Jakuba János (1909–1974)

A BékésWiki wikiből

A lap 2022. február 24., 16:57-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (Kép feltöltése, emlékház belső hivatkozása) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2022. március 7., 11:28-kori változata (lapforrás) Jzoltan (vitalap | szerkesztései) a (+ kép feltöltése)
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Jakuba Janos.jpg|bélyegkép|300px|Jakuba János]]		[[Fájl:Jakuba Janos.jpg|bélyegkép|300px|Jakuba János]]
		+	[[Fájl:Jakuba festmeny Bcs.jpg|bélyegkép|300px|Jakuba János festménye, melyet 2009-ben Békéscsaba városnak adományozott Szalay Etelka gyűjtő, Jakuba tanítványa]]
	Jakuba János '''[[1909]]. [[március 28.|március 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''.		Jakuba János '''[[1909]]. [[március 28.|március 28-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''.

---

A lap jelenlegi, 2022. március 7., 11:28-kori változata

festőművész, képzőművész, művésztanár

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Díjak, kitüntetések 4 Válogatott kiállításai 5 Emlékezete 6 Források 7 Kapcsolódó irodalom 8 Külső hivatkozások

Élete

Jakuba János 1909. március 28-án született Békéscsabán.

Szülővárosában tanult, a békéscsabai Rudolf Gimnáziumban 1925-ig Zvarinyi Lajos, majd Mazán László tanítványa volt. 1927-től a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Rudnay Gyula és Réti István voltak. Középiskolai rajztanári oklevelét 1931-ben szerezte meg.

Jakuba János 1974. március 14-én hunyt el. 1974. március 21-én a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányait követően fizikai munkából és a rajzolásból élt. 1936-tól helyettes tanárként dolgozott Budapesten. 1942-ben kezdte meg katonai szolgálatát, 1945 februárjától 1947 augusztusáig szovjet fogságban volt, ahol rajzolt és faliújságot szerkesztett. Szabadulása után ismét a fővárosban tanított, továbbá szakfelügyelői feladatokat is ellátott. 1951 és 1955 között Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusaként dolgozott. 1955-től 1962-ig az egri főiskola rajz tanszékén oktatott, később tanszékvezetőként foglalkoztatták. Többek között Ezüst György mestere volt. Vezetőként szerepet vállalt a rajzoktatás tematikájának megújításában, a tanácsülések aktív tagja volt. 1962-től az Iparművészeti Főiskolán tanított, később kinevezték az intézmény igazgatóhelyettesének. Pályája végén a szentendrei művésztelepen alkotott.

1935-ben bekapcsolódott a képzőművészeti életbe, elsősorban tájképeket festett. Főként a természetet és a benne élő embert ábrázolta. Stílusa Szőnyi Istvánéhoz hasonló. Főként Békéscsaba és környéke, a csabai tanyák és parasztemberek jelennek meg képein. Kedvelt témája volt a Körös és a Balaton. Alkotásait Csehszlovákiában, Albániában, Lengyelországban, Indiában, az NDK-ban és Belgiumban is kiállították.

Tagja volt a Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, a szövetség festő szakosztályának, a Képzőművészeti Alap zsűribizottságának, a Pedagógusok Szakszervezetének, a Magyar Dolgozók Pártjának. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) tagjaként művészettörténeti előadásokat tartott.

Festményei a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Miskolci Képtárban és Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók meg. Négy festménye az Országházban látható.

Díjak, kitüntetések

• Munkácsy-díj (1959)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
• Munkácsy-emlékérem – Békéscsaba (1970)

Válogatott kiállításai

• 1937 • Budapest
• 1954, 1955, 1957, 1959, 1960, 1962, 1968 • Műcsarnok, Budapest
• 1957, 1967, 1999 • Csók Galéria, Budapest
• 1957 • Kassa, Pozsony (Szlovákia)
• 1958 • Csehszlovákia • Békéscsaba – Debrecen – Nyíregyháza – Szeged – Szentes
• 1959 • Moszkva
• 1958–1959 • Albánia • Lengyelország • India • Német Demokratikus Köztársaság • Belgium
• 1960, 1968 • Ernst Múzeum, Budapest
• 1967, 1970, 1981 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
• 1972 • Dunamenti Múzeum, Komárom
• 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1982 • Szlovák Kultúra Háza, Budapest
• 1984 • Prága (Csehország)
• 1999 • Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba
• 2009 • Munkácsy Mihály Emlékház, Békéscsaba
• 2021 • Aranytíz Kultúrház, Budapest

Emlékezete

• 2012-ben Békéscsabán utcát neveztek el a tiszteletére (korábbi 18725 helyrajzi számú névtelen utca).
• A szovjet hadifogság alatt készített grafikáit 2021-ben a budapesti Aranytíz Kultúrházban állították ki.

Források

• A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-reálgimnázium LX. értesitője az 1925–26. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1926 (Látogatva: 2022. 02. 02.)
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 900. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Eltemették Jakuba János festőművészt. In: Népszava, 102. évf. 69. szám (1974. március 23.) 4. p. (Látogatva: 2022. 01. 25.)
• XXX. Alföldi Tárlat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1997. 7., 11., 40. p. (Látogatva: 2022. 01. 31.)
• Jegyzőkönyv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről (Látogatva: 2022. 02. 02.)
• Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. kötet. Főszerk.: Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. 205–206. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mészáros Zsuzsa: Kortársak az emlékházban. In: Csabai Mérleg, 19. évf. 18. szám (2009. szeptember 24.) 9. p. (Látogatva: 2022. 01. 25.)
• Nagy Szilvia: Előkerült Jakuba János-rajzok mesélnek a Gulag borzalmairól Békéscsabán. In: Beol.hu (Látogatva: 2022. 01. 31.)
• Szecskó Károly: Jakuba János emlékezete. In: Heves Megyei Népújság, 40. évf. 74. szám (1989. március 29.) 4. p. (Látogatva: 2021. 11. 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Elhunyt Jakuba János festőművész. In: Népszava, 102. évf. 63. szám (1974. március 16.) 4. p.
• Fehér Zsuzsa, D.: Jakuba János új képei. In: Művészet, 7. évf. 9. szám (1966) 14–16. p.
• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014
• Molnár Zsolt: Két portré : emlékező szavak Jakuba János feltételezett naplójába. In: Új Aurora, 1980/1. 55–60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Petrovics Gabriella: A szovjet hadifogság képei. In: Magyar Nemzet, 84. évf. 274. szám (2021. november 26.) 18. p.
• Petrovics Gabriella: Nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak állítottak emléket. In: Magyarnemzet.hu
• Révai új lexikona. 10. köt., Hom-Kac. Szerk.: Balázs-Arth Valéria et al. Szekszárd : Babits Kiadó, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sarusi Mihály: Írni, Csabán : széptanulmány. 2., átdolg., bőv. kiad. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2006
• Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára : életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szabó Ákos – Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona : műgyűjtők és kereskedők kézikönyve. 1. kötet, A–K. Nyíregyháza : Kállainé Virágh I., 1997. 397. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szilágyi András: Fényfestő realizmus. In: Bárka, 18. évf. 1. szám (2010) 98–100. p.
• Väzby = Kötődések. Budapest : Vydavatel'stvo Ucebnic, 1982 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Jakuba János. In: Artportal.hu
• Jakuba János. In: Wikipedia