Petőfi Sándor (1823–1849)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „költő, a márciusi ifjak vezére == Élete == Petőfi Sándor [[Fájl:Munkacsy Petofi bucsuja.jpg|bélyeg…”) |
a (Petőfi 200 kategória) |
||
| 146. sor: | 146. sor: | ||
[[Kategória:Gyomaendrőd]] | [[Kategória:Gyomaendrőd]] | ||
[[Kategória:Biharugra]] | [[Kategória:Biharugra]] | ||
| - | [[Kategória:Petőfi]] | + | [[Kategória:Petőfi 200]] |
A lap 2022. december 30., 12:10-kori változata
költő, a márciusi ifjak vezére
Tartalomjegyzék |
Élete
Petőfi Sándor 1823. január 1-én Petrovics Sándor néven született a Pest megyei Kiskőrösön. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária cselédlány. Egy testvére született, István.
Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. 1828 és 1839 között Kecskeméten, Szentlőrincen, Pesten (az evangélikus, majd a piarista gimnáziumban), Aszódon és Selmecbányán tanult. A fiatal Petőfit a versírás és az irodalom mellett a színészet érdekelte. Selmecbányán megromlottak a tanulmányi eredményei, félévkor megbukott magyar történelemből. 1839 februárjában távozott az iskolából, s vándorútra indult.
1839 szeptemberétől másfél évig katonai szolgálatot teljesített a Sopronban állomásozó gyalogezrednél. Megbetegedett, katonai kórházba került, majd 1841-ben elbocsátották.
Pápán folytatta tanulmányait, a református főiskola diákja lett. 1841 októberében a pápai református főiskola logikai osztályában Jókai Mór és Orlai Petrics Soma diáktársa volt. 1842 májusában az Athenaeumban megjelent az első verse, A borozó. 1842-ben a Hazámban című költeményében használta első alkalommal a Petőfi nevet. Az 1842-es nyári szünidő után a tanulmányait anyagi nehézségei miatt nem tudta folytatni.
1846 szeptemberében megismerte Szendrey Júliát, akivel 1847. szeptember 8-án kötött házasságot. 1848. december 15-én megszületett egyetlen gyermekük, Petőfi Zoltán.
1849. július 31-én nyoma veszett a segesvári csatában. Felesége az eltűnt költő keresésére indult, mindhiába.
Petőfi Békés megyében
Petőfi Sándor Békés megyei kötődését elsősorban az Orlai Petrics Somához fűződő rokoni (másod-unokatestvérek voltak) és baráti viszonya határozta meg.
1842
Petőfi pápai diákként, 1842. szeptember elején Orlai Petrics Somával járt első alkalommal Mezőberényben. A Peleskei nótárius mezőberényi előadásán Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Zajtai szerepében lépett színpadra. Petőfi többször fellépett a helyi olvasótársaság helyiségében. Járt az ókerti Wenckheim-pincében és Petricsék Laposi szőlőskertében. A baráti körébe tartozott tudós Kemény Pál tanító és Bonyhay Benjámin jegyző, költő. Mezőberényben írta a K... Vilmos barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan zöld erdőben... című verseket. Költeményeket ihlettek a helyi betyártörténetek, a híres betyárok (Büngözsdi Bandi, Rózsa Sándor, Zöld Marci), Büngözsd és Kereki világa. Petőfi a szünidő végén Debrecenbe utazott.
1843
1843. szeptember végén Budapestről érkezett – pihenés céljából – az Orlai családhoz, egy hetet töltött Mezőberényben. Bonyhay Benjámin vendégséget rendezett a költő tiszteletére. Petőfi Orlaival ellátogatott a gyulai várhoz. A költő innen Debrecenbe ment, a Komlósy-féle színtársulathoz csatlakozott.
1847
Petőfi a Nagyszalontáról (Arany Jánostól) Pestre tartó útja során, 1847. június 10-én átutazott Okányon és Körösladányon. A vidék útviszonyairól az Utazás az Alföldön című költeményében írt. Körösladányban írta a Puszta föld ez, ahol most járok... című versét. A visszaemlékezések szerint Petőfi feljegyzett pár elégedetlen hangvételű sort a ladányi csárda füstös gerendájára, melyet a tartalma miatt rövidesen lemeszeltek.
1849
A politikai életből kiábrándult Petőfi a császári és a cári csapatok közeledtével, 1849. július 3-án elmenekült Pestről. A Petőfi család a Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–Békésszentandrás útvonalon július 4-én egy ekhós kocsival érkezett meg Szarvasra, a Bárány vendégfogadóban szálltak meg. Gyomán Petőfi kocsit kért a jegyzőtől, a városházán az igazoltatás után meggyőződtek a kilétéről. A gyomaiak a vállaikra vették, emelvényre állíttatták a költőt, aki beszédet mondott a helyieknek.
Petőfi a feleségével, a fiával és a szoptatós dajkával július 5-én megérkezett Mezőberénybe, Petrics Sámuel házában szálltak meg. Petőfi többször elkísérte Bonyhayt Gyulára, ahol Szakál Lajos és Sárossy Gyula költőkkel találkozott. A gyulai tartózkodása alatt részt vett és felszólalt a megyegyűlésen. Mezőberényben megírta a hét hónapos fia életrajzát és Szörnyű idő... címmel az utolsó ismert versét. Orlai megfestette Petőfi utolsó arcképét, a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet
Petőfiék július 17-én Aradra kívántak utazni, azonban induláskor az ekhós kocsi lovai megijedtek és kerítésének hajtottak. Másnap reggel megérkezett Kiss Sándor ezredes és Egressy Gábor színművész Bem József tábornok üzenetével. A Petőfi család július 18-án elindult Várad felé. A révnél átkeltek a Kettős-Körösön, az éjszakát az ugrai parókián töltötték. Petőfi Soltész János lelkipásztorral megíratta az utolsó üzenetét Arany Jánosnak. Innen a Rojt–Várad útvonalon folytatták az utat. A költő július 20-án Tordán elvált a családjától, július 25-én Berecken csatlakozott Bem tábornok erdélyi seregéhez.
Békés megyében írt versei
- Járnak, kelnek sokan a zöld erdőben... (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
- K... Vilmos barátomhoz (Mezőberény, 1842. szeptember–október)
- Puszta föld ez, ahol most járok... (Körösladány, 1847. június 10.)
- Szörnyű idő... (Mezőberény, 1849. július 6–17.)
Emlékezete
- Tiszteletére 1899-ben emléktáblát avattak Biharugrán.
- A barátjánál tett 1849-es gyulai látogatására emléktábla hívja fel a figyelmet.
- Az okányi látogatása emlékére 1956-ban márványtáblát avatták a településen.
- Az utolsó politikai beszéde emlékére 1959-ben műkőtáblát avattak Gyulán.
- 1960-ban Gyulán felavatták az életnagyságú bronzszobrát.
- A Körös-parton emlékoszlop állít emléket az utolsó mezőberényi távozásának.
- A születésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Szarvason.
- Mezőberényben 1983-ban egész alakos szobrot avattak a tiszteletére.
- A gyomai tartózkodása tiszteletére 1991-ben emléktáblát avattak a településen.
- Szarvason 1992-ben domborművet avattak.
Lásd még
- Bárány vendéglő (Szarvas)
- Bonyhay Benjámin (1805–1885)
- Laposi kertek (Mezőberény)
- Ókerti pince (Mezőberény)
- Orlai Petrics Soma (1822‒1880)
- Petőfi István (1825–1880)
- Petőfi Zoltán (1848–1870)
- Református parókia (Biharugra)
- Soltész János (1789?–1859)
- Szakál Lajos (1816–1875)
- Szendrey Júlia (1828–1868)
- Tudós Kemény Pál (1819–1901)
Források
- Baráth Ferencz: Egy Petőfi-reliquia. In: Vasárnapi Ujság, 42. évf. 22. szám (1895. június 2.) 351. p. (Látogatva: 2022. 11. 16.)
- Czeglédi Imre: Petőfi Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1961. 12–15. p. (Látogatva: 2022. 12. 28.)
- Irányi István: Petőfi Mezőberényben, egykorú adatok és a szájhagyomány tükrében. In: Mezőberény története II. Mezőberény, 1973. 33–56. p. (Látogatva: 2022. 11. 10.)
- Kovács Jánosné – Pásztor Emil: Petőfi Szarvason. In: Új Tükör, 18. évf. 31. szám (1981. augusztus 2.) 19. p. (Látogatva: 2022. 11. 16.)
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete : tudományos rendszerezés. 6. köt., A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. Budapest : Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1933. 273–332. p. (Látogatva: 2022. 11. 14.)
- Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik. Biharugra : Közs. Önkorm., 2002. 140. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Turbucz Zoltán: „Puszta föld ez, ahol most járok...”. In: Körösladányi Hírmondó, 18. évf. 4. szám (2007. október) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Verstár – ötven költő összes verse. In: Arcanum.com (Látogatva: 2022. 12. 28.)
Kapcsolódó irodalom
- Adrovitz Anna: ARC poetica : Petőfi Sándor életében készült képmásai. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012
- Babos László: Útban Segesvár felé : Petőfi Sándor és családja Gyomán történő átutazásának emlékére. Gyomaendrőd : Gubucz József, 2021
- Bede Zsóka: Felhőtlen szép napok Mezőberényben. In: Békés Megyei Népújság, 46. évf. 63. szám (1991. március 15.) 10. p.
- Békés István: Petőfi nyomában. Budapest : Gondolat, 1959 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Berényi Anna: Petőfi : Petőfi Sándor regényes életrajza. Budapest : Scolar, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dienes András: A legendák Petőfije : táj és emlékezés. Budapest : Magvető, 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dienes András: A mezőberényi töredék. In: Kortárs, 3. évf. 8. szám (1959. július–december) 198–209. p.
- Dienes András: Egy békési Petőfi-legenda. In: Irodalomtörténet, 46. évf. 1. szám (1958) 145–146. p.
- Egressy Gábor: Egressy Gábor törökországi naplója, 1849–1850. Pest : Kozma, 1851 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fábry István: Petőfi Mezőberényben. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 5. szám (1973. február 4.) 2. p.
- Fábry István: Szörnyű idő. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 6. szám (1973. február 11.) 2. p.
- Fábry István: Válaszúti tragédia. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 7. szám (1973. februáe 18.) 2. p.
- Fekete Gabriella: "Általmennék a Körösön, meg vissza ..." : Békés megye népköltészete. A "viharmadár" nyomában : Petőfi Sándor Békés megyében. Pécs : Comenius, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza, 1–3. kötet. Budapest : Franklin-Társulat, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1–2. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest : Pallas, 1922
- Irányi István: Kallódó és megsemmisült Petőfi-emlékek nyomában. In: Új Aurora, 2. szám (1981) 42–51.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jeszenszky Károly: Petőfi Mező-Berényben. In: Békés, 31. évf. 32. szám (1899. augusztus 6.) 2–4. p.
- Kiss Dezső: Petőfi Sándortól származó, rá vonatkozó, vagy vele kapcsolatos iratok és kéziratok a magyar levéltárakban. In: Levéltári Szemle, 22. évf. 3. szám (1972) 65–111. p.
- Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Koszorús Oszkár: Petőfi és családjának Békés megyei kapcsolatai. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 95. szám (1978. április 23.) 8. p.
- Kovács Jánosné – Placskó Márta: Vajda Péter sírjánál Szarvason. In: Evangélikus Élet, 38. évf. 4. szám (1973. január 28.) 2. p.
- Krupa András: Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Papp Gábor: Hiába volt a baljós előjel. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 19. szám (2006. január 23.) 5. p.
- Petőfi Békésmegyében. In: Békés, 55. évf. 26. szám (1923. március 31.) 1–3. p.
- Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében. Szerk.: Asztalos István, Ratzky Rita. Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1996
- Petőfi Gyomán? In: Gyomaendrődi Híradó, 8. évf. 4. szám (1990. április) 11. p.
- Petőfi Mező-Berényben. In: Vasárnapi Ujság, 28. évf. 9. szám (1881. február 27.) 138. p.
- Petőfi Mezőberényben. In: Németh László: Történeti drámák, 2. kötet. Budapest : Szépirodalmi K., 1963
- Petőfi Sándor: Útirajzok. Budapest : Neumann Kht., 2002
- Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Petőfi-album. Szerk.: Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás. Budapest : Athenaeum, 1898 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapján. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti, 2010. 433–444. p.
- Szendrey Júlia: Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest : Genius, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szilágyi Ferenc: Mezőberény felé... In: Magyar Nemzet, 48. évf. 178. szám (1985. július 31.) 7. p.
Külső hivatkozások
- Papp Gábor: Mezőberényben írhatta utolsó versét Petőfi Sándor. In: Beol.hu
- Papp Gábor: Pappal szállt vitába Petőfi Sándor. In: Beol.hu
- Papp Gábor: Petőfi Sándor mezőberényi útjai. In: Beol.hu
- Petőfi Irodalmi Múzeum – Petőfi gyűjtemény. In: Hungaricana.hu
- Petőfi Sándor. In: Alkotói portrék a magyar irodalomból
- Petőfi Sándor. In: Wikipedia
- Petőfi Sándor. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- Petőfi-könyvtár. In: Hungaricana.hu
