Bankó (Baukó) András (1891–1970)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2021. november 24., 13:49-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

városi főmérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Bankó (Baukó) András
Dönczy Lukács Ödön rajza
Háza a Hunyadi tér 1. szám alatt

1891. május 5-én Baukó András néven született Békéscsabán. Édesapja Baukó Mátyás, édesanyja Laczó Judit. Nyolcan voltak testvérek.

1903 és 1910 között a Rudolf Főgimnáziumban tanult. Diákként a gimnázium ifjúsági gyámintézetének pénztárosa, az önképzőkör ellenőre, valamint a segítő-egyesület tagja volt. 1911-től a Királyi József Műegyetemen folytatta tanulmányait. Harcolt az első világháborúban, kiérdemelte az 1. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet (Nagyezüst Vitézségi Érem) és a Károly-csapatkeresztet. 1918-ben megkapta mérnöki oklevelét.

1928. június 7-én megházasodott, Margócsy Irént (19011944) vette feleségül. Három gyermekük született, Borbála (19292006), Miklós (19302020) és András (19342006). Fiai mérnöki végzettséget szereztek.

Felvételt nyert a Vitézi Rendbe, vezetéknevét 1939-ben Bankóra magyarosította. 1944-ben tartalékos főhadnagyi rendfokozat címet kapott.

Felesége halálát követően, 1947-ben Gajdács Ilonával (19021985) házasodott össze.

1968-ban, oklevele megszerzésének 50. évfordulója alkalmából aranyoklevéllel tüntették ki a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán.

Bankó András 1970. május 4-én hunyt el Békéscsabán. 1970. május 6-án a békéscsabai Alsóvégi (Vasúti) temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1919-től Békéscsaba város mérnökeként a Mérnöki Hivatal Építési Osztályán dolgozott. Ádám Gusztáv nyugállományba vonulása után, 1931-től az 1958-as nyugdíjazásáig a város főmérnökeként tevékenykedett.

Több városfejlesztési beruházás is a nevéhez köthető: útburkoló kövek beszerzése, utcák kövezése, járdák aszfaltozása, betoncsőcsatornák kialakítása, teherautó-vásárlás, ártézi kutak létesítése. Az Árpád-fürdő és számos városképi objektum megépítésében szerepet vállalt. Irányításával épült fel 1919-ben a sörház mellett a Csabai Atlétikai Klub (CsAK) 500 férőhelyes pályája. A sporttelep mellett 1920-ban három teniszpálya, 1921-ben betonkerítés létesült. Tervei szerint végezték az Andrássy út (1925) és a Szent István tér (1927) újraburkolását. Tervet készített a belvíz sújtotta területek vízmentesítésére. Ő tervezte a Városháza 1927-ben felépített emeletes keresztépületét. 19331934-ben Áchim Mihály városi mérnökkel a Fiume kávéház átépítési munkálatait irányították. Tervei szerint végezték a békéscsabai városi tisztviselők hajdúszoboszlói üdülőházának tatarozását (1935). Az 1944. szeptember 21-i angol–amerikai bombatámadást követően irányításával zajlottak a Vasúti (Kakas) szálloda és a pályaudvar mentési munkálatai.

A szovjet csapatok bevonulása utáni időszakban folytathatta hivatali munkáját, 1944 októberében a közmunka és műszaki ügyek vezetésével bízták meg.

Aktív tagja volt a város társadalmi és kulturális életének. Egyházmegyei felügyelőként, a békéscsabai evangélikus gimnázium felügyelőbizottsági tagjaként, a Csabai Öregdiákok Egyesületének társelnökeként is szerepet vállalt. Tagja volt a Városi Színház, valamint az Árpád-fürdő felügyelőbizottságának, az egyházi énekkarnak, a Budapesti Mérnöki Kamarának, a Békés vármegyei mérnök érdekképviseletnek. Műszaki tanácsadóként a Csabai Atlétikai Klub, ellenőrként a békéscsabai Szanatorium Egyesület működését segítette. Rendszeresen látogatta az Aurora-kör rendezvényeit, a kör alelnöki tisztjét is betöltötte. A Munkás Dalkör tagjaként kultúresteken vállalt fellépéseket.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök