Bankó (Baukó) András (1891–1970)
A BékésWiki wikiből
a (Képek feltöltése) |
a (+ Rajz feltöltése) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Banko Andras.jpg|bélyegkép|300px|Bankó (Baukó) András]] | [[Fájl:Banko Andras.jpg|bélyegkép|300px|Bankó (Baukó) András]] | ||
+ | [[Fájl:Banko Andras karikatura.jpg|bélyegkép|300px|Dönczy Lukács Ödön rajza]] | ||
[[Fájl:Banko haz 2021.jpg|bélyegkép|300px|Háza a Hunyadi tér 1. szám alatt]] | [[Fájl:Banko haz 2021.jpg|bélyegkép|300px|Háza a Hunyadi tér 1. szám alatt]] | ||
'''[[1891]]. [[május 5.|május 5-én]] Baukó András néven született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Baukó Mátyás, édesanyja Laczó Judit. Nyolcan voltak testvérek. | '''[[1891]]. [[május 5.|május 5-én]] Baukó András néven született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Baukó Mátyás, édesanyja Laczó Judit. Nyolcan voltak testvérek. |
A lap jelenlegi, 2021. november 24., 13:49-kori változata
városi főmérnök
Tartalomjegyzék |
Élete
1891. május 5-én Baukó András néven született Békéscsabán. Édesapja Baukó Mátyás, édesanyja Laczó Judit. Nyolcan voltak testvérek.
1903 és 1910 között a Rudolf Főgimnáziumban tanult. Diákként a gimnázium ifjúsági gyámintézetének pénztárosa, az önképzőkör ellenőre, valamint a segítő-egyesület tagja volt. 1911-től a Királyi József Műegyetemen folytatta tanulmányait. Harcolt az első világháborúban, kiérdemelte az 1. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet (Nagyezüst Vitézségi Érem) és a Károly-csapatkeresztet. 1918-ben megkapta mérnöki oklevelét.
1928. június 7-én megházasodott, Margócsy Irént (1901–1944) vette feleségül. Három gyermekük született, Borbála (1929–2006), Miklós (1930–2020) és András (1934–2006). Fiai mérnöki végzettséget szereztek.
Felvételt nyert a Vitézi Rendbe, vezetéknevét 1939-ben Bankóra magyarosította. 1944-ben tartalékos főhadnagyi rendfokozat címet kapott.
Felesége halálát követően, 1947-ben Gajdács Ilonával (1902–1985) házasodott össze.
1968-ban, oklevele megszerzésének 50. évfordulója alkalmából aranyoklevéllel tüntették ki a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán.
Bankó András 1970. május 4-én hunyt el Békéscsabán. 1970. május 6-án a békéscsabai Alsóvégi (Vasúti) temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
1919-től Békéscsaba város mérnökeként a Mérnöki Hivatal Építési Osztályán dolgozott. Ádám Gusztáv nyugállományba vonulása után, 1931-től az 1958-as nyugdíjazásáig a város főmérnökeként tevékenykedett.
Több városfejlesztési beruházás is a nevéhez köthető: útburkoló kövek beszerzése, utcák kövezése, járdák aszfaltozása, betoncsőcsatornák kialakítása, teherautó-vásárlás, ártézi kutak létesítése. Az Árpád-fürdő és számos városképi objektum megépítésében szerepet vállalt. Irányításával épült fel 1919-ben a sörház mellett a Csabai Atlétikai Klub (CsAK) 500 férőhelyes pályája. A sporttelep mellett 1920-ban három teniszpálya, 1921-ben betonkerítés létesült. Tervei szerint végezték az Andrássy út (1925) és a Szent István tér (1927) újraburkolását. Tervet készített a belvíz sújtotta területek vízmentesítésére. Ő tervezte a Városháza 1927-ben felépített emeletes keresztépületét. 1933–1934-ben Áchim Mihály városi mérnökkel a Fiume kávéház átépítési munkálatait irányították. Tervei szerint végezték a békéscsabai városi tisztviselők hajdúszoboszlói üdülőházának tatarozását (1935). Az 1944. szeptember 21-i angol–amerikai bombatámadást követően irányításával zajlottak a Vasúti (Kakas) szálloda és a pályaudvar mentési munkálatai.
A szovjet csapatok bevonulása utáni időszakban folytathatta hivatali munkáját, 1944 októberében a közmunka és műszaki ügyek vezetésével bízták meg.
Aktív tagja volt a város társadalmi és kulturális életének. Egyházmegyei felügyelőként, a békéscsabai evangélikus gimnázium felügyelőbizottsági tagjaként, a Csabai Öregdiákok Egyesületének társelnökeként is szerepet vállalt. Tagja volt a Városi Színház, valamint az Árpád-fürdő felügyelőbizottságának, az egyházi énekkarnak, a Budapesti Mérnöki Kamarának, a Békés vármegyei mérnök érdekképviseletnek. Műszaki tanácsadóként a Csabai Atlétikai Klub, ellenőrként a békéscsabai Szanatorium Egyesület működését segítette. Rendszeresen látogatta az Aurora-kör rendezvényeit, a kör alelnöki tisztjét is betöltötte. A Munkás Dalkör tagjaként kultúresteken vállalt fellépéseket.
Emlékezete
- Békéscsabán 1992-től utca viseli nevét (korábbi Kulich Gyula utca).
Művei
- Békéscsaba városrendezési javaslata. Békéscsaba, 1940 (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattár)
- Békéscsaba megyei város városrendezési problémái. Békéscsaba, 1940 (Lelőhely: Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattár)
Források
- A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-főgimnázium XLVI-dik értesítője az 1910–1911. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1911 (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- A békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-reálgimnázium (I–II. osztály gimnázium) LXXI. értesítője az 1936–37. iskolai évről. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1937.48. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- A Budapesti Műszaki Egyetem évkönyve 1967/68. Budapest : Budapesti Műszaki Egyetem, 1969. 198. p. (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- A CsAK kögyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 3. szám (1924. január 9.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- A Szanatorium Egyesület tisstujitó közgyülése. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 98. szám (1926. május 1.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- A város teherautót vásárolt. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 24. szám (1924. február 12.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 6., 18., 123–124. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Állami anyakönyvek, 1895–1975 / Békéscsaba (Békés). In: FamilySearch.org (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- Bankó András gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2021. 11. 11.)
- Bankó András. In: Wikipedia.hu (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Budapesti Közlöny, 73. évf. 280. szám (1939. december 12.) 6. p. (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 40. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. 80–81., 117–118. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csaba szálloda. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 15. szám (2000. augusztus 31.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Házasság. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 127. szám (1928. június 6.) 5. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Honvédségi Közlöny, (1944. május 24.) 434. p. (Látogatva: 2021. 11. 11.)
- Kulturestély az iparosszékházban. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 274. szám (1936. november 39.) 9. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Kutfuráshoz államsegélyt kér a város. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 298. szám (1936. december 31.) 1. p. (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- Magyarország tiszti cím- és névtára. Budapest, 1944. 70. p. (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- Májusra elkészül a csabai tisztviselők hajduszobolói üdülőháza. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 77. szám (1935. április 4.) 3. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Már az őszi munkára készül az Auróra. In: Viharsarok, 2. évf. 50. szám (1946. június 26.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Már kora délelőtt lezárták az orvos érdekképviseleti választást, ugy hogy az orosháziak nem is szavazhattak. In: Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 285. szám (1934. december 18.) 1. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Sinkó Rozália: A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattárának mutatói (1954–2006). In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. Sorozatszerk.: Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2012. 249. p. (Látogatva: 2021. 11. 10.)
- Szivattyutelep a Máté-portákon. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 108. szám (1925. május 14.) 2. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. 26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Több száz vagon uccakövet rendelt a város. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 174. szám (1925. augusztus 4.) 2–3. p. (Látogatva: 2021. 11. 09.)
- Városvédő és Városszépítő Egyesület: Tisztelt Olvasó! In: Heti Mérleg, 2. évf. 34. szám (1992. október 7.) 3–4. p. (Látogatva: 2021. 11. 11.)
Kapcsolódó irodalom
- Baukó András: Beszámoló a II. magyar utügyi kongresszus és kiálitásról. In: Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 108. szám (1935. május 12.) 6. p.
- Gécs Béla: A városháza udvarai. In: Csabai Mérleg, 9. évf. 19. szám (1999. június 16.) 12. p.
- Gécs Béla: Teher- és öntözőautó a városnak. In: Csabai Mérleg, 26. évf. 12. szám (2016. június 16.) 16. p.
- Korek Ferenc: A városháza. In: Csabai Mérleg, 8. évf. 18. szám (1998. május 14.) 8. p.
- Ötven év kell ahhoz, hogy a város csatornahálózati és vizvezetéki munkálatai a megvalósulásra teljesen megérjenek – mondja Baukó András városi főmérnök. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 239. szám (1936. október 18.) 4. p.
- Ugrai Gábor: Bankó András városi főmérnök. In: Csabai Mérleg, 31. évf. 3. szám (2021. február 11.) 10. p.
Külső hivatkozások
- Bankó András nyughelye a békéscsabai alsóvégi temetőben. In: Keptar.oszk.hu
- Margócsy–Bankó-ház – Földhivatal. In: Csabai házak blog