Széchenyi liget (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozás javítása)
a (Belső hivatkozások javítása)
 
4. sor: 4. sor:
== Története ==
== Története ==
=== A Kanálison túli temető ===
=== A Kanálison túli temető ===
-
[[1776|1776-tól]] Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. '''A Széchenyi liget helyén''' a II. József császár uralkodása alatt kialakított '''Epreskert állt''', amit '''a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül'''. [[1830|1830-tól]] [[1847|1847-ig]] az Epreskertet is '''temetkezésre használták'''. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, [[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és [[Omazta János Tóbiás (1742-1805)|Masnitius János Tóbiás]]. Az [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|1831-es kolerajárvány]] áldozatait közös sírba, 6 domb alá temették az evangélikus ó-temető északi részén. A járvány áldozataira egy – később kialakított domb tetején elhelyezett – márvány sírkő emlékeztet.
+
[[1776|1776-tól]] Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. '''A Széchenyi liget helyén''' a II. József császár uralkodása alatt kialakított '''Epreskert állt''', amit '''a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül'''. [[1830|1830-tól]] [[1847|1847-ig]] az Epreskertet is '''temetkezésre használták'''. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, [[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és [[Omazta János Tóbiás (1742–1805)|Masnitius János Tóbiás]]. Az [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|1831-es kolerajárvány]] áldozatait közös sírba, 6 domb alá temették az evangélikus ó-temető északi részén. A járvány áldozataira egy – később kialakított domb tetején elhelyezett – márvány sírkő emlékeztet.
=== Sörház és vendéglő ===
=== Sörház és vendéglő ===
-
[[1850|1850-ben]] „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. '''[[1860]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] ''' Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után '''felvette Széchenyi István nevét'''. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget '''parkosítása [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök elképzelései alapján indult'''. [[1875|1875-ben]] a Népkert Bizottság a kertészeti munkálatok irányítását Felbner Imre műkertészre bízta. A következő évben megkezdődött a facsemeték telepítése. [[1886|1886-ban]] az Élővíz-csatorna liget előtti partján strandfürdő nyílt. '''Az [[1888|1888-as]] árvíz megsemmisítette az épületeket''', a liget látogatottsága megszűnt.
+
[[1850|1850-ben]] „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. '''[[1860]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] ''' Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után '''felvette Széchenyi István nevét'''. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget '''parkosítása [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök elképzelései alapján indult'''. [[1875|1875-ben]] a Népkert Bizottság a kertészeti munkálatok irányítását Felbner Imre műkertészre bízta. A következő évben megkezdődött a facsemeték telepítése. [[1886|1886-ban]] az Élővíz-csatorna liget előtti partján strandfürdő nyílt. '''Az [[1888|1888-as]] árvíz megsemmisítette az épületeket''', a liget látogatottsága megszűnt.
-
[[1893|1893-tól]] Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. [[1896|1896-ban]] [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. [[1899|1899-től]] '''[[Lischka Lipót (1867-1938)|Lischka Lipót]]''' főkertészi feladatokat látott el Békéscsabán. '''Nevéhez fűződik a Széchenyi liget kialakítása''', a közterek fásítása, virágosítása.  
+
[[1893|1893-tól]] Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. [[1896|1896-ban]] [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. [[1899|1899-től]] '''[[Lischka Lipót (1867–1938)|Lischka Lipót]]''' főkertészi feladatokat látott el Békéscsabán. '''Nevéhez fűződik a Széchenyi liget kialakítása''', a közterek fásítása, virágosítása.  
=== A liget a 20. században ===
=== A liget a 20. században ===
29. sor: 29. sor:
* emlékmű az [[1831|1831-es]] kolerajárvány áldozatainak
* emlékmű az [[1831|1831-es]] kolerajárvány áldozatainak
* Mohácsy Mátyás mellszobra – Varga Géza alkotása (1981)
* Mohácsy Mátyás mellszobra – Varga Géza alkotása (1981)
-
* Lányka portré – Mladonyiczky Béla alkotása (1983)  
+
* Lányka portré – [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása (1983)  
* [[Holokauszt Emlékmű (Békéscsaba)|Holokauszt-emlékfal]] a zsinagóga mellett (2016)
* [[Holokauszt Emlékmű (Békéscsaba)|Holokauszt-emlékfal]] a zsinagóga mellett (2016)
* Lischka Lipót-emlékoszlop – Széri-Varga Géza és Minya Gábor alkotása (2017)
* Lischka Lipót-emlékoszlop – Széri-Varga Géza és Minya Gábor alkotása (2017)

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 09:59-kori változata

A Széchenyi liget bejárata

A Széchenyi liget Békéscsabán a belváros közelében, az Élővíz-csatornától keletre található.

Tartalomjegyzék

Története

A Kanálison túli temető

1776-tól Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. A Széchenyi liget helyén a II. József császár uralkodása alatt kialakított Epreskert állt, amit a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül. 1830-tól 1847-ig az Epreskertet is temetkezésre használták. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, Draskóczi Milecz Mihály, Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és Masnitius János Tóbiás. Az 1831-es kolerajárvány áldozatait közös sírba, 6 domb alá temették az evangélikus ó-temető északi részén. A járvány áldozataira egy – később kialakított domb tetején elhelyezett – márvány sírkő emlékeztet.

Sörház és vendéglő

1850-ben „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. 1860. augusztus 13-án Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után felvette Széchenyi István nevét. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget parkosítása Sztraka Ernő városi mérnök elképzelései alapján indult. 1875-ben a Népkert Bizottság a kertészeti munkálatok irányítását Felbner Imre műkertészre bízta. A következő évben megkezdődött a facsemeték telepítése. 1886-ban az Élővíz-csatorna liget előtti partján strandfürdő nyílt. Az 1888-as árvíz megsemmisítette az épületeket, a liget látogatottsága megszűnt.

1893-tól Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. 1896-ban Ádám (Áchim) Gusztáv mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. 1899-től Lischka Lipót főkertészi feladatokat látott el Békéscsabán. Nevéhez fűződik a Széchenyi liget kialakítása, a közterek fásítása, virágosítása.

A liget a 20. században

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) Csaba–Békés–Vésztő vonalán 1905-ben, rövid ideig a Széchenyi ligetnél megálló is működött. 1914-től a Sörház mögötti terület a Csabai Atlétikai Klub (CSAK) sporttelepeként szolgált. A liget az 1920-as évekre a város kedvelt pihenőhelyévé vált: a Sörkert kerti pavilonja térzenét szolgáltatott, helyet adott a Madarak és Fák Napjának.

A Széchenyi liget 1920-ban három teniszpályával, 1935-ben pedig játszótérrel bővült. 1955-ben 1700 férőhelyes szabadtéri színpadot alakítottak ki a régi játszótér helyén. 1956-tól állatkert, valamint vidámpark is látogathatóvá vált. 1958-ban a Békéscsabai Vendéglátó Vállalat Sörkert néven nyitott szórakozóhelyet. Az 1970-es években a liget hanyatlásnak indult. 1989-ben a Széchenyi ligetet védetté nyilvánították. 1992-től néhány évig Széchenyi Ligeti Sörkert néven szórakozóhelyként működött a pavilon.

A 2000-es évek

2007-ben felújították az egykori Sörkert épületét, a játszóteret, a közvilágítást, az utakat és az ösvényeket. 2007-től a liget ad otthont a Körösök Völgye Natúrpark Látogatóközpontjának. A Lischka Lipót Tanösvény 2013-ban "Az év ökoturisztikai létesítménye" pályázaton II. helyezést ért el. 2014-ben a Sörház felújításával és kibővítésével megnyitott a Munkácsy Hotel négycsillagos wellness szálloda. A liget bejáratánál található – Székelyudvarhely testvérvárostól ajándékba kapott – székely kaput 2015-ben hozták rendbe. 2018-ban befejeződött a Széchenyi liget korszerűsítése: fitneszparkot, futópályát és játszóteret bővítettek festőművészes tematikával.

Legrégebbi fafajok

Műalkotások

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök