Soltész János (1789?–1859)

A BékésWiki wikiből

református lelkipásztor

Tartalomjegyzék

Élete, munkássága

Soltész János Árpádról érkezett Ugrára. 1830 áprilisától (Mile László református lelkész után) egészen a haláláig a település lelkipásztoraként szolgált. Egyike volt a nagyszalontai egyházvidék egyházi tanácsbíráinak.

Az 1842-ben megírt feljegyzése az ugrai egyháztörténet legkorábbi forrásdokumentuma. Az Ugrai Ecclésiéról való jegyzésben megörökítette az ugrai templom építéstörténetét, az anyakönyveztetés kezdeteit. Számba vette Ugra földesurait, a település lelkipásztorait – ő maga a 22. volt a sorban. Adatokat közölt Ugra felekezeti megoszlásáról.

1849. július 18-án a biharugrai parókián vendégeskedett Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi családot Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes kísérte. Ekkor Petőfi a tiszteletessel megíratta Arany Jánosnak, hogy Erdélybe megy. Másnap innen indultak Bem tábornokhoz Erdélybe. Petőfi a mai Magyarország területén, Soltész Jánosnál töltötte az utolsó éjszakáját. A paplakon emléktábla őrzi Petőfi látogatásának emlékét. A Bihar vármegyét bemutató monográfia Petőfi házként említi az ugrai parókiát. Soltész a haláláig őrizte az asztalt, melynél a költő vacsorázott. Az ereklye Darabant Ferenc ugrai nótáriushoz, majd az unokájához került Kőrösszegapátiba.

Soltész János 70 éves korában, 1859. április 14-én hunyt el Ugrán. Április 16-án helyezték örök nyugalomra.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök