Ybl Miklós (1814–1891)
A BékésWiki wikiből
(Formázás) |
(→Kapcsolódó irodalom) |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * Csiszér Áron: Az Alföld büszke kastélya: Ybl Miklós alkotásainak messzi földről is csodájára járnak Békés Megyei Hírlap 61. évf. 37. sz. 2006. febr 13. p.11. | + | * Csiszér Áron: Az Alföld büszke kastélya: Ybl Miklós alkotásainak messzi földről is csodájára járnak. In: Békés Megyei Hírlap 61. évf. 37. sz. 2006. febr 13. p.11. |
| - | * Farkasné Ács Erzsébet Ybl: egy építész életműve képekben Budapest Püski Kiadó 1999. | + | * Farkasné Ács Erzsébet: Ybl: egy építész életműve képekben. Budapest : Püski Kiadó, 1999. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár |
| - | * Kovács Péter: Székesfehérvár, Budenz-ház, Ybl Gyűjtemény Budapest: Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület 1987 | + | * Kovács Péter: Székesfehérvár, Budenz-ház, Ybl Gyűjtemény. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár |
| - | * Pusztulóban egy Ybl- alkotás. | + | * Pusztulóban egy Ybl- alkotás. In: NDK 2. (Aug.17.) 191.8-9. p. |
| - | + | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
A lap 2014. december 3., 14:19-kori változata
építész
Tartalomjegyzék |
Élete
Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, édesanyja Eiman Anna. Ybl Miklóst szülei 1825-ben a három elemi iskolai osztály elvégzése után a bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem) reáliskolájába íratták. 1832-ben inasnak állt Pollack Mihály céhébe, majd mint rajzoló működött ott 1836-ig. Kiválása után a bécsi Koch Henriknél vállalt rajzolói munkát. 1840-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra.
1941-ben kérte felvételét a „Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”, valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a városi tanács 1843-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta. Ekkor már társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak. Építészeti Intézetüket 1841-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl- házban. Mindketten vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat úri lakokban. A mácsai Károlyi-kastélyt is ők rendezték be. Ybl és Pollack együttműködése csak két- három évig tartott. Ybl 1943-tól kezdve már önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól.
1845 és 48 között a Károlyi István megbízásából a fóti kastély átépítését végezte. Romantikus alkotásai közé tartozott a Múzeum körúti átjáróház, a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda és a jelenlegi Bajcsy- Zsilinszky út 17. sz. alatt található bérház.
Ybl Miklós 1851-ben feleségül vette a grazi születésű Lafite Idát, a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. 1864-ben megszületett fiuk, Félix.
1867-ben megalakult a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig alelnöke volt. Ebben az időszakban már neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. 1865-ben tervezte meg a mai Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József- rend lovagkeresztjét. 1870-ben fogott hozzá a Fővámház megtervezéséhez, majd 1873-ban megnyerte az Operaház megtervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika megépítését, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott unokaöccsével Ybl Lajossal. Ezt a művét már nem fejezhette be, 1891. január 22-én elhunyt.
Békés megyei alkotásai
A 19. században Békés megyében is jelentős számú arisztokrácia élt. A neves építész több épületet is tervezett a Wenckheim és az Almássy családok megrendelésére.
- Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)
- Batthyány-Geist (Gyula)-kastély (Kondoros-Csákópuszta/Nagymajor)
- Magtár (Csabacsűd, Nagyrátamajor)
- Magtár (Doboz)
- Magtár (Gerla)
- Városháza (Békéscsaba) - homlokzat
- Wenckheim-árvaház (Gyula)
- Versenyló- és lóistálló (Doboz)
- Wenckheim-kastély (Gerla)
- Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)
- Wenckheim-Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer-Fáspuszta)
Képgaléria
 Wenckheim-kastély (Gerla) |
 Wenckheim-kastély (Gerla) |
 Városháza (Békéscsaba) |
 Magtár (Doboz) |
Forrás
- Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia Ybl összes 52 város 113 épület Látóhatár Kiadó Budapest 2014.
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében, Sirályka nyomdaipari Kft. Békéscsaba 2008.
- Ybl Ervin: Ybl Miklós Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1956
- Ybl Miklós In: Wikipédia (Látogatva: 2014.11.24.)
- Ybl Miklósról In: Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar (Látogatva: 2014.12.02.)
- Városháza/ Békéscsaba In: BékésWiki (Látogatva: 2014.11.25.)
- Virág Zsolt Magyar Kastélylexikon Békés megye kastélyai és kúriái, Fo-Rom Invest Budapest 2009.
Kapcsolódó irodalom
- Csiszér Áron: Az Alföld büszke kastélya: Ybl Miklós alkotásainak messzi földről is csodájára járnak. In: Békés Megyei Hírlap 61. évf. 37. sz. 2006. febr 13. p.11.
- Farkasné Ács Erzsébet: Ybl: egy építész életműve képekben. Budapest : Püski Kiadó, 1999. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kovács Péter: Székesfehérvár, Budenz-ház, Ybl Gyűjtemény. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1987. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Pusztulóban egy Ybl- alkotás. In: NDK 2. (Aug.17.) 191.8-9. p.
Külső hivatkozások
- Megújul a Várkert Bazár In: Várkert Bazár (Látogatva: 2014.12.03.)
- Ybl budapesti séták In: Ybl Egyesület Közhasznú Szervezet (Látogatva: 2014.12.03.)
- Városháza In: Városom (Látogatva: 2014.11.25.)
- Városháza-Békéscsaba 1871-73 In: Ybl 2014 (Látogatva: 2014.11.25.)
- Wenckheim-kastély (Szabadkígyós) In: Wikipédia (Látogatva: 2014.12.03.)
