101. császári és királyi gyalogezred

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „A százegyesek az '''I. Ferenc József''' magyar király által 1883-ban alapított 101. gyalogezred, melynek '''egyik zászlóalja az első világháború kitör…”)

A lap jelenlegi, 2023. július 29., 13:16-kori változata

A százegyesek az I. Ferenc József magyar király által 1883-ban alapított 101. gyalogezred, melynek egyik zászlóalja az első világháború kitöréséig állandóan Békéscsabán állomásozott. A hadkiegészítő kerület parancsnoksága a „nagy háború” idején végig Békéscsabán tartózkodott.

Tartalomjegyzék

Története

Felállítása

I. Ferenc József 1882-es rendelete után a császári és királyi gyalogezredek számát 80-ról 102-re bővítették. Az új ezredeket a meglévő, ötödik zászlóaljból hozták létre.

A nagyváradi 37., a debreceni 39., a szegedi 46. és a szolnoki 68. gyalogezred egy-egy zászlóaljából 1883. január 1-jén megalakult a 101. gyalogezred. Az ezred tulajdonosa, s névadója Sergius Alexandrovics orosz nagyherceg, majd báró Drathschmidt Károly tábornok volt. Az ezredparancsnoki tisztséget Ogrodovicz Ödön töltötte be.

A gyalogezred állomáshelye Nagyváradon volt, a hadkiegészítő kerület és a pótzászlóaljkeret Békéscsabára került. A legénységet 1883 és 1894 között a Rudolf főgimnázium környéki magánházakban, a gyengélkedő házban, majd a Molnár Mihály-féle házban helyezték el. 1894-ben Jiraszek Lajos tervei alapján Békéscsabán felépült a gyalogsági laktanya.

1893. augusztus 12-én Zágrábban felszentelték a százegyesek új zászlaját, a zászlóanya gróf Wenckheim Krisztina volt.

A százegyeseket Békés, Csanád és Csongrád vármegyék katonáiból toborozták. Az ezred a megalakulásától hadi gyakorlatokon vett részt. Ferenc József hívására 1904 és 1910 között Bécsben szolgált a gyalogezred három zászlóalja.

A „nagy háborúban”

1914 júniusában szerb merénylők meggyilkolták a trónörökös Ferenc Ferdinándot. 1914. július 26-án Szerbia ellen mozgósították az ezredet. a 101. gyalogezred I. és IV. zászlóalja Nagyváradon, a III. Békéscsabán, a II. a hercegovinai Trebinjében tartózkodott. A III. zászlóalj parancsnoka Panwitz Vilmos alezredes volt.

A nagyváradi egységek július 28-án megérkeztek Békéscsabára, majd augusztus 2-án elindultak a szerb frontra, a Torontál megyei Ferenchalomra. Oroszország hadba lépése után, augusztus 26-án az északi (orosz) frontra vezényelték az alakulatot. Augusztus 28-án megérkeztek Galíciába, majd a százegyesek 1914. augusztus 30-án átestek a tűzkeresztségen.

A háborúban az ellenséges csapatok mellett a járványok (kolera, pestis, spanyolnátha, tífusz) és az időjárás viszontagságai ellen is küzdöttek.

1915 húsvétján a Gusina magaslaton került sor nagyobb harcokra. A „sárgarigók” 1915 őszétől 1916 tavaszáig hadseregtartalékként szolgáltak. 1916 márciusától az olasz fronton folytatódtak a harcok. A 101-eseket hamarosan visszavezényelték az orosz frontra, 1916 júliusában megérkeztek Kőrösmezőre. Július 16-án gróf Tisza István miniszterelnök meglátogatta a százegyeseket. 1916 júliusa és 1917 júliusa között a Tatárhágón állomásoztak. 1916. november 21-én elhunyt I. Ferenc József, utódja, valamint a császári és királyi hadsereg parancsnoka IV. Károly lett.

1917. augusztus 2. a legdicsőségesebb csata dátuma. A 101-esek Komarestie-Slobodzianál az oroszok első vonala után a másodikat és harmadikat is elfoglalták, ezzel hozzájárultak Bukovina fővárosa, Csernyivci (Czernovitz) elfoglalásához. Szeptember 3-án az oroszok súlyos vereséget mértek a százegyesekre, a gyásznapon több, mint 500 katona elhunyt, megsebesült vagy eltűnt. 1917 decemberében dr. Kiss László főszolgabíró vezetésével a békéscsabai küldöttség adományokat szállított a gyalogezredhez, az orosz frontra.

A 101-esek számára 1918 tavaszán az olasz hadszíntéren folytatódott a háború. Október 18-án a balkáni frontra vezényelték az alakulatot, melyre az első világháború lezárása miatt nem került sor. A császári és királyi 101. gyalogezred 52 hónap után, 1918. november 16-án hazatért Békéscsabára.

Az első világháború alatt a békéscsabai hadkötelesek közel 60%-a (nagyjából 11.000 fő) a 101. gyalogezredbe vonult be. Közülük 963-an haltak hősi halált. Az 101-es gyalogezred összlétszáma 30.000 főre becsülhető. A hadbavonult katonák közel harmada kitüntetésben részesült.

II/101. zászlóalj

A II. zászlóalj a 101. gyalogezredtől teljesen függetlenül, a szerb, az olasz (többek között Doberdónál), az orosz, majd az erdélyi harctereken harcoltak. Az első világháborúban egy alkalommal, 1916 tavaszán állomásozott együtt a 101. gyalogezred négy zászlóalja. A II. zászlóalj a világháborút az újonnan felállított 133. gyalogezred tagjaként fejezte be.

Bajtársi Szövetség

A komarestie-slobodziai diadalmas csata évfordulóján, 1922. augusztus 2-án Békéscsabán, a Vidagó nagytermében megalakult „A volt 101-esek Bajtársi Szövetsége”. A szövetséget a 101-es bajtársi együttérzés ápolása céljából hozta létre a tisztikar és legénysége.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/101._cs%C3%A1sz%C3%A1ri_%C3%A9s_kir%C3%A1lyi_gyalogezred”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök