Békéscsaba
A BékésWiki wikiből
Tartalomjegyzék |
Történet
A település nevének eredetéről többféle elképzelés is létezik, melyek közül a történetírók, köztük Haan Lajos is a honfoglaló magyarok Csaba nemzetségéhez köthető elméletet tartják a legvalószínűbbnek. Írott emlékek 1332-ben említik először, Pál nevű papja ekkor 6 garast fizetett pápai tized fejében. Csabát 1383-tól a 16. század végéig a gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta. Ők 1520 körül kastélyt építtettek, melyet 1556-ban a gyulai vár katonái Mágocsi Gáspár vezetésével leromboltak. 1566-ban Petraf basa elfoglalta a gyulai várat, Csaba 129 évre török uralom alá került. A 17. században a falu kétszer is elnéptelenedett, de mindkétszer újratelepült. 1703-ban a gyulai vár rác őrsége elűzte a település lakóit.
Csaba benépesülése 1715-ben vette kezdetét három felvidéki jobbágy, Duna, Valent és Szekerka vezetésével. Az önkéntes telepítésszervezők saját maguk és evangélikus honfitársaik számára is letelepedési engedélyt kértek. 1717-ben 22 családot írtak össze Csabán, közülük kettő szlovák volt. 1718-ban nagyszámú betelepülés történt – főként Nógrád, Hont, Pest, Győr és Zólyom vármegyékből –, a falu lélekszáma 200 fő fölé emelkedett. 1718 a település újratelepülésének éve. A nagyrészt evangélikus szlovákok lakta Csaba 1720-ban községi minősítésében hivatalosan is a megye részévé vált és pecsétet kapott. 1720 októberében Harruckern János György lett a gyulai uradalom, s ezzel Csaba földesura. Harruckern számos kedvezményt adott a csabaiaknak, megerősítette őket vallásuk szabad gyakorlásában és megszüntette röghöz kötöttségüket. A további telepítések szervezését ispánjára, Thuróczy Miklósra bízta. A népességszám a megyén belül Csabán növekedett a leggyorsabban. 1745-ben felépült az Alföld első evangélikus téglatemploma. 1748-ban Csaba járásszékhely lett. A 18. század közepén az addig tisztán evangélikus faluba katolikus szlovákokat kezdtek betelepíteni. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. Az elsőt, az ún. legrégebbi szőlőket 1765-ben, a gödrön túli, jaminai szőlőket 1769-ben, a Kanálisi, a Kastélyi és a Fényesi szőlőket pedig 1810-ben osztották. Ezek idővel állandó lakóterületté váltak. A lakosok 1777-re megásták a Körös-csatornát, 1788-ban postaállomás épült. Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.
A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára önállósult Telekgerendás, Gerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi. Csabát „Európa legnagyobb falujaként” emlegették. 1824-ben felépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az Evangélikus Nagytemplom. 1831-ben kolera pusztított Csabán, a járvány 2 019 emberáldozatot követelt. A település 1840-ben mezővárosi rangot kapott. 1844-ben megkötötték a legelőelkülönítési, 1845. december 31-én pedig az örökváltsági szerződést. Békéscsaba 1848. március 15. után rendezett tanácsú várossá vált, a szabadságharc bukását követően ismét községi közigazgatást kapott. 1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot. A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt. Megépült a Szolnok–Arad (1858), a Nagyvárad–Fiume (1871), a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (1899) és a Békéscsaba–Vésztő (1904) vasútvonal. Az 1890-es években kiépítették az első alföldi transzverzális kövesutat, Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött. Sztraka Ernő vezetésével városi rendezési terv készült, emeletes épületeket emeltek, a századfordulón a központ már valódi városias jelleggel rendelkezett. Szeberényi Gusztáv Adolf püspöksége idején (1872–1890) Békéscsaba püspöki székhely volt.
A békéscsabaiak az I. világháborúban az olasz és az orosz fronton harcoltak, többségük a 4-es honvéd gyalogezred vagy a 101. császári és királyi gyalogezred kötelékében. 963-an estek el csatában vagy haltak bele sebesüléseikbe. 1918-ban Békéscsaba rendezett tanácsú városi rangot kapott. Az első polgármester dr. Berthóty István lett. 1919-ben közel egyéves román megszállás kezdődött. A trianoni békeszerződés aláírása után, – Arad és Nagyvárad elvesztésével – Békéscsaba jelentősége tovább nőtt. Fejlődésnek indult a kereskedelem és az ipar (baromfi-feldolgozás, textilipar, nyomdaipar). A városképet meghatározó új épületek, iskolák, gyárak, burkolt utak épültek. A fejlődést az 1933-as pénzügyi válság, majd a II. világháború akasztotta meg. 1944 júniusában megkezdték a Békéscsabán és környékén élő zsidók deportálását. 1944. szeptember 21-én angolszász bombatámadás érte a MÁV-állomást és környékét. 1944. október 6-án megérkeztek a szovjet csapatok és kezdetét vették a megszállás évtizedei. Az 1940-es évek második felében a város lakosságának egy része kicserélődött (magyar–csehszlovák lakosságcsere). 1941 és 1949 között a település lélekszáma mintegy 6 500 fővel csökkent. 1950-ben Békéscsaba megyeszékhellyé vált, ezzel a közigazgatási szerepe tovább nőtt. Az 1956-os forradalom békéscsabai eseményeinek meghatározó alakja Fekete Pál, a Forradalmi Bizottság elnöke volt. Az 1960–70-es éveket új beruházások jellemezték. A termelőszövetkezetek jelentős mennyiségű árucikket állítottak elő exportra is. A lakosságszám az 1980-as években elérte a 66 ezer főt. A rendszerváltást követően sok üzemet privatizáltak, illetve bezártak. A változások a termelőszövetkezeteket is elérték. Békéscsaba 1991-től megyei jogú város. 1996-ban létrejött a Békéscsabai kistérség. A városba nemzetközileg elismert cégek települtek.
Gazdaság
A településen kezdetben főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a lakosság állattenyésztésre, illetve gabona- és szőlőtermesztésére rendezkedett be. Az Élővíz-csatorna kiásása hozzájárult újabb termő- és legelőterületek kialakításához, továbbá elősegítette a vízi kereskedelem fellendülését.
1853-ban megépült a Pain Antal-féle gőzmalom. A több tulajdonosváltáson, tűzeseten és újjáépítésen átesett István malom 150 éves működése alatt országos hírnévnek örvendett.
A 19. század végén nyomdák létesültek. A nyomdászat terén az igazi sikert az 1903-ben létesült Tevan-nyomda hozta. A cég napjainkban Marzek-Kner Packaging Kft. néven működik.
A városban nagy hagyománya van a baromfi- és sertésfeldolgozásnak (Békéscsabai Barnevál), illetve a zöldségtermesztéssel kapcsolatos hűtő- és konzerviparnak (Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár). Országos jelentőségű a település cserép- és téglagyára. A 20. században a gépgyártás és az elektronikai ipar is fellendült.
Kultúra
Csaba szellemi életét és az oktatást eleinte az egyház szervezte. 1718-ban evangélikus, 1756-ban katolikus iskola nyílt. 1855-ben megalapították az első csabai gimnáziumot, ami az 1897/98-as tanévtől főgimnáziumként működött. 1986-ban főiskolai képzés indult.
A kulturális élet nagyjából a városiasodással egy időben, a 19. század második felében kezdett el fellendülni. A kultúra terjesztése céljából 1913-ban megalakult az Aurora-kör. Napjainkban a kultúra és a művelődés legmeghatározóbb színterei a színművészet (Békéscsabai Jókai Színház, Napsugár Bábegyüttes, Csabai Színistúdió), a népművészet (Szlovák Tájház, Meseház, Békés Banda), a tánc (Balassi Táncegyüttes, Balkán Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola) és a zeneművészet (Bartók Béla Zeneiskola, Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar, különböző egyházi énekkarok). A közművelődést szolgálják a békéscsabai művelődési házak és könyvtárak (Békés Megyei Könyvtár, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház), a képzőművészetnek pedig múzeumok és galériák adnak otthont (Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria). A kultúra népszerűsítését hivatott szolgálni az Ifiház épületének rekonstruálásával létrejött Csabagyöngye Kulturális Központ is.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő
- Békéscsabai Jókai Színház
- Élővíz-csatorna (Békéscsaba)
- Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
- Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)
- Hotel Fiume (Békéscsaba)
- Kossuth tér
- Meseház
- Munkácsy Mihály Emlékház
- Munkácsy Mihály Múzeum
- Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)
- Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
- Páduai Szent Antal-társszékesegyház
- Póstelek
- Szent István tér
- Széchenyi liget
- Széchenyi-Wenckheim kastély
- Szoborsétány
- Városháza
- Wenckheim kastély
Rendezvények
Békéscsabához tartozó településrészek
- Fényes
- Gerla
- Mezőmegyer
Díszpolgárok
- 1889 – Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó elnöke
- 1894 – Jókai Mór író
- 1894 – Wekerle Sándor pénzügyminiszter, miniszterelnök
- 1902 – Wlassics Gyula báró, vallás- és közoktatásügyi miniszter
- 1902 – Zsilinszky Mihály, a város szülötte és országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár
- 1917 – Hazay-Sternschuss János főtörzsorvos, a város katonai kórházainak parancsnoka
- 1921 – Apponyi Albert gróf, a Képviselőház elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetője a trianoni tárgyalásokon
- 1925 – Bud János gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter
- 1940 – Teleki Pál gróf, Magyarország miniszterelnöke
- 1940 – Csáky István gróf, külügyminiszter
- 1942 – Beliczey Miklós, a város szülötte, Békés vármegye főispánja
- 1946 – Károlyi Mihály, a Magyar Köztársaság elnöke
- 1992 – Fekete Pál, 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke
- 1998 – Schéner Mihály képzőművész
- 2007 – Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornász
- 2014 – Munkácsy Mihály festőművész
- 2014 – Stark Adolf szőlész-borász, szőlőnemesítő
Testvérvárosok
- Nagybecskerek (Zrenjanin), Szerbia (1966)
- Mikkeli, Finnország (1981)
- Székelyudvarhely, Románia (1991)
- Trencsén, Szlovákia (1992)
- Tarnowskie Góry, Lengyelország (1994)
- Ungvár, Ukrajna (1998)
- Lutherstadt Wittenberg, Németország (1999)
- Belényes, Románia (1999)
- Korompa, Szlovákia (2013)
- Turócszentmárton, Szlovákia (2013)
Képgaléria
Lásd még
- Békéscsabai emléktáblák szócikkei
- Békéscsabai Százak ‒ A város híres személyeinek életrajzai
- Békéscsabai vonatkozású személyek életrajzai
- Békéscsabai Települési Értéktárba tartozó szócikkek listája
- Békéscsabai vonatkozású szócikkek listája a BékésWikiben
Források
- Békés megye 1956-ban I. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megvalósíthatósági tanulmány Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési feladatainak támogatására. 2015. 5–6. p. (Látogatva: 2020. 06. 10.)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja (Látogatva: 2020. 06. 10.)
- Békéscsaba története. Szerk.: Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba. In: Helységnévtár (Látogatva: 2020. 06. 10.)
- Czeglédi Imre: Békés megyei utak. Békéscsaba : Szolnoki Közúti Ig., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön, 1944‒1948. udapest : Osiris Kiadó : MTA Kisebbségkutató Műhely, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Randolph L. Braham: A népirtás politikája. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tanévnyitó ünnepség a békéscsabai tanítóképző főiskolai tagozaton. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 212. szám (1986. szeptember 9.) 1. p. (Látogatva: 2020. 06. 08.)
- Területi adatok – Békés megye. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 06. 02.)
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ujdonságok. In: Békés, 1. évf. 18. szám (1872. augusztus 4.) 3. p. (Látogatva: 2020. 06. 10.)
- Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Várostörténeti írások. In: Internet Archive (Látogatva: 2020. 06. 15.)
Kapcsolódó irodalom
- A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A csabai : táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Csabai Rendezvényszervező, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Araczki Magdolna: Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Az árvíz Békés-Csabán. In: Vasárnapi Ujság, 35. évf. 14. szám (1888. április 1.) 231–232. p.
- Az első 50 csabai érték : Békéscsabai érték. Békéscsaba : Önkor., 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Az újratelepítés 300. évfordulója. Szerk.: Ando György, Jároli József. Békéscsaba : Önkorm., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bakonyi Dezső: Békéscsaba, Gyula, Békés : háromváros. Budapest : VÁTI, 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest : s. n., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye 30 éve. Szerk.: Daniss Győző és Sass Ervin. Békéscsaba : Békés M. Lapk. Váll., 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba a festők szemével. Szerk.: Baji Miklós Zoltán. Békéscsaba : Vár. Önkorm., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991-2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné és Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba multja a honfoglalásig. s. l. : s. n., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba néprajza. Szerk.: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba rend. tanácsú város szervezési szabályrendelete. Békéscsaba : Corvina ny., 1920 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba, Gerla, Mezőmegyer, Fényes információs térképei. Gyula : Hiszi-Map Kiadó, 201? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba. Fotó: Martin Gábor. Békéscsaba : Vár. Tanács, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba. Fotóit kész.: Veress Erzsi. Békéscsaba : VEKO Bt., 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés-Csaba. In: Vasárnapi Ujság, 13. évf. 29. szám (1866. július 22.) 348. p.
- Békésvármegye tiz éve, 1918–1928. Összeáll. és szerk.: Oroszlány Gábor. Gyula : Orosházi Friss Újság ny., 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Born Miklós: Békéscsaba a családok tükrében : első füzet, 1716–1720. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt. : Békés Megyei Művelődési Közp., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Békéscsaba : Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai életrajzok. Szerk. és összeáll.: Grósz Mihály. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabensis : Békéscsaba 300. Szerk.: Ando György, Kutyej Pál Gábor. 2. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Cseres Tibor: A kétszázötven éves Békéscsaba. Békéscsaba : Városi. Tcs., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Darabos Pál: Békéscsaba bibliográfiája, 1945–1952. Budapest : Darabos P., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Vidám Csaba. Munkácsy Mihály Múzeum : Békéscsaba, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Összeáll. és a bev. írta: Jároli József. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715–1730. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1977 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Európa legnagyobb "falu"-ja. Békéscsaba : s. n., 1952 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Facts about Békéscsaba. Assistant in charge: Szilvia Sándor. 2. ed. Békéscsaba : Bcs-i Vállalk. Centrum Kft, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fügedi Erik: Békéscsaba újratelepítése. In: Békési Élet, 4. évf. 1. szám (1969) 56-65. p.
- Galbicsek Mária: Adatok Békéscsaba fejlődéstörténetéhez : az utcák elnevezésének eredete. Békéscsaba : Galbicsek M., 195? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gazdák, iparosok, kereskedők a XX. századi Békéscsabán. Szerk.: Ambrus Zoltán. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Haán Lajos naplója : részletek. Békéscsaba : RFG : Vár. Tcs., 1971 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. 2. kiad. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kertész László: A Tanácsköztársaság története és előzményei Békéscsabán. Békéscsaba : Kertész L., 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ki kicsoda Békéscsabán '99. Fel. szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Korniss Géza: Békéscsaba ünneplő ruhában, 1928–1935. Békéscsaba : Corvina Ny., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Látnivalók Békés megyében. Főszerk.: Klinkovics Márta. Miskolc : Well-PRess, 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lipták Pál: Békéscsaba földrajza. Békéscsaba : Petőfi ny., 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Majláthné Dénesi Andrea: A nagyvárosok belső tagozódása : Békéscsaba. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Micheller Magdolna: Fejezetek a békéscsabai zsidóság történetéből, 1815–2015. Békéscsaba : SZIE Gazd., Agrár- és Egészségtud. Kar, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Molnár Endre: Békéscsaba népességének fejlődése és összetétele. Budapest : Molnár E., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Szerk.: Szuromi Tímea és Jenei Éva. 2. kiad. - Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Hasonmás kiad. Miskolc : Nemzeti Örökség Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Reisz Miksa: Békéscsaba r. t. város közegészségügye. Békéscsaba : Reisz M., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rónai András: Békéscsaba. Budapest : MÁFI, 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sajtóforrások Békéscsaba történetének és néprajzának kutatásához. Összegyűjt.: Szabad Olga. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1983-1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres Béla: Békéscsaba 36 napja a Tanácsköztársaság alatt a román intervencióig. Szekeres Béla. s. l. : Szekeres B., 197? (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba : Városi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen : Tibori J., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba : s. n., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth József: Békéscsabai útikalauz. Békéscsaba : Városi Tcs., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai. Budapest : Magyar Mezőgazdasági Múz., 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Veress Erzsi: Békéscsaba az ezredfordulón. Békéscsaba : Veress E., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vitaszek Zoltán: A legelső Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : V+V Rt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vitaszek Zoltán: Békés megyei legek könyve. Békéscsaba : Vitaszek Z., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- 100 éve történt - A Békés Megyei Könyvtár helyismereti blogja
- Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
- Békéscsaba Megyei Jogú Város hivatalos honlapja
- Békéscsaba. In: Wikipédia
- Békéscsaba képekben
- Békés megye az 1956-os forradalomban. Online kiállítás
- Csabai házak blog
- Csabai szemelvények - A Békés Megyei Könyvtár helyismereti oldala
- Jókai Színház. In: Wikipédia