Ybl Miklós (1814–1891)
A BékésWiki wikiből
(Alfejezetek szerkesztése) |
(Formázás és hibajavítás) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | Ybl Miklós '''[[1814. április 6 | + | Ybl Miklós '''[[1814]]. [[Áprlis 6.|április 6-án]] született Székesfehérváron'''. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, édesanyja Eiman Anna. |
Ybl Miklóst szülei [[1825]]-ben a három elemi iskolai osztály elvégzése után a '''bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem)''' reáliskolájába íratták. [[1832]]-ben inasnak állt '''Pollack Mihály''' céhébe, majd mint rajzoló működött ott [[1836]]-ig. Kiválása után a bécsi '''Koch Henriknél''' vállalt rajzolói munkát. [[1840]]-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a '''királyi Művészeti Akadémiára'''. [[1841]]-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra. | Ybl Miklóst szülei [[1825]]-ben a három elemi iskolai osztály elvégzése után a '''bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem)''' reáliskolájába íratták. [[1832]]-ben inasnak állt '''Pollack Mihály''' céhébe, majd mint rajzoló működött ott [[1836]]-ig. Kiválása után a bécsi '''Koch Henriknél''' vállalt rajzolói munkát. [[1840]]-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a '''királyi Művészeti Akadémiára'''. [[1841]]-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra. | ||
[[1941]]-ben kérte felvételét a '''„Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”''', valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a '''városi tanács [[1843]]-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta'''. Ekkor már '''társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak'''. '''Építészeti Intézetüket''' [[1841]]-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl- házban. Mindketten vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat úri lakokban. A mácsai Károlyi-kastélyt is ők rendezték be. Ybl és Pollack együttműködése csak két- három évig tartott. Ybl [[1943]]-tól kezdve már '''önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól'''. | [[1941]]-ben kérte felvételét a '''„Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”''', valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a '''városi tanács [[1843]]-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta'''. Ekkor már '''társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak'''. '''Építészeti Intézetüket''' [[1841]]-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl- házban. Mindketten vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat úri lakokban. A mácsai Károlyi-kastélyt is ők rendezték be. Ybl és Pollack együttműködése csak két- három évig tartott. Ybl [[1943]]-tól kezdve már '''önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól'''. | ||
| - | [[1845 | + | [[1845]] és 48 között a Károlyi István megbízásából a '''fóti kastély átépítését''' végezte. '''Romantikus alkotásai''' közé tartozott a '''Múzeum körúti átjáróház''', a második világháború során elpusztult '''Nemzeti Lovarda''' és a jelenlegi '''Bajcsy- Zsilinszky út 17. sz. alatt található bérház'''. |
Ybl Miklós [[1851]]-ben feleségül vette a grazi születésű '''Lafite Idát''', a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. [[1864]]-ben megszületett fiuk, '''Félix'''. | Ybl Miklós [[1851]]-ben feleségül vette a grazi születésű '''Lafite Idát''', a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. [[1864]]-ben megszületett fiuk, '''Félix'''. | ||
[[1867]]-ben megalakult a '''Magyar Mérnök- és Építész Egylet''', melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig '''alelnöke''' volt. | [[1867]]-ben megalakult a '''Magyar Mérnök- és Építész Egylet''', melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig '''alelnöke''' volt. | ||
| - | Ebben az időszakban már '''neoreneszánsz stílusban''' tervezte épületeit. [[1865]]-ben tervezte meg a mai '''Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József- rend lovagkeresztjét'''. [[1870]]-ben fogott hozzá a '''Fővámház''' megtervezéséhez, majd [[1873]]-ban megnyerte az '''Operaház''' megtervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a '''Várkert Bazár''' megvalósításán is dolgozott. Folytatta a '''Hild József''' által tervezett '''Szent István Bazilika''' megépítését, majd a '''budai Vár újjáépítésén''' fáradozott unokaöccsével '''Ybl Lajossal'''. Ezt a művét már nem fejezhette be, [[1891. január 22 | + | Ebben az időszakban már '''neoreneszánsz stílusban''' tervezte épületeit. [[1865]]-ben tervezte meg a mai '''Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József- rend lovagkeresztjét'''. [[1870]]-ben fogott hozzá a '''Fővámház''' megtervezéséhez, majd [[1873]]-ban megnyerte az '''Operaház''' megtervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a '''Várkert Bazár''' megvalósításán is dolgozott. Folytatta a '''Hild József''' által tervezett '''Szent István Bazilika''' megépítését, majd a '''budai Vár újjáépítésén''' fáradozott unokaöccsével '''Ybl Lajossal'''. Ezt a művét már nem fejezhette be, [[1891]]. [[Január 22.|január 22-én]] elhunyt. |
| 26. sor: | 26. sor: | ||
* [[Magtár (Gerla)]] | * [[Magtár (Gerla)]] | ||
* [[Városháza (Békéscsaba)]] | * [[Városháza (Békéscsaba)]] | ||
| - | * [[Wenckheim | + | * [[Wenckheim-árvaház (Gyula)]] |
* [[Wenckheim-kastély (Doboz)|Versenyló- és lóistálló (Doboz)]] | * [[Wenckheim-kastély (Doboz)|Versenyló- és lóistálló (Doboz)]] | ||
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)]] | * [[Wenckheim-kastély (Gerla)]] | ||
A lap 2014. december 2., 18:52-kori változata
építész
Élete
Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, édesanyja Eiman Anna. Ybl Miklóst szülei 1825-ben a három elemi iskolai osztály elvégzése után a bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem) reáliskolájába íratták. 1832-ben inasnak állt Pollack Mihály céhébe, majd mint rajzoló működött ott 1836-ig. Kiválása után a bécsi Koch Henriknél vállalt rajzolói munkát. 1840-ben továbbtanulási céllal Münchenbe utazott a királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben útnak indult Itáliába, majd ugyanabban az évben hazatért Székesfehérvárra.
1941-ben kérte felvételét a „Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéhbe”, valamint Pest városához folyamodott polgári építőmesteri címért. A céh tagjai elutasították, azonban a városi tanács 1843-ban „kebelbeli kőmíves mesternek” javasolta. Ekkor már társa volt Pollack Mihály fiának, Ágostonnak. Építészeti Intézetüket 1841-ben nyitották meg Pesten a Dorottya utcában található Vogl- házban. Mindketten vállaltak iparművészeti feladatokat és lakberendezési munkákat úri lakokban. A mácsai Károlyi-kastélyt is ők rendezték be. Ybl és Pollack együttműködése csak két- három évig tartott. Ybl 1943-tól kezdve már önálló megbízásokat kapott Károlyiéktól.
1845 és 48 között a Károlyi István megbízásából a fóti kastély átépítését végezte. Romantikus alkotásai közé tartozott a Múzeum körúti átjáróház, a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda és a jelenlegi Bajcsy- Zsilinszky út 17. sz. alatt található bérház.
Ybl Miklós 1851-ben feleségül vette a grazi születésű Lafite Idát, a Károlyi család nevelőnőjét. Esküvőjük után Pestre költöztek. 1864-ben megszületett fiuk, Félix.
1867-ben megalakult a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, melynek létrehozásában Ybl jelentős szerepet vállalt, és amelynek élete végéig alelnöke volt. Ebben az időszakban már neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. 1865-ben tervezte meg a mai Bródy Sándor utcában álló Képviselőházat, melyért elnyerte a Ferenc József- rend lovagkeresztjét. 1870-ben fogott hozzá a Fővámház megtervezéséhez, majd 1873-ban megnyerte az Operaház megtervezésére kiírt pályázatot. Ezzel egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika megépítését, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott unokaöccsével Ybl Lajossal. Ezt a művét már nem fejezhette be, 1891. január 22-én elhunyt.
Békés megyei alkotásai
A 19. században Békés megyében is jelentős számú arisztokrácia élt. A neves építész több épületet is tervezett a Wenckheim és az Almássy családok megrendelésére.
- Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély (Kétegyháza)
- Batthyány-Geist (Gyula)-kastély (Kondoros-Csákópuszta/Nagymajor)
- Magtár (Csabacsűd, Nagyrátamajor)
- Magtár (Doboz)
- Magtár (Gerla)
- Városháza (Békéscsaba)
- Wenckheim-árvaház (Gyula)
- Versenyló- és lóistálló (Doboz)
- Wenckheim-kastély (Gerla)
- Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)
- Wenckheim-Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer-Fáspuszta)
