Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2020. december 17., 16:18-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A békéscsabai belvárosi katolikus templom a Szent István téren, a Bartos udvar 1. szám alatt található.

Tartalomjegyzék

Története

A katolikus egyházközség 1750-ben alakult meg Békéscsabán. Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. A miséknek a plébániaépület, majd 1753-tól egy vályogtemplom adott otthont. A második plébános, Budinszky György idején egy nagyobb templomot építettek.

A régi templom

A katolikus templom báró Harruckern Ferenc és neje, Dierling Antónia támogatásából épült meg. Az alapkő felszentelésére 1769. július 30-án került sor. A plébániát szintén Harruckern Ferenc építtette. Antónia védőszentje, Páduai Szent Antal lett a plébánia és templom patrónusa. A 19. század első feléig a közösség másik védőszentje Mindenszentek volt. Az első misét 1771. május 19-én tartották az új épületben. 1759-ben harangot adományoztak a templomnak, ami 1775-ben új haranglábra került. Thuránszky József plébános templomtorony építésére kért engedélyt Miklóssy Ferenc váradi püspöktől. Bitskoss János plébánossága idejében, 1816-ban már három harangja volt az egyházközségnek. A két oltárt Szent Antal és Szienai Szent Katalin képe díszítette. 1820-ban felépült a templomtorony. 1832-ben lebontották a plébániát, majd kegyurak és hívek hozzájárulásából újat építettek. 1838 júliusában villám csapott a toronyba, amelynek teteje, valamint az épület falai is megrongálódtak. 1839-től három oltárral, 1868-tól pedig új orgonával miséztek. A 19. század második felében felújították a falakat, a boltozatot és a tetőzetet, továbbá kicserélték Páduai Szent Antal portréját. A hívek megnövekedett száma miatt a barokk templom egy idő után már szűknek bizonyult.

Az új templom

Nemeskey Andor plébános 1902-ben gyűjtést szervezett egy új, nagyobb templom felépítése érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (melynek államtitkára a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály volt), valamint a váradi püspök hozzájárulásával megkezdődhetett a tervezés. A terv elkészítését Hofhauser Antal (1857–1923) budapesti műépítészre bízták. Az új katolikus templomra Wagner József békéscsabai műépítész és Peiser Károly is pályamunkát készített. A terv véglegesítésében Áchim (Ádám) Gusztáv és Bodó József mérnökök, valamint Wagner József is részt vett. Fontos szempont volt, hogy olyan kéttornyos, 18. századi gótikus stílusú, préselt téglafalú templom épüljön, melybe 3 000 hívő is befér. Az épület kereszt alaprajzú, egy főhajóval és két oldalhajóval rendelkezik, belső oszlopai kőből készültek. Bazilikás kialakítása miatt a megvilágítást a mellékhajók ablakai biztosítják.

Az alapkövet 1907. november 3-án tették le Fetser Antal püspök jelenlétében az ősszel lebontott régi katolikus templom helyén. A kivitelező a Bányai, Lipták és Klenk építési vállalat (Bányai András, Lipták János és Klenk István cége) volt. Az építkezés idején a Városháza és a plébánia közötti szükségkápolnában miséztek. Az új templom keresztjeit 1909. október 3-án áldotta meg Nemeskey Andor plébános. A 20 méter széles, 45 méter hosszú templom felszentelését Fetser Antal püspök, káptalani helynök végezte 1910. június 12-én. Másnap már bérmálást is tartottak. 1914-ben állították fel Rieger Ottó orgonagyártó 30 változatú orgonáját. Az első világháború idején hadi céllal elvitték a régi orgonasípokat; 1915-ben egy, 1917-ben pedig további három harangot. 1924-ben Brém Lőrinc pápai prelátus felszentelte a plébániatemplom új nagyharangját. 1925-ben kifestették a templomot: a Szent Antal jeleneteket Gróh Béla, gyulai főgimnáziumi rajztanár, a többi festményt Ádám Gyula festőművész készítette rozsnyói segédekkel. 1926-ban a hívek hozzájárulásából stációkat vásároltak, 1927-ben pedig elkészültek a festett ablakok. 1929-ben a plébánia (valamint a mellette található iskola) helyén két bérpalota és egy kétszintes parókia épült. 1932-től a bejárat fölött a Magyarok Nagyasszonya-mozaikkép látható. Beázás miatt 1975-ben újrafestették a templomot. 19811982-ben Mohay Attila elkészítette az új, színes ablakokat.

1993-tól – a kezdetektől a Nagyváradi (korábban Bihari) Egyházmegyéhez tartozó – Békéscsaba a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.

A 2000-es évek elején a teljes tetőzetet kicserélték. 2010-ben a 100 éves épületet Dragonits Márta belsőépítész tervei alapján kívül és belül is felújították. 2010. október 23-án ünnepi szentmisén dr. Kiss-Rigó László megyés püspök áldotta meg a templomot. 2010. december 5-én Juliusz Janusz érsek, pápai nuncius felolvasta a határozatot, amely értelmében a békéscsabai katolikus plébániatemplom a Szegedi Dóm társzékesegyházává vált.

Harangok

Plébánosok

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök