Széchenyi liget (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Belső hivatkozás javítása) |
a (Belső hivatkozások javítása) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
=== A Kanálison túli temető === | === A Kanálison túli temető === | ||
| - | [[1776|1776-tól]] Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. '''A Széchenyi liget helyén''' a II. József császár uralkodása alatt kialakított '''Epreskert állt''', amit '''a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül'''. [[1830|1830-tól]] [[1847|1847-ig]] az Epreskertet is '''temetkezésre használták'''. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, [[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és [[Omazta János Tóbiás ( | + | [[1776|1776-tól]] Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. '''A Széchenyi liget helyén''' a II. József császár uralkodása alatt kialakított '''Epreskert állt''', amit '''a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül'''. [[1830|1830-tól]] [[1847|1847-ig]] az Epreskertet is '''temetkezésre használták'''. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, [[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]], Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és [[Omazta János Tóbiás (1742–1805)|Masnitius János Tóbiás]]. Az [[1831. évi kolerajárvány Békés megyében|1831-es kolerajárvány]] áldozatait közös sírba, 6 domb alá temették az evangélikus ó-temető északi részén. A járvány áldozataira egy – később kialakított domb tetején elhelyezett – márvány sírkő emlékeztet. |
=== Sörház és vendéglő === | === Sörház és vendéglő === | ||
| - | [[1850|1850-ben]] „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. '''[[1860]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] ''' Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után '''felvette Széchenyi István nevét'''. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget '''parkosítása [[Sztraka Ernő ( | + | [[1850|1850-ben]] „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. '''[[1860]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] ''' Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után '''felvette Széchenyi István nevét'''. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget '''parkosítása [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városi mérnök elképzelései alapján indult'''. [[1875|1875-ben]] a Népkert Bizottság a kertészeti munkálatok irányítását Felbner Imre műkertészre bízta. A következő évben megkezdődött a facsemeték telepítése. [[1886|1886-ban]] az Élővíz-csatorna liget előtti partján strandfürdő nyílt. '''Az [[1888|1888-as]] árvíz megsemmisítette az épületeket''', a liget látogatottsága megszűnt. |
| - | [[1893|1893-tól]] Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. [[1896|1896-ban]] [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. [[1899|1899-től]] '''[[Lischka Lipót ( | + | [[1893|1893-tól]] Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. [[1896|1896-ban]] [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám (Áchim) Gusztáv]] mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. [[1899|1899-től]] '''[[Lischka Lipót (1867–1938)|Lischka Lipót]]''' főkertészi feladatokat látott el Békéscsabán. '''Nevéhez fűződik a Széchenyi liget kialakítása''', a közterek fásítása, virágosítása. |
=== A liget a 20. században === | === A liget a 20. században === | ||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
* emlékmű az [[1831|1831-es]] kolerajárvány áldozatainak | * emlékmű az [[1831|1831-es]] kolerajárvány áldozatainak | ||
* Mohácsy Mátyás mellszobra – Varga Géza alkotása (1981) | * Mohácsy Mátyás mellszobra – Varga Géza alkotása (1981) | ||
| - | * Lányka portré – Mladonyiczky Béla alkotása (1983) | + | * Lányka portré – [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása (1983) |
* [[Holokauszt Emlékmű (Békéscsaba)|Holokauszt-emlékfal]] a zsinagóga mellett (2016) | * [[Holokauszt Emlékmű (Békéscsaba)|Holokauszt-emlékfal]] a zsinagóga mellett (2016) | ||
* Lischka Lipót-emlékoszlop – Széri-Varga Géza és Minya Gábor alkotása (2017) | * Lischka Lipót-emlékoszlop – Széri-Varga Géza és Minya Gábor alkotása (2017) | ||
A lap jelenlegi, 2021. február 23., 09:59-kori változata
A Széchenyi liget Békéscsabán a belváros közelében, az Élővíz-csatornától keletre található.
Tartalomjegyzék |
Története
A Kanálison túli temető
1776-tól Békéscsabán az Élővíz-csatorna keleti oldalán is temetkeztek. A Széchenyi liget helyén a II. József császár uralkodása alatt kialakított Epreskert állt, amit a békéscsabai felekezetek temetői vettek körül. 1830-tól 1847-ig az Epreskertet is temetkezésre használták. Itt nyugszik többek között Gyurcsek János, Drozdik Sámuel, Draskóczi Milecz Mihály, Uhrinyi András, Gasparides Sámuel és Masnitius János Tóbiás. Az 1831-es kolerajárvány áldozatait közös sírba, 6 domb alá temették az evangélikus ó-temető északi részén. A járvány áldozataira egy – később kialakított domb tetején elhelyezett – márvány sírkő emlékeztet.
Sörház és vendéglő
1850-ben „városi mulató-erdőcskét” hoztak létre az ó-temető területén: Berger Izsák regálebérlő sörházat, szeszgyárat, pincét, istállót, darálómalmot, gőzfürdőt valamint egy sétakertet is kialakított. 1860. augusztus 13-án Békéscsaba első közparkja képviselő-testületi döntés után felvette Széchenyi István nevét. Később Áchim Pál vendéglős nyári vendéglőt, valamint lakást építtetett. A mulatságokon rendszeresen fellépett Purcsi Jancsi cigányzenekara. A liget parkosítása Sztraka Ernő városi mérnök elképzelései alapján indult. 1875-ben a Népkert Bizottság a kertészeti munkálatok irányítását Felbner Imre műkertészre bízta. A következő évben megkezdődött a facsemeték telepítése. 1886-ban az Élővíz-csatorna liget előtti partján strandfürdő nyílt. Az 1888-as árvíz megsemmisítette az épületeket, a liget látogatottsága megszűnt.
1893-tól Hornyasek József bérelte a ligeti vendéglőt, ami hangversenyeknek, táncmulatságoknak adott otthont. 1896-ban Ádám (Áchim) Gusztáv mérnök tervei alapján felépült a nyári pavilon. 1899-től Lischka Lipót főkertészi feladatokat látott el Békéscsabán. Nevéhez fűződik a Széchenyi liget kialakítása, a közterek fásítása, virágosítása.
A liget a 20. században
Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) Csaba–Békés–Vésztő vonalán 1905-ben, rövid ideig a Széchenyi ligetnél megálló is működött. 1914-től a Sörház mögötti terület a Csabai Atlétikai Klub (CSAK) sporttelepeként szolgált. A liget az 1920-as évekre a város kedvelt pihenőhelyévé vált: a Sörkert kerti pavilonja térzenét szolgáltatott, helyet adott a Madarak és Fák Napjának.
A Széchenyi liget 1920-ban három teniszpályával, 1935-ben pedig játszótérrel bővült. 1955-ben 1700 férőhelyes szabadtéri színpadot alakítottak ki a régi játszótér helyén. 1956-tól állatkert, valamint vidámpark is látogathatóvá vált. 1958-ban a Békéscsabai Vendéglátó Vállalat Sörkert néven nyitott szórakozóhelyet. Az 1970-es években a liget hanyatlásnak indult. 1989-ben a Széchenyi ligetet védetté nyilvánították. 1992-től néhány évig Széchenyi Ligeti Sörkert néven szórakozóhelyként működött a pavilon.
A 2000-es évek
2007-ben felújították az egykori Sörkert épületét, a játszóteret, a közvilágítást, az utakat és az ösvényeket. 2007-től a liget ad otthont a Körösök Völgye Natúrpark Látogatóközpontjának. A Lischka Lipót Tanösvény 2013-ban "Az év ökoturisztikai létesítménye" pályázaton II. helyezést ért el. 2014-ben a Sörház felújításával és kibővítésével megnyitott a Munkácsy Hotel négycsillagos wellness szálloda. A liget bejáratánál található – Székelyudvarhely testvérvárostól ajándékba kapott – székely kaput 2015-ben hozták rendbe. 2018-ban befejeződött a Széchenyi liget korszerűsítése: fitneszparkot, futópályát és játszóteret bővítettek festőművészes tematikával.
Legrégebbi fafajok
- hársfa (Tilia ssp.)
- kocsányos tölgy (Quercus robur)
- nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
- platánfa (Platanus x hispanica)
- vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Műalkotások
- emlékmű az 1831-es kolerajárvány áldozatainak
- Mohácsy Mátyás mellszobra – Varga Géza alkotása (1981)
- Lányka portré – Mladonyiczky Béla alkotása (1983)
- Holokauszt-emlékfal a zsinagóga mellett (2016)
- Lischka Lipót-emlékoszlop – Széri-Varga Géza és Minya Gábor alkotása (2017)
Képgaléria
 Az egykori Sörkert |
 A Széchenyi liget pavilonja |
 Játszótér |
Források
- Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009. 31–42. p. (Látogatva: 2019. 06. 19.)
- Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (1) In: Körösvidék, 3. évf. 70. szám (1922. március 25.) 1. p. (Látogatva: 2020. 09. 01.)
- Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Licska Balázs: Felavatták a holokauszt áldozatainak emelt falat. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 06. 21.)
- Lischka Lipót Tanösvény, Békéscsaba. In: Körösök Völgye Natúrpark honlapja (Látogatva: 2019. 06. 20.)
- Lischka Lipót-emlékoszlop. In: Köztérkép.hu (Látogatva: 2019. 06. 20.)
- Megszépült Békéscsabán a Széchenyi liget és környéke – mutatjuk, milyen lett. In: Behir.hu (Látogatva: 2019. 06. 20.)
Kapcsolódó irodalom
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Boldog Gusztáv: Állatok és élőhelyek. In: Lischka Lipót-emlékkötet : 1867–1938. szerk.: Sicz György. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2017. 69–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Brackó István: Ligeti krónika. In: Békés Megyei Népújság, 23. évf. 285. szám (1968. december 5.) 5. p.
- Domokos Tamás – Kovács Gyula: A békéscsabai Széchényi-liget Mollusca-faunájáról. In: Malakológiai tájékoztató 8. szerk.: Dr. Füköh Levente. Gyöngyös : Mátra Muzeum Természettudományi Osztálya, 1988. 15–21. p.
- Gécs Béla: A liget. In: Heti Mérleg, 3. évf. 47. szám (1993. december 9.) 8. p.
- Gécs Béla: Ősztől a Körösök Völgye Natúrpark látogató központja. In: Csabai Mérleg, 17. évf. 10. szám (2007. június 7.) 20. p.
- Gécs Béla: Pavilon. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 5. szám (2000. március 9.) 12. p.
- Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005. 87–100. p.
Külső hivatkozások
- A békéscsabai Széchenyi liget. In: Bekescsaba.hu
- Békéscsaba – Széchenyi liget. In: Zoldkalauz.hu
- Gécs Béla: Békéscsaba anno: A Széchenyi liget egykor és most. In: Behir.hu
- Körösök Völgye Natúrpark honlapja
- Sörház. In: Csabai házak blog
- Széchenyi liget (Békéscsaba). In: Wikipedia
- Varga Diána: A nap sztorija : a nyári ligeti vendéglő és a visszatapsolt férfikórus. In: Behir.hu
