Wagner József (1861–1917)

A BékésWiki wikiből

építész, építővállalkozó, téglagyáros

Tartalomjegyzék

Élete

Wagner József aláírása
Családi sírhely Békéscsabán
Köszönetnyilvánítás a Békésmegyei Függetlenségben
Választási skiccek (1910)

Wagner József 1861. január 6-án született Mezőberényben. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.

1885-ben megházasodott, Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy gyermekük született, Csabai-Wagner József festőművész.

Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött Csabára, 1897-ben lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. 1913-ban itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.

1917. április 19-én megműtötték Budapesten. Másnap, április 20-án hunyt el a fővárosban. Április 23-án Békéscsabán a Vasúti evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra. A szertartást Koren Pál evangélikus lelkész vezette.

Munkássága

1891-ben Haviár Lajos, Suk János és Wagner József gőztéglagyárat alapított (Suk, Wagner és Társai – Csabai Gőztéglagyár Társaság). A részvénytársasággá szervezett vállalat 1917-ben megvásárolta Deutsch Sámuel és Társai „Herkules” téglagyárát. Wagner 1908-ban a Békéscsabai Műbútorgyár társtulajdonosa lett.

1907 márciusában Wagner József, dr. Linder Károly és Könyves Tóth Kálmán szerkesztésében elindult a Békésmegyei Iparosok Lapja című folyóirat.

Építővállalkozóként több magán- és középület fűződik a nevéhez. Csabai-Wagner József is részt vett a vállalkozás munkájában: édesapja 1917-ben értesítette Kázsmér András építésvállalkozót, hogy távollétében a fiával végezze az elszámolást.

Békéscsabai alkotásai

Vállalkozása építette fel 1893-ban a Kazinczy utcai méntelepet. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a Fiume 1894-es átalakítását. 1909-ben ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit. Wagner tervezte a Szent István téren 1895-ben felépült Aradi Ipar- és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt. Nevéhez fűződik a jaminai evangélikus lelkészlak felépítése (1897). A tervei szerint épült fel 1898-ban Urszinyi Dezső háza, a Békés Megyei Könyvtár régi épülete. 1899-ben – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a Rudolf Főgimnázium új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta. 1905-ben két tervet készített a békéscsabai római katolikus templom kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett. Irányításával épült fel az új csabai közkórház (1905). 1906-ban a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő Kultúrpalota (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt. 1907-ben részt vett a szegényház felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette. Wagner tervei alapján 1910-ben emeletesre bővítették a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházát (Zsilinszky Mihály-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte. Ő készítette a békéscsabai református templom terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak. 1912-ben – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a színház átalakítási munkálatai. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást. Részt vett az 1915-ben leégett Rosenthal-malom újjáépítésében. Utolsó munkái között volt a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek átalakítása.

Környékbeli építkezések

1892-ben Szabados József társvállalkozóval felépítették a gyulavári református templomot. 1899-ben Medgyesegyházán a tervei szerint épült fel az evangélikus templom és lelkészlakás. 1899-ben elkészítette a körösladányi ev. református templom renoválásának költségvetését. Gyomán ő tervezte az Erzsébet-ligeti favázas mulató pavilont (1899) és az úri kaszinó épületét. 1904-ben elvégezte az endrődi római katolikus templom felújítását.

Csorvás

Wagner tervezte Csorváson a római katolikus (1900) és az evangélikus (1901) templomokat, valamint ő készítette a községháza átépítési tervét. Az evangélikus templom kivitelezésében is részt vett. A településen 1908-ban gazdasági munkásházakat létesítettek, az épületek tervezése mellett az építési és felügyeleti munkák elvégzéséért is Wagner József felelt.

Mezőberény

Mezőberényben 1887-ben felépítette a községi vendégfogadót (Magyar Királyi Szálloda), továbbá megtervezte a Hegedűs kápolnát (1889), az Árpád-kisdedóvodát (1895) és az 1953 óta könyvtárként funkcionáló eklektikus stílusú épületet.

Mezőtúr

Mezőtúron Wagner végezte a vasútállomás kibővítését (1897), továbbá az újvárosi parókia (egykori gyermekmenhely) és a Gőz- és Kádfürdő kivitelezését. Részt vett az újvárosi református templom felépítésében, elkészítette a református főgimnázium internátusának (ma: kórházi főépület) terveit.

Tisztségei

Aktív tagja volt Békéscsaba társadalmi és kulturális életének. A helyiek mellett országos egyesületekben is szerepet vállalt.

1896-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az 1908-ban megalakult Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) Békés megyei osztályának felügyelőbizottsági tagjának választották. A Nemzeti Munkapárt támogatásával képviselőjelöltként indult az 1910-es választásokon. 1912-ben megalakult a Csabai Atlétikai Klub (CsAK), az alelnök Wagner József ideiglenesen az egyesület elnökeként is tevékenykedett. Megválasztották a Békéscsabai Cipész Szövetkezet igazgatósági elnökének, a csabai adókivető bizottság helyettes elnökének, továbbá a Békéscsabai Takarékpénztár Rt. és a Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezet igazgatósági tagjának. Fiával együtt az 1917-ben megalapított Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjai voltak.

Elnöki tisztséget viselt a Békéscsabai Ipartestület (19051910), az Erzsébethelyi Fémátvételi Bizottság, valamint a Külvárosi Olvasókör élén. Alelnökének választotta a helyi Polgári Kör és a Csabai Iparos Daloskör. Békéscsabán tagja volt az építészeti, a kórházi, a színügyi, a munkásházépítő, a közegészségügyi, az adókivető bizottságoknak, a kereskedelmi és iparos tanonciskola felügyelőbizottságának, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a községi képviselő-testületnek, a Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató választmányának, a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Presbitériumának. Választmányi tagként tevékenykedett a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének Békéscsabai Fiókjánál, a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnél és a Békéscsabai Kőműves- és Ácssegédek Önképző Egyleténél. Rendes tagja volt a Gyulai Kerületi Munkásbiztosító- és Betegsegélyező-Pénztár igazgatóságának, valamint az Országos Ipartanácsnak. Tagja volt a békéscsabai Kossuth-szobor felállítása érdekében létrehozott bizottságnak. A tanoncok és iparossegédek csabai iskolájában óraadóként, valamint a békéscsabai elemi iskolák gondnokaként is foglalkoztatták. Az Osztrák–Magyar Bank békéscsabai fiókjának váltóbírálóinak egyike volt. A békéscsabai rendes esküdtek között szerepelt.

Emlékezete

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök