Ybl Miklós (1814–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírás egységesítése)
a (Ybl Miklós (1814-1891) lapot átneveztem Ybl Miklós (1814–1891) névre: Hosszú kötőjel)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
32. sor: 32. sor:
* [[Magtár (Doboz)]]
* [[Magtár (Doboz)]]
* [[Magtár (Gerla)]]
* [[Magtár (Gerla)]]
-
* [[Városháza (Békéscsaba)]] – kisebb módosítások [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] tervein
+
* [[Városháza (Békéscsaba)]] – kisebb módosítások [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] tervein
* [[Wenckheim-kastély (Doboz)|Versenyló- és lóistálló (Doboz)]]
* [[Wenckheim-kastély (Doboz)|Versenyló- és lóistálló (Doboz)]]
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)]]
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)]]

A lap jelenlegi, 2021. március 26., 10:37-kori változata

építész

Ybl Miklós
Sírja a Fiumei úti temetőben

Tartalomjegyzék

Élete

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, édesanyja Eiman Anna.

1825-ben, a három elemi iskolai osztály elvégzése után szülei beíratták a bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem) reáliskolájába.

1851-ben feleségül vette a grazi születésű Lafite Idát, a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. 1864-ben megszületett fiuk, Félix.

Ybl Miklós 1891. január 22-én hunyt el.

Munkássága

1832-ben inasnak állt Pollack Mihály céhébe, majd mint rajzoló működött ott 1836-ig. Kiválása után a bécsi Koch Henriknél vállalt rajzolói munkát. 1840-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra.

1941-ben kérte felvételét a „Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”, valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a városi tanács 1843-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta. Ekkor már társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak. Építészeti intézetüket 1841-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl-házban. Mindketten úri lakokban vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat. Ők rendezték be a mácsai Károlyi-kastélyt is. Ybl és Pollack együttműködése két-három évig tartott. Ybl 1943-tól kezdve már önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól.

1845 és 1848 között Károlyi István megbízásából a fóti kastély átépítését végezte. Romantikus alkotásai közé tartozott a Múzeum körúti átjáróház, a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda és a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz. alatt található bérház.

1867-ben megalakult a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig alelnöke volt. Ebben az időszakban már neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. 1865-ben tervezte meg a mai Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben fogott hozzá a Fővámház megtervezéséhez, majd 1873-ban megnyerte az Operaház tervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika megépítését, majd a budai vár újjáépítésén fáradozott unokaöccsével, Ybl Lajossal. Ezt a művét már nem fejezhette be.

Békés megyei alkotásai

A 19. században Békés megyében is jelentős számú arisztokrácia élt. A neves építész több épületet is tervezett a Wenckheim és az Almássy családok részére.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök