Csorvás
A BékésWiki wikiből
Békés megyében található város. A békéscsabai járáshoz tartozik.
Nevének jelentése homok.
Orosházától 16 km-re, Békéscsabától 22 km-re található. Szomszédos települései: Nagyszénás, Orosháza, Gerendás, Telekgerendás, Kondoros és Kétsoprony.
Tartalomjegyzék |
Történet
Ásatások alapján 1150-ben templomos faluként létezett. Első említése 1456-ra datálható, a Szentetornyához tartozó pusztaként említik. Első ismert lakosa egy jobbágy, Kis Kelemen volt, 1471-ben pedig egy Elekes Gergely nevű csorvási bírót jegyeztek le. A következő évszázadban Csorvás bővült, ugyanakkor jobbágyai oly szegénységben éltek, hogy az 1550-es években csak néhány kapu adózott. 1560-ra nemhogy nem tudtak fizetni, egyes jobbágyok még hátralékban is maradtak. 1562-ben sem javult a helyzet, 1564-ben kezdődött meg lassan a viszonyok rendeződése. A 16. század végére Csorvás újfent elnéptelenedett, templomának köveit is széthordták (főként a hódmezővásárhelyiek).
A puszta 1720-ban Harruckern János György tulajdonába került, 1730 és 1744 között pedig a bolgár elődökkel rendelkező Kacsemag család bérelte. 1745-ben egyik felét, majd tíz évvel később a másik felét is Gyula lakosai kapták meg évi 1000 Ft haszonbérért. A 18. század végére a terület egy része albérleti viszonyba került és elkezdett népesedni. 1857. december 3-tól önálló, adózó település lett. 1858-ban a legelő elkülönítése és a tagosítás megtörténte után, Gyula polgárainak egy része ide költözött és itt telepedett le. 1890-ben 536 ház állt és 4 249-en lakosa volt. A huszadik század elejétől 1950-ig, majd 1970-től újra nagyközség volt. Csorvást 2005. július 1-jén várossá nyilvánították.
Gazdaság
Lakóinak többsége a 16. században földműveléssel foglalkozott. Lakosainak száma akkoriban 280 körül mozgott. A posta 1858-ban létesült. 1871-ben vasútállomás épült, mely igencsak megnövelte a település jelentőségét. Csorváson heves pusztai élet zajlott annak minden velejárójával (gulyákkal, pásztorokkal, betyárokkal). A 19. század végére az élet itt is átállt a stagnáló földművelésre.
Területe 9 018 ha, népessége 4 871 fő (2019. január 1.). Roma és szlovák nemzetiségi önkormányzattal is rendelkezik.
A város országos jelentőségű természeti értékekkel is rendelkezik. A védett növény- és állatvilág a Körös–Maros Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Mágocs-ér néven kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területe is van. Itt fedezték fel 1935-ben a volgamenti héricset, melyet 1971-ben védetté nyilvánítottak.
Kultúra
Az éves rendezvényekkel nemzetközi hírnevet szerzett a város. A helyi nemzetiségi önkormányzatok fellépéseivel élénk kulturális élet folyik. A helyi Művelődési ház rendelkezik könyvtárral, színházteremmel, iskolával, valamint alkalmilag mozival is. A város gazdag kulturális örökségéből kiemelendő a Hudák-szövőműhely, a Csorvási Hímzőkör, valamint Csarejs Jánosné festőnő.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- A Bartók-család síremléke
- A Csorvási Kisvasút emlékhelye
- Arany János úti Általános Iskola: 1906-ban adták át, a városházához hasonlóan romantikus stílusjegyekkel rendelkezik.
- Avilai Szent Teréz szobra
- Békéscsabai utca 3. szám alatti lakóház: szlovák építészeti hagyományokat követ. Előtornácos, „podsztyenkás” ház.
- Elekes malom: a korábban meglévő kismalom gőzmalommá vált Elekes (Englender) József alatt.
- Evangélikus templom
- Gróf Wenckheim Károly síremléke
- Helytörténeti Kiállítás: az Arany János u. 8. szám alatt található állandó és időszaki látnivalókkal.
- I. Világháborús emlékmű
- II. Világháborús emlékmű
- Károly majori magtárépület: valószínűleg Ybl Miklós tervei alapján készült. Innen indult az egykori kisvasút.
- Katolikus templom
- Kölcsey utca 10. szám alatti lakóház: az 1900-as évek elején készült el. Egy hálás beteg építtette doktorának utcafrontos száraz bejárós kapuval, mely mára szinte teljesen eltűnt.
- Milleniumi díszkút
- Művelődési ház: 1990-ben épült, modern építészeti elemekkel rendelkezik és előrelátó megoldásokkal készült el.
- Ortodox imaház
- Református templom
- Rudolf majori kastély: 1925–28 között épült vadászkastélyként.
- Stojanovits Szilárd, szabadságharcos nemzetőrkapitány szobra
- Trianoni emlékmű
- Városháza: 1912-ben épült és helyi védelem alatt álló építészeti értéknek minősül.
- Wenckheim malom: 1920–22 között épült és Wenckheim Matild tulajdonában volt.
Rendezvények
- Csorvási Búcsú: minden évben a Teréz-napot követő vasárnapon kerül megrendezésre október 15. után.
- Csorvási Gazdanap és Kettesfogathajtó Verseny: minden év szeptemberében kerül megrendezésre.
- Nemzetközi Népzenei Verseny: a március 25-ét követő vasárnapon Bartók Bélára és családjára emlékezik a város, akinek szülei itt házasodtak össze.
- A Várossá Nyilvánítás Megemlékezése minden év augusztus 20-án kerül megrendezésre.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csorvás város. Csorvás : Csorvás Város Önkormányzata, 2017 (Látogatva: 2020. 01. 14.)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 14.)
Kapcsolódó irodalom
- Gyönyörű átok volt festeni : Csarejs Jánosné Harbovszki Ilona életútja = Bola to krásna kliatba mal'ovat : zivotná put' Heleny Carejsovej Hrabovskej, 1930–1998. Szerk. Papp János. Békéscsaba : Csabai Szlov. Szerv. ; Csorvás : Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008
Külső hivatkozások
- Csorvás története cikkekben
- Csorvás város honlapja
- Csorvás Város Önkormányzatának Facebook oldala