Jakuba János (1909–1974)

A BékésWiki wikiből

festőművész, képzőművész, művésztanár

Tartalomjegyzék

Élete

Jakuba János
Jakuba János festménye, melyet 2009-ben Békéscsaba városnak adományozott Szalay Etelka gyűjtő, Jakuba tanítványa

Jakuba János 1909. március 28-án született Békéscsabán.

Szülővárosában tanult, a békéscsabai Rudolf Gimnáziumban 1925-ig Zvarinyi Lajos, majd Mazán László tanítványa volt. 1927-től a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Rudnay Gyula és Réti István voltak. Középiskolai rajztanári oklevelét 1931-ben szerezte meg.

Jakuba János 1974. március 14-én hunyt el. 1974. március 21-én a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányait követően fizikai munkából és a rajzolásból élt. 1936-tól helyettes tanárként dolgozott Budapesten. 1942-ben kezdte meg katonai szolgálatát, 1945 februárjától 1947 augusztusáig szovjet fogságban volt, ahol rajzolt és faliújságot szerkesztett. Szabadulása után ismét a fővárosban tanított, továbbá szakfelügyelői feladatokat is ellátott. 1951 és 1955 között Budapesten, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusaként dolgozott. 1955-től 1962-ig az egri főiskola rajz tanszékén oktatott, később tanszékvezetőként foglalkoztatták. Többek között Ezüst György mestere volt. Vezetőként szerepet vállalt a rajzoktatás tematikájának megújításában, a tanácsülések aktív tagja volt. 1962-től az Iparművészeti Főiskolán tanított, később kinevezték az intézmény igazgatóhelyettesének. Pályája végén a szentendrei művésztelepen alkotott.

1935-ben bekapcsolódott a képzőművészeti életbe, elsősorban tájképeket festett. Főként a természetet és a benne élő embert ábrázolta. Stílusa Szőnyi Istvánéhoz hasonló. Főként Békéscsaba és környéke, a csabai tanyák és parasztemberek jelennek meg képein. Kedvelt témája volt a Körös és a Balaton. Alkotásait Csehszlovákiában, Albániában, Lengyelországban, Indiában, az NDK-ban és Belgiumban is kiállították.

Tagja volt a Képző- és Iparművészeti Szövetségnek, a szövetség festő szakosztályának, a Képzőművészeti Alap zsűribizottságának, a Pedagógusok Szakszervezetének, a Magyar Dolgozók Pártjának. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) tagjaként művészettörténeti előadásokat tartott.

Festményei a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Miskolci Képtárban és Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók meg. Négy festménye az Országházban látható.

Díjak, kitüntetések

Válogatott kiállításai

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök