Aurora-kör

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „'''Auróra Kör''' Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án Békéscsaba belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményez…”)
a (Korrekció)
 
(34 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
'''Auróra Kör'''
+
[[Fájl:Sudy_erno.jpg‎|bélyegkép|300px|Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja]]
-
Az „Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kör” 1913. február 20-án [[Békéscsaba]] belvárosában alakult dr. Südy Ernő kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. A kör irodalmi, zenei és képzőművészeti területen próbálta az igényeket kielégíteni. Az irodalmi rész elsősorban dr. Lautner János és Vidovszki Kálmán , a zenei dr. Südy Ernő nevéhez fűződött.
+
'''Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör [[1913]]. [[március 2.|március 2-án]]''' [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] '''tartotta alakuló ülését''' [[Südy Ernő (1882–1973)|dr. Südy Ernő]] és [[Révész Sándor (1889–1944)|dr. Révész Sándor]] kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt.  
-
Követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady,Kosztolányi, Móricz műveit, míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály Zoltán és Bartók műveit.
+
Díszelnökének [[Donner Lajos (1849–1923)|Donner Lajost]], elnökének [[Reisz Miksa (1853–1928)|dr. Reisz Miksát]], alelnököknek pedig [[Rell Lajos (1874–1952)|dr. Rell Lajost]] és [[Remenár Elek (1876–1959)|dr. Remenár Eleket]] választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.
-
A plakettet Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után.
+
-
Mikor kitört a háború, az Auróra kör élete végett ért.
+
-
Második szakasza 1918. január 06-án kezdődött. Bárhogy is próbált kimaradni a politikai életből, a kört sem kerülte el a politikai befolyásolhatóság. Ezekben az időkben vett részt  a kör munkájában Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv, hogy így biztosítsák a politikai vonalat. A trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. Országos hírű Társaságok és Körök kérték a tanácsukat. A háborúk után bár számuk drasztikusan lecsökkent, tovább működtek, mint „Kis Auróra”. Családi összejöveteleken gyűltek össze a zenét és irodalmat kedvelő közönség.
+
A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni]], Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit.
-
Az Auróra 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.
+
'''A Kör emblémáját [[Tevan Andor (1889–1955)|Tevan Andor]] készítette Guido Reni ''Aurora'' című festménye után.''' Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.  
-
'''Irodalmi élet'''
+
Az Aurora '''az első világháború kitöréséig működött, majd [[1918]]. [[január 6.|január 6-án]] indult újra'''. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt '''a tagok száma drasztikusan lecsökkent''' (500-ról 86-ra), az egyesület pedig '''"Kis Auróra" néven működött''' még egy ideig.
-
A nagy klasszikusok mellett a kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Elszármazott költők is a meghívottak közöztt voltak. Többek között „NIL” álnéven író Dapsy Gizella, Ascher Oszkár, Sinka István, Darvas József, Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bakó József, Veres Péter, Kovács Imre, Erdei Ferenc.1927.február 07-én Móricz Zsigmond is ellátogatott ide. A következő látogatása 1940 tavaszán volt, mikor előadást is tartott az Aurórában. Szavai mindnet elárulnak : „ Tündérkertben voltam itt Csabán.”
+
'''Az Aurora-kör [[1913]]-tól [[1943]]-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.'''
-
1929-ben az Auróra könyvtárat alapított, amiben kortárs szerzők művei voltak megtalálhatóak. Az Auróra könyvtár hetente egyszer vasárnaponként két órára volt nyitva. Állománya folyamatosan bővült, tíz év alatt elérte a 2000-et. A kör 1940-ben a köteteit felajánlotta a városi könyvtárnak.
+
-
'''Zenei élet'''
+
[[Fájl:2013-04-09_09.27.06.jpg|bélyegkép|300px]]
-
A zongora és kamarazenei művek mellett Bartók és Kodály művei is állandóak voltak a hangversenyeken. A népi zene és a parasztdalok az értelmiségtől távol álltak, de a  cél az igényes zene terjesztése volt, és nem a közizlés kielégítése, még nyomásra sem változtattak a repertoáron. Kezdtek közeledni a munkás osztály fele, dalárdákkal vették fel a kapcsolatot. Jelentős szerepe volt az Erzsébethelyi Daloskörnek, ahova Kodály személyesen is ellátogatott, és tanácsaival látta el a zenei előképzettséggel nem rendelkező egyszerű proletárokat. 1935. április 07-én volt az első egész estét betöltő Kodály hangverseny , az Erzsébethelyi Daloskör közreműködésével. Az fiatalok „Éneklő Ifjúság” néven adott hangversenyeket.
+
== '''Irodalmi élet''' ==
 +
A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – '''meghatározó szerepe volt [[Gyöngyösi János (1893–1951)|Gyöngyösi Jánosnak]]'''. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.  
 +
'''Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt''', például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, [[Sinka István (1897–1969)|Sinka István]], Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak.
 +
[[1927]]. [[február 7.|február 7-én]] '''Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt'''. Az író [[1940]] tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: ''„Tündérkertben voltam itt Csabán.”''
-
'''Képzőművészeti élet'''
+
=== Az Aurora könyvtára ===
 +
A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára '''[[1925|1925-ben]] vált nyilvánossá''' a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a '''kortárs szerzők műveit gyűjtötték'''. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. '''A nagyjából 2000 kötetes állományt [[1940|1940-ben]] felajánlották a városi könyvtárnak.'''  
-
Eleinte előadásokat tartottak, hogy megismertessék a közönséggel a képzőművészetet.Évente 2-3 kiállítást szerveztek Filippinyi Sámuel majd Wagner József vezetésével.
+
== '''Zenei élet''' ==
-
1923. július 22-én a 10. jubileumon nyílt meg Békéscsabán a helyi festők tárlata. Látható volt többek között Mokos József, Botyánszki János, Filippinyi Sámuel, [[Jankay Tibor]], Sass Árpád és Wagner József művei is. Ezek után önálló kiállítások is voltak mind csabai mind megyéhez kötődő művészeknek. 1926-ban Jankay Tibor, 1930-ban Kolozsvári Sándor, Vidovszky Béla, Fényes Adolf is kiállított.
+
[[Fájl:2013-04-09_09.26.43.jpg|bélyegkép|300px]]
 +
Az Aurora-kör az '''első hangversenyét [[1913]]. [[május 17.|május 17-én]] rendezte'''. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy [[1914|1914-es]] előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, [[1919|1919-ben]] szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora '''zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt''', melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően '''neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek'''. Többek között Dohnányi Ernő és [[Engel Iván (1899–1985)|Engel Iván]] is volt az Aurora-kör előadója. '''Bartók Béla''' önálló műsorral [[1922|1922-ben]] mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére [[1923|1923-ban]] '''Kodály Zoltán''' is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.  
-
'''Az Auróra Kör újraéledése'''
+
A kör zenei tevékenysége '''a munkásosztály körében is népszerűvé vált'''. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. [[1933]]. [[május 8.|május 8-án]] Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály [[1935]] áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az [[Erzsébethelyi Daloskör]], az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. [[1935|1935-ben]] az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.
-
1943-ban megszünt az Auróra Kör. 1998. május 17-én azonban az igényes kultúra kedvelői újraélesztették, bár a neve Mokos József Kör és Kulturális Egyesület lett.  
+
== '''Képzőművészeti élet''' ==
 +
A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör '''esztétikai és művészettörténeti előadások''' szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először [[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd [[Csabai-Wagner József (1888–1967)|Wagner József]] vezette.
 +
[[1923]]. [[július 22.|július 22-én]] a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. [[1926|1926-ban]] [[Jankay Tibor (1899–1994)|Jankay Tibornak]], majd [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)|Perlrott-Csaba Vilmosnak]] nyitottak '''önálló tárlat'''ot. [[1930|1930-ban]] Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek '''csoportos kiállítás'''t. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)|Gyoroki Pál]], Kapitány József, Kolozsváry Sándor, [[Mazán László (1899–1949)|Mazán László]], [[Mokos József (1892–1972)|Mokos József]], Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.
-
Felhasznált irodalom:
+
A szakosztállyal a '''Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött'''. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.
-
* A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése / Filadelfi Mihály, Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt. : TIT Békés M. Szerv., 1973. p. 510-528., Különlenyomat a Békési Élet 1973/3. számából
+
-
* Kovács György: Az Auróra KÖr nyomán, BÉKÉSCSABA. Egy civil kulturális társaság megalakulásának tervei. Békés Megyei Nap 4. (Márc. 11.) 59. 7. p.
+
-
* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör, Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia/ (főszerk.Korniss Géza); (mtársak Áchim Károly et al.) – Békéscsaba : Körösvidék Ny. , 1930. – p. 391-397
+
-
* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből/ Tibori János, Tanulmányok Békéscsaba történetéből/ Szerk. Kristó Gyula, Székely Lajos, /kiad. Békéscsaba Város Tanácsa Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. p. 325-336.
+
-
* Tibori János: Fejezetek a békéscsabi „Auróra „ zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből/Tibori János, Körös népe /(fel.szerk. Maday Pál)/(kiad. Békéscsaba Városi tanácsa V.B.) Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963 p. 83-114. 4.
+
-
* A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 213-233.
+
-
Ábrák:
+
== Emlékezete ==
 +
* [[Aurora-kör-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktábla a Munkácsy Mihály Múzeum falán]]
 +
 
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Donner Lajos (1849–1923)]]
 +
* [[Engel Iván (1899–1985)]]
 +
* [[Erzsébethelyi Daloskör]]
 +
* [[Gyóni Géza (1884–1917)]]
 +
* [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904–1972)]]
 +
* [[Jankay Tibor (1899–1994)]]
 +
* [[Korniss Géza (1888–1961)]]
 +
* [[Mazán László (1899–1949)]]
 +
* [[Mokos József (1892–1972)]]
 +
* [[Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)]]
 +
* [[Reisz Miksa (1853–1928)]]
 +
* [[Rell Lajos (1874–1952)]]
 +
* [[Remenár Elek (1876–1959)]]
 +
* [[Révész Sándor (1889–1944)]]
 +
* [[Sinka István (1897–1969)]]
 +
* [[Südy Ernő (1882–1973)]]
 +
* [[Tevan Andor (1889–1955)]]
 +
* [[Vidovszky Béla (1883–1973)]]
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Az „Aurora" művészeti és irodalmi kör Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1913_1/?pg=112&layout=s&query=Aurora Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 19. szám (1913. március 6.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
 +
* A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2003. 213–216. p. (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum)
 +
* Filadelfi Mihály: A Békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése. In: Békési Élet, 8. évf. 3. szám (1973) 510–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Megnyilik az Aurora könyvtára a Kulturpalotában. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%2Bk%C3%B6nyvt%C3%A1r&pg=156&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 106. szám (1925. május 12.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 28.)
 +
* Pásztor Béla: A küzdelem nem volt hiábavaló. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=südy%20ernő&pg=88&layout=s Békés Megyei Népújság, 22. évf., 112. szám (1967. május 14.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 06.)
 +
* Révész Sándor: Az „Auróra” zenei, irodalmi és képzőművészeti kör. In: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 391–397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Fejezetek a békéscsabai "Auróra" zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. In: Körös népe. Fel. szerk.: Maday Pál. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1963. 83–114. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula, Székely Lajos. Békéscsaba : Vár. Tcs. 1970. 325–336. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Hajdu Mihály: Egy vidéki kulturegyesület harmincéves jubileuma. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Zene_1942-1943/?query=%22aurora-k%C3%B6r%22%20B%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=315&layout=s A Zene, 24. évf. 13. szám (1943. június 12.) 202–203. p.]
 +
* Sárhelyi Jenő: Az Aurora Kör szerepe Békéscsaba zenei életének fellendítésében. In: Új Aurora, 1. szám (1980) 126–129. p.
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Alföldi Andrea: Auróra a Viharsarokban. In: [http://alfoldiandrea.hu/2013/08/13/aurora-a-viharsarokban/ Alföldi Andrea honlapja]
 +
* Emléktáblát avattak az Auróra Kör alapítója tiszteletére Békéscsabán. In: [http://www.beol.hu/bekes/kultura/emlektablat-avattak-az-aurora-kor-alapitoja-tiszteletere-bekescsaban-175713 Beol.hu]
 +
* Munkácsy Mihály Múzeum. In: [http://egykor.hu/bekescsaba/munkacsy-mihaly-muzeum/2913 Egykor.hu]
 +
* Szabályzat az Aurora irodalmi, képzőművészeti és zenei kör könyvtárának használatáról. In: [https://www.europeana.eu/portal/hu/record/09408/jetspeed_portal_browser_psml_docID_31688_secID_83075.html Europeana]
 +
 
 +
 
 +
[[Kategória: Békéscsaba]]
 +
[[Kategória: Egyesületek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 23., 15:29-kori változata

Dr. Sudy Ernő, az Auróra Kör egyik alapító tagja

Az Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör 1913. március 2-án Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban tartotta alakuló ülését dr. Südy Ernő és dr. Révész Sándor kezdeményezésére. Célja az igényes kultúra terjesztése volt. Díszelnökének Donner Lajost, elnökének dr. Reisz Miksát, alelnököknek pedig dr. Rell Lajost és dr. Remenár Eleket választották. A zenei szakosztályt dr. Südy Ernő, az irodalmit Péterfy Lajos, a képzőművészetit pedig dr. Révész Sándor vezette.

A tagok követendő példának tartották az irodalomban Jókai, Petőfi, Gyóni, Ady, Kosztolányi és Móricz munkásságát; míg a zenében a nagy klasszikusok mellett Kodály és Bartók műveit. A Kör emblémáját Tevan Andor készítette Guido Reni Aurora című festménye után. Ez a festmény adta a gondolatot az egyesület elnevezéséhez.

Az Aurora az első világháború kitöréséig működött, majd 1918. január 6-án indult újra. Az egyesületben a politikai vonalat Andrássy Gyula és Csercsek Gusztáv képviselte. Az Aurora-kör a trianoni békeszerződés után nagy elismerésnek örvendett. A második világháború alatt a tagok száma drasztikusan lecsökkent (500-ról 86-ra), az egyesület pedig "Kis Auróra" néven működött még egy ideig.

Az Aurora-kör 1913-tól 1943-ig 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást szervezett.

2013-04-09 09.27.06.jpg

Tartalomjegyzék

Irodalmi élet

A kör irodalmi tevékenységében – előadóként és szervezőként is – meghatározó szerepe volt Gyöngyösi Jánosnak. Műsoraikkal megemlékeztek többek között Ady Endréről, Dantéról, Gyóni Gézáról, Jókai Mórról és Petőfi Sándorról is. A nagy klasszikusok mellett kortárs esztéták, írók, költők is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Számos megyéből elszármazott költő is a meghívottak között volt, például Ascher Oszkár, Bakó József, Dapsy Gizella (Nil), Darvas József, Erdei Ferenc, Jankovich Ferenc, Kovács Imre, Sinka István, Szabó Zoltán és Veres Péter. A kör irodalmi estjeire erdélyi és szlovákiai magyar írók is ellátogattak. 1927. február 7-én Móricz Zsigmond is az egyesület vendége volt. Az író 1940 tavaszán történt látogatása alkalmával előadást tartott az Aurorában. Szavai mindent elárulnak: „Tündérkertben voltam itt Csabán.”

Az Aurora könyvtára

A békéscsabai könyvtárak nagy részét egyesületek működtették. Az Aurora-kör könyvtára 1925-ben vált nyilvánossá a Kultúrpalotában. A gyűjteménynek később a Kereskedelmi Csarnok, majd Gyöngyösi könyvkereskedése adott otthont. Elsősorban a kortárs szerzők műveit gyűjtötték. Hetente egy alkalommal, vasárnaponként nyitott ki. A nagyjából 2000 kötetes állományt 1940-ben felajánlották a városi könyvtárnak.

Zenei élet

2013-04-09 09.26.43.jpg

Az Aurora-kör az első hangversenyét 1913. május 17-én rendezte. A dalestek mellett irodalmi és vitaesteket, valamint felolvasásokat is tartottak. Az egyesület saját zongorával, csellóval, violával és nagybőgővel is rendelkezett. Egy 1914-es előadáson Kosztolányi Dezső is fellépett. A kör újraindulása után, 1919-ben szerveztek ismét hangversenyeket. Koncertjeiken zongora és a kamarazene műveket adtak elő elsősorban Déri Ignác, Pongrácz Géza és Pongrácz István közreműködésében. Az Aurora zenekara évente 2-3 nagykoncerten szerepelt, melyeken budapesti és külföldi előadók is felléptek. Fleischer Antalnak, az Operaház karnagyának köszönhetően neves művészek is Békéscsabán vendégszerepeltek. Többek között Dohnányi Ernő és Engel Iván is volt az Aurora-kör előadója. Bartók Béla önálló műsorral 1922-ben mutatkozott be Békéscsabán. Südy Ernő kezdeményezésére 1923-ban Kodály Zoltán is az Aurora rendezvényén hangversenyezett.

A kör zenei tevékenysége a munkásosztály körében is népszerűvé vált. A szakosztály segítette a helyi munkásdalárdák működését, szorgalmazta a Bartók és Kodály művek népszerűsítését. 1933. május 8-án Kodály Zoltán volt az Aurora-kör vendége, aki tanácsait is megosztotta a munkáskórus tagjaival. Kodály 1935 áprilisában jelen volt azon az esten, melyen az Erzsébethelyi Daloskör, az Iparos Daloskör, az Erzsébethelyi Földmunkások Dalegylete és a Lorántffy Zsuzsanna Leánylíceum adott elő Kodály-dalokat. 1935-ben az „Éneklő Ifjúság” mozgalom keretében nagyjából 1000 gyermek énekelt az Aurora hangversenyén. Az 1940-es évek elején Török Erzsébet énekművész lépett fel nagy sikerrel Bartók és Kodály feldolgozásokkal.

Képzőművészeti élet

A 20. század elején a képzőművészeti ismeretek nem képezték az iskolai tananyag részét. A kör esztétikai és művészettörténeti előadások szervezésével kívánta pótolni a hiányosságokat. A békéscsabaiak figyelmét először Vidovszky Béla kiállításai irányították a festészet felé. A képzőművészeti szakosztályt Filippinyi Sámuel, majd Wagner József vezette.

1923. július 22-én a 10 éves Aurora-kör békéscsabai művészek festményeit mutatta be. 1926-ban Jankay Tibornak, majd Perlrott-Csaba Vilmosnak nyitottak önálló tárlatot. 1930-ban Békés megyei alkotók festményeiből rendeztek csoportos kiállítást. Évente 2-3 alkalommal helyi művészek – Bolmányi Ferenc, Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Gajdácsné Borbély Gizella, Gyoroki Pál, Kapitány József, Kolozsváry Sándor, Mazán László, Mokos József, Sass Árpád, Vasas Mihály, Wagner József, Zvarinyi Gitti – alkotásait állították ki.

A szakosztállyal a Nemzeti Szalon, a Paál László és a Szinyei Társaság is együttműködött. Emellett képzőművészeti előadók (Fónagy Béla, Lázár Béla) is segítették tevékenységüket.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök