a román intervencióig. Szekeres Béla. s. l. : Szekeres B., 197? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen : Tibori J., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba : s. n., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tóth József: Békéscsabai útikalauz. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Veress Erzsi: Békéscsaba az ezredfordulón. Békéscsaba : Veress E., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vitaszek Zoltán: A legelső Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : V+V Rt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Vitaszek Zoltán: Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : Vitaszek Z., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
 
+
* 100 éve történt - [https://bekesmegyeikonyvtar.tumblr.com/ A Békés Megyei Könyvtár helyismereti blogja]
 +
* Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak [http://antikfoto.hu/ gyűjteménye]
* Békéscsaba Megyei Jogú Város [http://www.bekescsaba.hu/ hivatalos honlapja]  
* Békéscsaba Megyei Jogú Város [http://www.bekescsaba.hu/ hivatalos honlapja]  
-
* Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Wikipédia]  
+
* Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba Wikipédia]
 +
* Békéscsaba [http://csabaikepek.hu/ képekben]
* Békés megye az 1956-os forradalomban. [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html Online kiállítás]
* Békés megye az 1956-os forradalomban. [http://bmtk.bmk.hu/kiallitas/1956/index.html Online kiállítás]
-
* Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Wikipédia]  
+
* Csabai házak [https://csabaihazak.blog.hu/ blog]
 +
* Csabai szemelvények - [https://csabaiszemelvenyek.bmk.hu/ A Békés Megyei Könyvtár helyismereti oldala]
* Jókai Színház. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Wikipédia]
* Jókai Színház. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsabai_J%C3%B3kai_Sz%C3%ADnh%C3%A1z Wikipédia]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 15:06-kori változata

Békés megye székhelye Magyarország Dél-Alföld régiójának keleti részén, az Élővíz-csatorna két partján helyezkedik el. Az 58 996 lakosú város (2019. 01. 01.) megközelíthető autóbusszal és vasútvonalon, illetve a 44-es és a 47-es számú főútvonalakon. Repülőtere főleg kisrepülők és helikopterek fogadására alkalmas.
Békéscsaba címere

Tartalomjegyzék

Történet

Békéscsaba térképe (Haan Lajos)
Békéscsaba látképe (Haan Lajos)
Békés-Csaba a Körös-partjáról tekintve (Zombory G. rajza)
Békéscsaba, Ferencz József- és Szent István tér

A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek 1332-ben említik először, Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát 1383-tól a 16. század végéig a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta. Ők 1520 körül kastélyt építtettek, melyet 1556-ban a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak. 1566-ban Petraf basa elfoglalta a gyulai várat, Csaba 129 évre török uralom alá került. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. 1703-ban a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.

Csaba benépesülése 1715-ben vette kezdetét három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. 1717-ben 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. 1718-ban nagyszámú betelepülés történt – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. 1718 a település újratelepülésének éve. A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. 1720 októberében Harruckern János György lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak, megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további telepítések szervezését ispánjára, Thuróczy Miklósra bízta. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. 1745-ben felépült az Alföld első evangélikus téglatemploma. 1748-ban Csaba járásszékhely lett. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket 1765-ben, a gödrön túli, jaminai szőlőket 1769-ben, a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig 1810-ben osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok 1777-re megásták a Körös-csatornát, 1788-ban postaállomás épült. Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.

A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult Telekgerendás, Gerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi. Csabát „Európa legnagyobb falujaként” emlegették. 1824-ben felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom. 1831-ben kolera pusztított Csabán, a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település 1840-ben mezővárosi rangot kapott. 1844-ben megkötötték a legelőelkülönítési, 1845. december 31-én pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. 1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt. Megépült a Szolnok–Arad (1858), a Nagyvárad–Fiume (1871), a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (1899) és a Békéscsaba–Vésztő (1904) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. Sztraka Ernő vezetésével városi rendezési terv készült, emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. Szeberényi Gusztáv Adolf püspöksége idején (1872–1890) Békéscsaba püspöki székhely volt.

A békéscsabaiak az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. 963-an estek el csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az első polgármester dr. Berthóty István lett. 1919-ben közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az 1933-as pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. 1944 júniusában megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását. 1944. szeptember 21-én angolszász bombatámadás érte a MÁV-állomást és környékét. 1944. október 6-án megérkeztek a szovjet csapatok és kezdetét vették a megszállás évtizedei. Az 1940-es évek második felében a város lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere). 1941 és 1949 között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az 1956-os forradalom békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja Fekete Pál, a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város. 1996-ban létrejött a Békéscsabai kistérség. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.

Gazdaság

A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.

1853-ban megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.

A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan-nyomda hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.

A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.

Kultúra

Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. 1718-ban evangélikus, 1756-ban katolikus iskola nyílt. 1855-ben megalapították az első csabai gimnáziumot, ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. 1986-ban főiskolai képzés indult.

A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából 1913-ban megalakult az Aurora-kör. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar, különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött Csabagyöngye Kulturális Központ is.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Békéscsabához tartozó településrészek

Díszpolgárok

Testvérvárosok

Képgaléria

Békés-Csaba főpiaca (1866)

Békés-Csaba főtere (1887)

A Körös medre Békés-Csabán (1888)

Békés-Csaba főtere. Goró Lajos rajza (1888)

Árpád Gyógy- és Strandfürdő

Élővíz-csatorna

Evangélikus Kistemplom

Evangélikus Nagytemplom

Fiume szálloda

A Széchenyi liget pavilonja

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök