Wagner József (1861–1917)

A BékésWiki wikiből

építész, építővállalkozó, téglagyáros

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 2.1 Békéscsabai alkotásai 2.2 Környékbeli építkezések 2.2.1 Csorvás 2.2.2 Mezőberény 2.2.3 Mezőtúr 3 Tisztségei 4 Emlékezete 5 Képgaléria 6 Lásd még 7 Források 8 Kapcsolódó irodalom 9 Külső hivatkozás

Élete

Wagner József 1861. január 6-án született Mezőberényben. Édesapja Wagner Mihály, édesanyja Rück Magdolna.

1885-ben megházasodott, Wagner Zsuzsannát (1867–1961?) vette feleségül. Egy gyermekük született, Csabai-Wagner József festőművész.

Wagner József kőművesmester Mezőberényből költözött Csabára, 1897-ben lett csabai lakos. Háza a Haan utca 4. szám alatt állt. 1913-ban itt nyitott Kovács Antal lakatosmester automobil- és gépjavító műhelyt.

1917. április 19-én megműtötték Budapesten. Másnap, április 20-án hunyt el a fővárosban. Április 23-án Békéscsabán a Vasúti evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra. A szertartást Koren Pál evangélikus lelkész vezette.

Munkássága

1891-ben Haviár Lajos, Suk János és Wagner József gőztéglagyárat alapított (Suk, Wagner és Társai – Csabai Gőztéglagyár Társaság). A részvénytársasággá szervezett vállalat 1917-ben megvásárolta Deutsch Sámuel és Társai „Herkules” téglagyárát. Wagner 1908-ban a Békéscsabai Műbútorgyár társtulajdonosa lett.

1907 márciusában Wagner József, dr. Linder Károly és Könyves Tóth Kálmán szerkesztésében elindult a Békésmegyei Iparosok Lapja című folyóirat.

Építővállalkozóként több magán- és középület fűződik a nevéhez. Csabai-Wagner József is részt vett a vállalkozás munkájában: édesapja 1917-ben értesítette Kázsmér András építésvállalkozót, hogy távollétében a fiával végezze az elszámolást.

Békéscsabai alkotásai

Vállalkozása építette fel 1893-ban a Kazinczy utcai méntelepet. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos tervei szerint Wagner József vállalkozása végezte a Fiume 1894-es átalakítását. 1909-ben ő készítette a Fiume facement fedelű földszintes éttermének terveit. Wagner tervezte a Szent István téren 1895-ben felépült Aradi Ipar- és Népbank (később: Békésmegyei Kereskedelmi Bank) csabai székházát. A fiókintézet igazgató-választmányának tagjai között szerepelt. Nevéhez fűződik a jaminai evangélikus lelkészlak felépítése (1897). A tervei szerint épült fel 1898-ban Urszinyi Dezső háza, a Békés Megyei Könyvtár régi épülete. 1899-ben – Alpár Ignác műépítész tervei szerint – Wagner József és társai építették fel a Rudolf Főgimnázium új épületét. Wagner a gimnáziumnak adományozta Rudolf trónörökös festményét, emellett adománnyal az építkezést is támogatta. 1905-ben két tervet készített a békéscsabai római katolikus templom kivitelezésére. A tervezéssel megbízott Hofhauser Antal pályamunkáját Wagner is véleményezte. Később az építkezés vezetőségi tagja lett. Irányításával épült fel az új csabai közkórház (1905). 1906-ban a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megbízta a létesítendő Kultúrpalota (Közművelődés Háza, ma: Munkácsy Mihály Múzeum) megtervezésével. A művezetési feladatokat szintén Wagnerre bízták, az építkezés ellenőrzéséért Ádám Gusztáv felelt. 1907-ben részt vett a szegényház felépítésében, melynek terveit Áchim Gusztáv készítette. Wagner tervei alapján 1910-ben emeletesre bővítették a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházát (Zsilinszky Mihály-féle ház). Az átalakítás művezetését szintén Wagner végezte. Ő készítette a békéscsabai református templom terveit. Feleségével 500 koronát adományoztak a szószék elkészítésére. Wagner adományával a templom felépítését is támogatta, továbbá négy darab lócát ajándékozott a békéscsabai református egyháznak. 1912-ben – Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján – irányítása mellett zajlottak a színház átalakítási munkálatai. Wagner a Színügyi Bizottság tagja volt, az építkezésről a bizottsági üléseken nyújtott tájékoztatást. Részt vett az 1915-ben leégett Rosenthal-malom újjáépítésében. Utolsó munkái között volt a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület helyiségeinek átalakítása.

Környékbeli építkezések

1892-ben Szabados József társvállalkozóval felépítették a gyulavári református templomot. 1899-ben Medgyesegyházán a tervei szerint épült fel az evangélikus templom és lelkészlakás. 1899-ben elkészítette a körösladányi ev. református templom renoválásának költségvetését. Gyomán ő tervezte az Erzsébet-ligeti favázas mulató pavilont (1899) és az úri kaszinó épületét. 1904-ben elvégezte az endrődi római katolikus templom felújítását.

Csorvás

Wagner tervezte Csorváson a római katolikus (1900) és az evangélikus (1901) templomokat, valamint ő készítette a községháza átépítési tervét. Az evangélikus templom kivitelezésében is részt vett. A településen 1908-ban gazdasági munkásházakat létesítettek, az épületek tervezése mellett az építési és felügyeleti munkák elvégzéséért is Wagner József felelt.

Mezőberény

Mezőberényben 1887-ben felépítette a községi vendégfogadót (Magyar Királyi Szálloda), továbbá megtervezte a Hegedűs kápolnát (1889), az Árpád-kisdedóvodát (1895) és az 1953 óta könyvtárként funkcionáló eklektikus stílusú épületet.

Mezőtúr

Mezőtúron Wagner végezte a vasútállomás kibővítését (1897), továbbá az újvárosi parókia (egykori gyermekmenhely) és a Gőz- és Kádfürdő kivitelezését. Részt vett az újvárosi református templom felépítésében, elkészítette a református főgimnázium internátusának (ma: kórházi főépület) terveit.

Tisztségei

Aktív tagja volt Békéscsaba társadalmi és kulturális életének. A helyiek mellett országos egyesületekben is szerepet vállalt.

1896-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett. Az 1908-ban megalakult Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) Békés megyei osztályának felügyelőbizottsági tagjának választották. A Nemzeti Munkapárt támogatásával képviselőjelöltként indult az 1910-es választásokon. 1912-ben megalakult a Csabai Atlétikai Klub (CsAK), az alelnök Wagner József ideiglenesen az egyesület elnökeként is tevékenykedett. Megválasztották a Békéscsabai Cipész Szövetkezet igazgatósági elnökének, a csabai adókivető bizottság helyettes elnökének, továbbá a Békéscsabai Takarékpénztár Rt. és a Csabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezet igazgatósági tagjának. Fiával együtt az 1917-ben megalapított Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjai voltak.

Elnöki tisztséget viselt a Békéscsabai Ipartestület (1905–1910), az Erzsébethelyi Fémátvételi Bizottság, valamint a Külvárosi Olvasókör élén. Alelnökének választotta a helyi Polgári Kör és a Csabai Iparos Daloskör. Békéscsabán tagja volt az építészeti, a kórházi, a színügyi, a munkásházépítő, a közegészségügyi, az adókivető bizottságoknak, a kereskedelmi és iparos tanonciskola felügyelőbizottságának, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a községi képviselő-testületnek, a Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgató választmányának, a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Presbitériumának. Választmányi tagként tevékenykedett a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyesületének Békéscsabai Fiókjánál, a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnél és a Békéscsabai Kőműves- és Ácssegédek Önképző Egyleténél. Rendes tagja volt a Gyulai Kerületi Munkásbiztosító- és Betegsegélyező-Pénztár igazgatóságának, valamint az Országos Ipartanácsnak. Tagja volt a békéscsabai Kossuth-szobor felállítása érdekében létrehozott bizottságnak. A tanoncok és iparossegédek csabai iskolájában óraadóként, valamint a békéscsabai elemi iskolák gondnokaként is foglalkoztatták. Az Osztrák–Magyar Bank békéscsabai fiókjának váltóbírálóinak egyike volt. A békéscsabai rendes esküdtek között szerepelt.

Emlékezete

• 1910-ben Békéscsaba Erzsébethely városrészén utcát neveztek el róla (korábban: Téglagyár sor). Az utca 1930-tól Richard Wagner zeneszerző nevét viseli.
• 1927-ben a Békéscsabai Ipartestület leleplezte egykori elnökeinek, Wagner Józsefnek és Timár Endrének a portréjait.
• Születésének 160. évfordulója alkalmából Békéscsabán emléktáblát avattak tiszteletére.

Képgaléria

A gőztéglagyár hirdetése a Békésmegyei Közlönyben

Választási skiccek (1910)

Emléktábla az mezőtúri újvárosi református templom falán

Urszinyi-ház (a könyvtár régi épülete)

Lásd még

• Csabai-Wagner József (1888–1967)

Források

• 120 éves a Magyar Ovi. In: Mezőberényi Hírmondó, 25. évf. (2015. augusztus) 2. p. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium LII. értesitője az 1916–17. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1917. 12. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A békés-csabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Gymnasium XXXV-ik értesitője : 1899–1900. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1900. 9–10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium évkönyve : megjelent az egyházi iskola és az iskolaépület százéves évfordulóján : 1993–1999. Szerk.: Bakay Péter. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 1999. 40–42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület uj alapitása. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 6. szám (1917. január 21.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Békésvármegyei Gazdasági Egylet köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 34. szám (1910. április 28.) 2. p. (Látogatva: 2020. 08. 10.)
• A csabai elemi iskolák uj gondnoka. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 92. szám (1905. október 1.) 6. p. (2019. 12. 24.)
• A csabai ipartestület köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 13. szám (1910. február 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A csabai katholikus templom. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 45. szám (1907. május 30.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A csabai Múzeum-Egyesületből. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) 2. p. (2019. 12. 24.)
• A csabai műbutorgyár uj gazdái. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 70. szám (1908. augusztus 30.) 2–3. p. (Látogatva: 2019. 12 .22.)
• A csabai szinház épitési ügye. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 33. szám (1913. április 27.) 2. p. (Látogatva: 2020. 08. 05.)
• A csabai uj kórház épitése. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 62. szám (1904. július 31.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 25.)
• A csabai uj róm. kath. templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 26. szám (1905. február 19.) 2–3. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A csabai uj római katholikus templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A DMKE. Békésmegyében. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 63. szám (1908. augusztus 6.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• A gyulavárii ev. ref. egyház templomának. In: Békés, 11. évf. 14. szám (1892. március 27.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• A kerületi Múnkásbiztositó-pénztár közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 34. szám (1910. április 28.) 5. p. (2019. 12. 24.)
• A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1914. évi évkönyve. Szerk.: Schilling Zoltán. Budapest : Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1914. 148. p.
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 370. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Rokkant-Egylet csabai fiókjának közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 38. évf. 22. szám (1911. március 16.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A vármegyei Gazdasági Egylet köréből. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 93. szám (1909. november 21.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 25.)
• Áchim Gusztáv: Iparos tanonc-otthon és továbbképző. In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 88. szám (1901. november 3.) melléklete (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Adomány a csabai ref. templom javára. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 76. szám (1909. szeptember 23.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Az adókivető bizottságok tagjai. In: Békésmegyei Függetlenség, 10. évf. 12. szám (1914. február 11.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Az endrődi templom renoválása. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 54. szám (1904. július 3.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Az ipartanács békésmegyei tagjai. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 23. szám (1909. március 21.) 5. p. (Látogatva: 2019. 12. 23.)
• Az ipartestület diszülésén leleplezték Wagner József és Timár Endre arcképét. In: Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 7. szám (1927. január 11.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Az ipartestület közgyűlése. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 41. szám (1905. április 13.) 2–3. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Az Osztrák-Magyar Bank cenzorai. In: Békésmegyei Közlöny, 41. évf. 3. szám (1914. január 6.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Az Osztrák-Magyar Bank csabai fiókja megkezdi müködését. In: Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 47. szám (1913. június 15.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 41. évf. 10. szám (1914. február 1.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei adókivető-bizottság. In: Békésmegyei Közlöny, 35. évf. 20. szám (1908. március 8) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Békésmegyei iparosok lapja. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 25. szám (1907. március 31.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 56. szám (1913. július 17.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon : Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr : Mezőtúr Város Önkormányzata, 1999. 168. p.
• Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 216. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csaba szakbizottságai. In: Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csaba város közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 83. szám (1897. október 17.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Csabai szakbizottságok. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 14. szám (1905. január 21.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csaba-Jaminában létesitendő. In: Békés, 29. évf. 14. szám (1897. április 4.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csete Gyula: Mezőberény épített öröksége 2013. In: Mezőberényi Hírmondó, 23. évf. 4. szám (2013. április) 9. p. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• Csorvás községháza. In: Békés, 43. évf. 18. szám (1911. április 30.) 6. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Csorvási munkásházak. In: Békés, 43. évf. 49. szám (1911. december 3.) 7. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Egy csabai pénzintézet jubileuma. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 46. szám (1905. április 30.) 2. p. (Látogatva: 2020. 09. 09.)
• Egyleti élet. In: Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 4. szám (1898. január 13.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Felügyelőválság a csabai ág. ev. egyháznál. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 20. szám (1907. március 14.) 2. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Gyászesetek. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 32. szám (1917. április 22.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyomán a kaszinó. In: Békés, 43. évf. 15. szám (1911. április 9.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Hirek. In: Békésmegyei Függetlenség, 14. évf. 33. szám (1917. április 25.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Karsai Mihály: Medgyesegyháza története. 2. rész, 1835–1920-ig. Medgyesegyháza : Karsai Mihály, 1996. 82. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kasuba Istvánó: A csorvási evangélikus gyülekezet története. Csorvás : Csorvási ÁMK Bibliotéka Alap., 2001. 11–13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kossuth-szobor Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 78. szám (1904. szeptember 25.) 4. p. (2019. 12. 24.)
• Köszönet. In: Békésmegyei Függetlenség, 11. évf. 29. szám (1915. április 11.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Közgyülés a gazdasági egyesületben. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 99. szám (1910. december 11.) 4. p. (Látogatva: 2020. 08. 10.)
• Közgyülés. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 13. szám (1899. február 12.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Közgyűlés. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 3. szám (1903. január 8.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Mese a fémekről. In: Békésmegyei Függetlenség, 12. évf. 20. szám (1916. március 8.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi almanach. Összeáll. és szerk.: Pallagi Mária. Mezőberény : Könyvtárpártoló Alap., 2007. 121. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberényi I. kerületi Evangélikus Egyházközség anyakönyve
• Mezőberényi I. kerületi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti családkönyve
• Nemzeti szövetség és pavillon. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 72. szám (1899. szeptember 7.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Települési Értéktár Mezőberényben II. (Látogatva: 2020. 09. 14.)
• Templom-renoválás. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 61. szám (1899. július 30.) 4. p. (Látogatva: 2019. 12. 22.)
• Törvényszéki csarnok. In: Békés, 33. évf. 48. szám (1901. december 1.) 4. p. (Látogatva: 2020. 11. 18.)
• Uj ipari szövetkezet. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 53. szám (1906. június 21.) 4. p. (2019. 12. 24.)
• Ujdonsagok. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 79. szám (1897. október 3.) melléklet (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Ujdonságok. In: Békésmegyei Közlöny, 22. évf. 78. szám (1895. szeptember 29.) 3. p. (Látogatva: 2019. 12. 24.)
• Ujdonságok. In: Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 12. szám (1901. február 10.) 3. p. (2019. 12. 24.)
• Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: Csabai házak blog (Látogatva: 2020. 11. 16.)
• Választás a csabai ipartestületben. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 62. szám (1910. augusztus 4.) 2–3. p. (Látogatva: 2020. 11. 20.)
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• 115 éves a Békéscsabai Ipartestület, 1885–2000. Szerk.: Gécs Béla. Békéscsaba : Békéscsabai Ipartest., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Arcképleleplezési ünnepély az Ipartestületben. In: Körösvidék, 8. évf. 7. szám (1927. január 11.) 2. p.
• Gécs Béla: 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Csabai Mérleg, 4. évf. 28. szám (1994. július 14.) 8. p.
• Gécs Béla: 1870-ben kapta nevét a Fiume. In: Csabai Mérleg, 5. évf. 19. szám (1995. május 18.) 8. p.
• Gécs Béla: A „Békésmegyei Gazdasági Egylet” székháza. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 19. szám (2016. szeptember 22.) 18. p.
• Gécs Béla: A felújított Városi Színház megnyitása. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 21. szám (2018. november 8.) 16. p.
• Gécs Béla: A Közművelődés Házától – a Munkácsy múzeumig. In: Csabai Mérleg, 24. évf. 18. szám (2014. október 7.) 18. p.
• Gécs Béla: Az ispotálytól az első emeletes kórházépületig. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 17. szám (2019. szeptember 12.) 16. p.
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Csabai ipartörténet. In: Csabai Mérleg, 15. évf. 4. szám (2005. február 24.) 7. p.
• Gécs Béla: Száz éve nyílt meg az átépült új színház. In: Csabai Mérleg, 23. évf. 20. szám (2013. november 7.) 14. p.
• Gécs Béla: Százhúsz éve avatták fel a Rudolf Főgimnáziumot. In: Csabai Mérleg, 30. évf. 19. szám (2020. október 8.) 16. p.
• Negyven esztendő története. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 72. szám (1925. március 29.) 1–2. p.
• Százhúsz éves a csorvási katolikus templom. In: Csorvási Híradó, 31. évf. 10. szám (2020. október) 1, 3. p.
• Tarkaságok. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 41. szám (1909. május 23.) 6. p.
• Ván Hajnalka: Wagnerék a figyelem középpontjában. In: Csabai Mérleg, 28. évf. 9. szám (2018. május 3.) 10. p.
• Wagner József halála. In: Békés, 49. évf. 16. szám (1917. április 22.)
• Wagner József programbeszéde. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 42. szám (1910. május 26.) 2. p.

Külső hivatkozás

• Békéscsaba ipartörténete. In: Bekescsaba.hu