Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Irodalmi élet: Javítások)
a (Korrekció)
 
(21 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎ |bélyegkép|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” '''1913'''. '''[[Február 20.|február 20-án]]''' [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. A kör irodalmi élete elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán, a zenei élete dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.
+
[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎|bélyegkép|300px|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]
-
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.
+
'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.|március 2-án]]''' [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882–1973)|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889–1944)|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.  
-
A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. A háború kitörésekor az Auróra Kör működésének első szakasza véget ért.
+
Díszelnökének [[Donner Lajos (1849–1923)|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874–1952)|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876–1959)|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.
-
Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. A kör több-kevesebb sikerrel megpróbált kimaradni a politikai életből. Ezekben az időkben vett részt a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. Az Auróra Kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű társaságok és körök kérték a tanácsát. A háborús évek alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent. A kör "Kis Auróra" néven működött még egy ideig. Családi összejöveteleken gyűlt össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
+
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni]], Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
 +
'''A Kör emblémáját [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.  
-
Az Auróra Kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
+
Az Aurora '''az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.|január 6-án]] indult újra'''. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt '''a tagok száma drasztikusan lecsökkent''' (500-ról 86-ra), az egyesület pedig '''"Kis Auróra" néven működött''' még egy ideig.
-
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|]]
+
'''Az Aurora-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''
 +
 
 +
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|300px]]
== '''Irodalmi élet''' ==
== '''Irodalmi élet''' ==
 +
A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – '''meghatározó szerepe volt [[Gyöngyösi János (1893–1951)|Gyöngyösi Jánosnak]]'''. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.
 +
'''Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt''', például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]], Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak.
 +
[[1927]]. [[február 7.|február 7-én]] '''Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt'''. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''
-
 
+
=== Az Aurora könyvtára ===
-
A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos elszármazott költő is volt a meghívottak között. "NIL" álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc neve is a meghívottak között szerepelt. '''[[1927]].  [[Február 7.|február 07-én]]''' Móricz Zsigmond is a kör vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurórában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”
+
A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára '''[[1925|1925-ben]] vált nyilvánossá''' a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a '''kortárs szerzők műveit gyűjtötték'''. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. '''A nagyjából 2000 kötetes állományt [[1940|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.'''
-
1929-ben az Auróra Kör könyvtárat alapított. A könyvtár állománya főként kortárs szerzők műveit tartalmazta. A könyvtár hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000 kötetet. Az Auróra Kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.
+
== '''Zenei élet''' ==
== '''Zenei élet''' ==
 +
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|300px]]
 +
Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.
-
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny, az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. A fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adtak hangversenyeket.
+
A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.
-
 
+
-
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|]]
+
== '''Képzőművészeti élet''' ==
== '''Képzőművészeti élet''' ==
 +
A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)|Wagner József]] vezette.
-
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet. Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezetésével.
+
[[1923]]. [[július 22.|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.
-
1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállításokat rendeztek mind csabai, mind a megyéhez kötődő művészek számára. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, [[Vidovszky Béla]], Fényes Adolf is kiállított.
+
-
 
+
-
 
+
-
== '''Az Auróra Kör újraéledése''' ==
+
 +
A szakosztállyal a '''Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött'''. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.
-
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették "Mokos József Kör és Kulturális Egyesület" néven.
+
== Emlékezete ==
 +
* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán]]
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Donner Lajos (1849–1923)]]
 +
* [[Engel Iván (1899–1985)]]
 +
* [[Erzsébethelyi Daloskör]]
 +
* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]
 +
* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]
 +
* [[Jankay Tibor (1899–1994)]]
 +
* [[Korniss Géza (1888–1961)]]
 +
* [[Mazán László (1899–1949)]]
 +
* [[Mokos József (1892–1972)]]
 +
* [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)]]
 +
* [[Reisz Miksa (1853–1928)]]
 +
* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
 +
* [[Remenár Elek (1876–1959)]]
 +
* [[Révész Sándor (1889–1944)]]
 +
* [[Sinka István (1897–1969)]]
 +
* [[Südy Ernő (1882–1973)]]
 +
* [[Tevan Andor (1889–1955)]]
 +
* [[Vidovszky Béla (1883–1973)]]
 +
== Források ==
 +
* Az „Aurora" művészeti és irodalmi kör Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?pg=112&layout=s&query=Aurora Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 19. szám (1913. március 6.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
 +
* A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2003. 213–216. p. (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum)
 +
* Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. In: Békési Élet, 8. évf. 3. szám (1973) 510–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megnyilik az Aurora könyvtára a Kulturpalotában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%2Bk%C3%B6nyvt%C3%A1r&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 106. szám (1925. május 12.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
 +
* Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&pg=88&layout=s Békés Megyei Népújság, 22. évf., 112. szám (1967. május 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 06.)
 +
* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 391–397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. Fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 83–114. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. 325–336. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
== Forrás ==
+
== Kapcsolódó irodalom ==
-
+
* Hajdu Mihály: Egy vidéki kulturegyesület harmincéves jubileuma. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Zene_1942-1943/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%20B%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=315&layout=s A Zene, 24. évf. 13. szám (1943. június 12.) 202–203. p.]
-
* A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Sárhelyi Jenő: Az Aurora Kör szerepe Békéscsaba zenei életének fellendítésében. In: Új Aurora, 1. szám (1980) 126–129. p.
-
* Kovács György: Az Auróra Kör nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397 Lelőhely: Békés Megyei Köynvtár
+
-
* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-216. p. Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum
+
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Alföldi Andrea: Auróra a Viharsarokban. In: [http://alfoldiandrea.hu/2013/08/13/aurora-a-viharsarokban/ Alföldi Andrea honlapja]
 +
* Emléktáblát avattak az Auróra Kör alapítója tiszteletére Békéscsabán. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Beol.hu]
 +
* Munkácsy Mihály Múzeum. In: [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Egykor.hu]
 +
* Szabályzat az Aurora irodalmi, képzőművészeti és zenei kör könyvtárának használatáról. In: [https://www.europeana.eu/portal/hu/record/09408/jetspeed_portal_browser_psml_docID_31688_secID_83075.html Europeana]
-
== Külső hivatkozások: ==
 
-
* [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00024/pdf/bmmk_2003_213-233.pdf Az auróra kör élete régen]. In: OSZK.hu
+
[[Kategória: Békéscsaba]]
-
* [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Az Auróra kör szerepe a múzeum életében] In: Egykor.hu
+
[[Kategória: Egyesületek]]
-
* Dr. Révész Sándor:[http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Emléktábla avatás]. In: Beol.hu
+

A lap jelenlegi, 2021. március 23., 15:29-kori változata

Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja

Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör 1913. március 2-án Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban tartotta alakuló ülését dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. Díszelnökének Donner Lajost, elnökének dr. Reisz Miksát, alelnököknek pedig dr. Rell Lajost és dr. Remenár Eleket választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. A Kör emblémáját Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

Az Aurora az első világháború kitöréséig működött, majd 1918. január 6-án indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent (500-ról 86-ra), az egyesület pedig "Kis Auróra" néven működött még egy ideig.

Az Aurora-kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

2013-04-09 09.27.06.jpg

Tartalomjegyzék

Irodalmi élet

A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – meghatározó szerepe volt Gyöngyösi Jánosnak. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt, például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, Sinka István, Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak. 1927. február 7-én Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”

Az Aurora könyvtára

A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára 1925-ben vált nyilvánossá a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a kortárs szerzők műveit gyűjtötték. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A nagyjából 2000 kötetes állományt 1940-ben felajánlották a városi könyvtárnak.

Zenei élet

2013-04-09 09.26.43.jpg

Az Aurora-kör az első hangversenyét 1913. május 17-én rendezte. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy 1914-es előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, 1919-ben szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt, melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek. Többek között Dohnányi Ernő és Engel Iván is volt az Aurora-kör előadója. Bartók Béla önálló műsorral 1922-ben mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére 1923-ban Kodály Zoltán is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

A kör zenei tevékenysége a munkásosztály körében is népszerűvé vált. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. 1933. május 8-án Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály 1935 áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az Erzsébethelyi Daloskör, az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. 1935-ben az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

Képzőművészeti élet

A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör esztétikai és művészettörténeti előadások szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először Vidovszky Béla kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezette.

1923. július 22-én a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. 1926-ban Jankay Tibornak, majd Perlrott-Csaba Vilmosnak nyitottak önálló tárlatot. 1930-ban Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek csoportos kiállítást. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, Gyoroki Pál, Kapitány József, Kolozsváry Sándor, Mazán László, Mokos József, Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.

A szakosztállyal a Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök