Engel Iván (1899–1985)

A BékésWiki wikiből

zongoraművész, tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Engel Iván

Engel Iván 1899. október 6-án született Békéscsabán. Édesapja, Engel Miksa békéscsabai kereskedő volt.

Engel Iván a Kinizsi utcai elemiben – Jankay Tibor iskolatársaként – kezdte tanulmányait. Már fiatalon csodagyereknek tartották. Két évig a Gyöngyösi Gusztáv vezette Békéscsabai Zenedében tanult. 1909 szeptemberében felvételt nyert a budapesti Királyi Zeneakadémiára.

1913 júniusában, mindössze 12 évesen Budapesten adott koncertet. A fővárosban a VII. Kerületi (Barcsay utcai) Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba járt. Tagja volt az ifjúsági kör zeneszakosztályának. 1917. június 1-én katonai szolgálatra vonult.

Engel Iván zongorázni Thomán István tanítványaként tanult meg. A Zeneakadémián a zeneszerzést Kodály Zoltántól és Weiner Leótól sajátította el. Kodály négy évig oktatta, emellett magánórákat is kapott tőle. Kivételes képességeit elsősorban Beethoven-, Brahms-, Liszt- és Dohnányi-művek előadásával mutatta meg.

Barátai kapcsolatban állt Kodály Zoltánnal és Bartók Bélával, akikkel levelezést is folytatott. Kodály haláláról Engel nekrológgal emlékezett meg a Basler National Zeitung című folyóiratban. Cikkeit – a magyar sajtót tekintve – a Zenei Szemlében, illetve a Békésmegyei Közlönyben közölték.

1932-ben megházasodott, Kühner Ilse (1907–1994) festőművészt vette feleségül. Svájci származású neje jó viszonyban volt Pásztory Dittával, Bartók Béla második feleségével.

Engel Iván Bázelben hunyt el 1985. december 16-án.

Munkássága

Engel Iván 1921-ben a Zeneakadémián adta első önálló hangversenyét. Búcsúestjét 1925. október 11-én tartotta.

1925-ben a Kairói Konzervatórium zongoraművész-képző tanszékének lett a vezetője. Tanulóival Bartók és Kodály műveket is megismertetett. A városban tanítóként és zongoraművészként is nagy népszerűségnek örvendett. 1927-ig tanított a kairói zeneakadémián. Időközben többször is hazalátogatott a szüleihez Békéscsabára. Az 1920-as, és ’30-as években gyakran fellépett a békéscsabai Aurora Kör hangversenyein.

Az Egyiptomban töltött évek után Berlinbe költözött, ahol a tanítás mellett koncertezett és a rádióban is szerepelt. 1933-ban elhagyta Berlint, majd egy ideig tanítói állás nélkül maradt. Zongoraművészként bejárta Európát: fellépett – többek között – Angliában, Csehszlovákiában, Egyiptomban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Skóciában és Svájcban is. Zongorajátéka a hazai és külföldi rádióban is hallható volt.

1945-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1956-ban Svájcba távozott, ahol tanári állást kapott.

Engel Iván játékát szabadság és közvetlenség jellemezte. Kiváló ritmus- és dallamérzékkel rendelkezett. Virtuozitása miatt Dohnányi Ernőhöz hasonlították. Tóth Aladár zenekritikus szerint Engel „egyedül arra törekszik, hogy a zongorát kifejezővé tegye. Éppen ezért hangja a legegyénibb az összes fiatal pianisták között…”. Bartók-interpretációkat egészen kiemelkedő módon adott elő.

Cikkei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök