Wagner József (1861–1917)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Jókai Színház belső hivatkozása)
a (+ békéscsabai emléktábla)
 
(9 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Wagner emlektabla Bcs.jpg|bélyegkép|250px|Emléktábla az Urszinyi-ház falán]]
 +
[[Fájl:Wagner Jozsef alairas mentelep.jpg|bélyegkép|250px|Wagner József aláírása]]
[[Fájl:Wagner csaladi sir Bcs.jpg|bélyegkép|250px|Családi sírhely Békéscsabán]]
[[Fájl:Wagner csaladi sir Bcs.jpg|bélyegkép|250px|Családi sírhely Békéscsabán]]
[[Fájl:Wagner Jozsef koszonetnyilvanitas 1917.jpg|bélyegkép|250px|Köszönetnyilvánítás a Békésmegyei Függetlenségben]]
[[Fájl:Wagner Jozsef koszonetnyilvanitas 1917.jpg|bélyegkép|250px|Köszönetnyilvánítás a Békésmegyei Függetlenségben]]
-
[[Fájl:Valasztasi skiccek 1910.jpg|bélyegkép|250px|Választási skiccek (1910)]]
 
Wagner József '''[[1861]]. [[január 6.|január 6-án]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.
Wagner József '''[[1861]]. [[január 6.|január 6-án]] született [[Mezőberény|Mezőberényben]]'''. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.
-
'''[[1885|1885-ben]] megházasodott''', Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy '''gyermekük''' született, '''[[Csabai-Wagner József (1888‒1967)|Csabai-Wagner József]] festőművész'''.
+
'''[[1885|1885-ben]] megházasodott''', Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy '''gyermekük''' született, '''[[Csabai-Wagner József (1888–1967)|Csabai-Wagner József]] festőművész'''.
Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött [[Békéscsaba|Csabára]], [[1897|1897-ben]] lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. [[1913|1913-ban]] itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.
Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött [[Békéscsaba|Csabára]], [[1897|1897-ben]] lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. [[1913|1913-ban]] itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.
23. sor: 24. sor:
===Békéscsabai alkotásai===
===Békéscsabai alkotásai===
Vállalkozása építette fel [[1893|1893-ban]] a Kazinczy utcai '''[[Méntelep (Békéscsaba)|méntelepet]]'''.
Vállalkozása építette fel [[1893|1893-ban]] a Kazinczy utcai '''[[Méntelep (Békéscsaba)|méntelepet]]'''.
-
[[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a '''[[Hotel Fiume|Fiume]]''' [[1894|1894-es]] '''átalakítását'''. [[1909|1909-ben]] ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit.
+
[[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a '''[[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume]]''' [[1894|1894-es]] '''átalakítását'''. [[1909|1909-ben]] ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit.
-
Wagner tervezte a Szent István téren [[1895|1895-ben]] felépült '''Aradi Ipar és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát'''. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt.
+
Wagner tervezte a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István téren]] [[1895|1895-ben]] felépült '''[[OTP Bank-épület (Békéscsaba)|Aradi Ipar- és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát]]'''. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt.
Nevéhez fűződik a '''jaminai evangélikus lelkészlak''' felépítése ([[1897]]).
Nevéhez fűződik a '''jaminai evangélikus lelkészlak''' felépítése ([[1897]]).
-
A tervei szerint épült fel [[1898|1898-ban]] '''Urszinyi Dezső háza''', a [[Békés Megyei Könyvtár]] régi épülete.
+
A tervei szerint épült fel [[1898|1898-ban]] '''[[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi Dezső háza]]''', a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] régi épülete.
[[1899|1899-ben]] – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a '''[[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]]''' új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta.
[[1899|1899-ben]] – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a '''[[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnázium]]''' új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta.
-
[[1905|1905-ben]] két tervet készített a békéscsabai római katolikus templom kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett.
+
[[1905|1905-ben]] két tervet készített a [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|békéscsabai római katolikus templom]] kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett.
Irányításával épült fel az új '''csabai közkórház''' ([[1905]]).  
Irányításával épült fel az új '''csabai közkórház''' ([[1905]]).  
-
[[1906|1906-ban]] a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Kultúrpalota]]''' (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt.
+
[[1906|1906-ban]] a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Kultúrpalota]]''' (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt.
[[1907|1907-ben]] részt vett a '''szegényház''' felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette.
[[1907|1907-ben]] részt vett a '''szegényház''' felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette.
-
Wagner tervei alapján [[1910|1910-ben]] emeletesre bővítették a '''Békés Megyei Gazdasági Egyesület székházát''' ([[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]]-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte.
+
Wagner tervei alapján [[1910|1910-ben]] emeletesre bővítették a '''[[Helyőrségi Klub (Békéscsaba)|Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházát]]''' ([[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]]-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte.
Ő készítette a '''[[Református templom (Békéscsaba)|békéscsabai református templom]]''' terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak.
Ő készítette a '''[[Református templom (Békéscsaba)|békéscsabai református templom]]''' terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak.
-
[[1912|1912-ben]] – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a '''[[Békéscsabai Jókai Színház|színház]] átalakítási munkálatai'''. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást.
+
[[1912|1912-ben]] – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a '''[[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|színház]] átalakítási munkálatai'''. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást.
Részt vett az [[1915|1915-ben]] leégett '''[[István malom (Békéscsaba)|Rosenthal-malom]]''' újjáépítésében.
Részt vett az [[1915|1915-ben]] leégett '''[[István malom (Békéscsaba)|Rosenthal-malom]]''' újjáépítésében.
Utolsó munkái között volt a '''Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek''' átalakítása.
Utolsó munkái között volt a '''Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek''' átalakítása.
70. sor: 71. sor:
* [[1910|1910-ben]] Békéscsaba Erzsébethely városrészén '''utcát neveztek el róla''' (korábban: Téglagyár sor). Az utca [[1930|1930-tól]] Richard Wagner zeneszerző nevét viseli.
* [[1910|1910-ben]] Békéscsaba Erzsébethely városrészén '''utcát neveztek el róla''' (korábban: Téglagyár sor). Az utca [[1930|1930-tól]] Richard Wagner zeneszerző nevét viseli.
* [[1927|1927-ben]] a Békéscsabai Ipartestület leleplezte egykori elnökeinek, Wagner Józsefnek és Timár Endrének a portréjait.
* [[1927|1927-ben]] a Békéscsabai Ipartestület leleplezte egykori elnökeinek, Wagner Józsefnek és Timár Endrének a portréjait.
 +
* Születésének 160. évfordulója alkalmából '''Békéscsabán [[Wagner József-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Suk-Wagner teglagyar BekesmegyeiKozlony 1909.jpg|A gőztéglagyár hirdetése a Békésmegyei Közlönyben
 +
Fájl:Valasztasi skiccek 1910.jpg|Választási skiccek (1910)
Fájl:Mezotur reformatus templom emlektabla.jpg|Emléktábla az mezőtúri újvárosi református templom falán
Fájl:Mezotur reformatus templom emlektabla.jpg|Emléktábla az mezőtúri újvárosi református templom falán
Fájl:BMK regiepulet 2018.jpg|Urszinyi-ház (a könyvtár régi épülete)
Fájl:BMK regiepulet 2018.jpg|Urszinyi-ház (a könyvtár régi épülete)
78. sor: 82. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Csabai-Wagner József (1888‒1967)]]
+
* [[Csabai-Wagner József (1888–1967)]]
== Források ==
== Források ==

A lap jelenlegi, 2021. december 28., 14:39-kori változata

építész, építővállalkozó, téglagyáros

Tartalomjegyzék

Élete

Emléktábla az Urszinyi-ház falán
Wagner József aláírása
Családi sírhely Békéscsabán
Köszönetnyilvánítás a Békésmegyei Függetlenségben

Wagner József 1861. január 6-án született Mezőberényben. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.

1885-ben megházasodott, Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy gyermekük született, Csabai-Wagner József festőművész.

Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött Csabára, 1897-ben lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. 1913-ban itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.

1917. április 19-én megműtötték Budapesten. Másnap, április 20-án hunyt el a fővárosban. Április 23-án Békéscsabán a Vasúti evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra. A szertartást Koren Pál evangélikus lelkész vezette.

Munkássága

1891-ben Haviár Lajos, Suk János és Wagner József gőztéglagyárat alapított (Suk, Wagner és Társai – Csabai Gőztéglagyár Társaság). A részvénytársasággá szervezett vállalat 1917-ben megvásárolta Deutsch Sámuel és Társai „Herkules” téglagyárát. Wagner 1908-ban a Békéscsabai Műbútorgyár társtulajdonosa lett.

1907 márciusában Wagner József, dr. Linder Károly és Könyves Tóth Kálmán szerkesztésében elindult a Békésmegyei Iparosok Lapja című folyóirat.

Építővállalkozóként több magán- és középület fűződik a nevéhez. Csabai-Wagner József is részt vett a vállalkozás munkájában: édesapja 1917-ben értesítette Kázsmér András építésvállalkozót, hogy távollétében a fiával végezze az elszámolást.

Békéscsabai alkotásai

Vállalkozása építette fel 1893-ban a Kazinczy utcai méntelepet. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a Fiume 1894-es átalakítását. 1909-ben ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit. Wagner tervezte a Szent István téren 1895-ben felépült Aradi Ipar- és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt. Nevéhez fűződik a jaminai evangélikus lelkészlak felépítése (1897). A tervei szerint épült fel 1898-ban Urszinyi Dezső háza, a Békés Megyei Könyvtár régi épülete. 1899-ben – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a Rudolf Főgimnázium új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta. 1905-ben két tervet készített a békéscsabai római katolikus templom kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett. Irányításával épült fel az új csabai közkórház (1905). 1906-ban a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő Kultúrpalota (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt. 1907-ben részt vett a szegényház felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette. Wagner tervei alapján 1910-ben emeletesre bővítették a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházát (Zsilinszky Mihály-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte. Ő készítette a békéscsabai református templom terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak. 1912-ben – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a színház átalakítási munkálatai. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást. Részt vett az 1915-ben leégett Rosenthal-malom újjáépítésében. Utolsó munkái között volt a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek átalakítása.

Környékbeli építkezések

1892-ben Szabados József társvállalkozóval felépítették a gyulavári református templomot. 1899-ben Medgyesegyházán a tervei szerint épült fel az evangélikus templom és lelkészlakás. 1899-ben elkészítette a körösladányi ev. református templom renoválásának költségvetését. Gyomán ő tervezte az Erzsébet-ligeti favázas mulató pavilont (1899) és az úri kaszinó épületét. 1904-ben elvégezte az endrődi római katolikus templom felújítását.

Csorvás

Wagner tervezte Csorváson a római katolikus (1900) és az evangélikus (1901) templomokat, valamint ő készítette a községháza átépítési tervét. Az evangélikus templom kivitelezésében is részt vett. A településen 1908-ban gazdasági munkásházakat létesítettek, az épületek tervezése mellett az építési és felügyeleti munkák elvégzéséért is Wagner József felelt.

Mezőberény

Mezőberényben 1887-ben felépítette a községi vendégfogadót (Magyar Királyi Szálloda), továbbá megtervezte a Hegedűs kápolnát (1889), az Árpád-kisdedóvodát (1895) és az 1953 óta könyvtárként funkcionáló eklektikus stílusú épületet.

Mezőtúr

Mezőtúron Wagner végezte a vasútállomás kibővítését (1897), továbbá az újvárosi parókia (egykori gyermekmenhely) és a Gőz- és Kádfürdő kivitelezését. Részt vett az újvárosi református templom felépítésében, elkészítette a református főgimnázium internátusának (ma: kórházi főépület) terveit.

Tisztségei

Aktív tagja volt Békéscsaba társadalmi és kulturális életének. A helyiek mellett országos egyesületekben is szerepet vállalt.

1896-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az 1908-ban megalakult Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) Békés megyei osztályának felügyelőbizottsági tagjának választották. A Nemzeti Munkapárt támogatásával képviselőjelöltként indult az 1910-es választásokon. 1912-ben megalakult a Csabai Atlétikai Klub (CsAK), az alelnök Wagner József ideiglenesen az egyesület elnökeként is tevékenykedett. Megválasztották a Békéscsabai Cipész Szövetkezet igazgatósági elnökének, a csabai adókivető bizottság helyettes elnökének, továbbá a Békéscsabai Takarékpénztár Rt. és a Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezet igazgatósági tagjának. Fiával együtt az 1917-ben megalapított Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjai voltak.

Elnöki tisztséget viselt a Békéscsabai Ipartestület (19051910), az Erzsébethelyi Fémátvételi Bizottság, valamint a Külvárosi Olvasókör élén. Alelnökének választotta a helyi Polgári Kör és a Csabai Iparos Daloskör. Békéscsabán tagja volt az építészeti, a kórházi, a színügyi, a munkásházépítő, a közegészségügyi, az adókivető bizottságoknak, a kereskedelmi és iparos tanonciskola felügyelőbizottságának, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a községi képviselő-testületnek, a Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató választmányának, a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Presbitériumának. Választmányi tagként tevékenykedett a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének Békéscsabai Fiókjánál, a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnél és a Békéscsabai Kőműves- és Ácssegédek Önképző Egyleténél. Rendes tagja volt a Gyulai Kerületi Munkásbiztosító- és Betegsegélyező-Pénztár igazgatóságának, valamint az Országos Ipartanácsnak. Tagja volt a békéscsabai Kossuth-szobor felállítása érdekében létrehozott bizottságnak. A tanoncok és iparossegédek csabai iskolájában óraadóként, valamint a békéscsabai elemi iskolák gondnokaként is foglalkoztatták. Az Osztrák–Magyar Bank békéscsabai fiókjának váltóbírálóinak egyike volt. A békéscsabai rendes esküdtek között szerepelt.

Emlékezete

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök