Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. február 23., 16:12-kori változata

A békéscsabai belvárosi katolikus templom a Szent István téren, a Bartoss udvar 1. szám alatt található.

Története

A régi templom

Páduai Szent Antal-társszékesegyház

A katolikus egyházközség 1750-ben alakult meg Békéscsabán. Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. A miséknek a plébániaépület, majd 1753-tól egy vályogtemplom adott otthont. A második plébános, Budinszky György idején egy nagyobb templomot építettek.

A régi templom

A katolikus templom báró Harruckern Ferenc és neje, Dierling Antónia támogatásából épült meg. Az alapkő felszentelésére 1769. július 30-án került sor. A plébániát szintén Harruckern Ferenc építtette. Antónia védőszentje, Páduai Szent Antal lett a plébánia és templom patrónusa. A 19. század első feléig a közösség másik védőszentje Mindenszentek volt. Az első misét 1771. május 19-én tartották az új épületben. 1759-ben harangot adományoztak a templomnak, ami 1775-ben új haranglábra került. Thuránszky József plébános templomtorony építésére kért engedélyt Miklóssy Ferenc váradi püspöktől. Bitskoss János plébánossága idejében, 1816-ban már három harangja volt az egyházközségnek. A két oltárt Szent Antal és Szienai Szent Katalin képe díszítette. 1820-ban felépült a templomtorony. 1832-ben lebontották a plébániát, majd kegyurak és hívek hozzájárulásából újat építettek. 1838 júliusában villám csapott a toronyba, amelynek teteje, valamint az épület falai is megrongálódtak. 1839-től három oltárral, 1868-tól pedig új orgonával miséztek. A 19. század második felében felújították a falakat, a boltozatot és a tetőzetet, továbbá kicserélték Páduai Szent Antal portréját. A hívek megnövekedett száma miatt a barokk templom egy idő után már szűknek bizonyult.

Az új templom

Nemeskey Andor plébános 1902-ben gyűjtést szervezett egy új, nagyobb templom felépítése érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (melynek államtitkára a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály volt), valamint a váradi püspök hozzájárulásával megkezdődhetett a tervezés. A terv elkészítését Hofhauser Antal (1857–1923) budapesti műépítészre bízták. Az új katolikus templomra Wagner József békéscsabai műépítész és Peiser Károly is pályamunkát készített. A terv véglegesítésében Áchim (Ádám) Gusztáv és Bodó József mérnökök, valamint Wagner József is részt vett. Fontos szempont volt, hogy olyan kéttornyos, 18. századi gótikus stílusú, préselt téglafalú templom épüljön, melybe 3 000 hívő is befér. Az épület kereszt alaprajzú, egy főhajóval és két oldalhajóval rendelkezik, belső oszlopai kőből készültek. Bazilikás kialakítása miatt a megvilágítást a mellékhajók ablakai biztosítják.

Az alapkövet 1907. november 3-án tették le Fetser Antal püspök jelenlétében az ősszel lebontott régi katolikus templom helyén. A kivitelező a Bányai, Lipták és Klenk építési vállalat (Bányai András, Lipták János és Klenk István cége) volt. Az építkezés idején a Városháza és a plébánia közötti szükségkápolnában miséztek. Az új templom keresztjeit 1909. október 3-án áldotta meg Nemeskey Andor plébános. A templom felszentelését 1910. június 12-én Fetser Antal püspök, káptalani helynök végezte. Másnap már bérmálást is tartottak. 1914-ben állították fel Rieger Ottó orgonagyártó 30 változatú orgonáját. Az első világháború idején hadi céllal elvitték a régi orgonasípokat; 1915-ben egy, 1917-ben pedig további három harangot. 1924-ben Brém Lőrinc pápai prelátus felszentelte a plébániatemplom új nagyharangját. 1925-ben kifestették a templomot: a Szent Antal jeleneteket Gróh Béla, gyulai főgimnáziumi rajztanár, a többi festményt Ádám Gyula festőművész készítette rozsnyói segédekkel. 1926-ban a hívek hozzájárulásából stációkat vásároltak, 1927-ben pedig elkészültek a festett ablakok. 1929-ben a plébánia (valamint a mellette található iskola) helyén két bérpalota és egy kétszintes parókia épült. 1932-től a bejárat fölött a Magyarok Nagyasszonya-mozaikkép látható. Beázás miatt 1975-ben újrafestették a templomot. 1981–1982-ben Mohay Attila elkészítette az új, színes ablakokat.

1993-tól – a kezdetektől a Nagyváradi (korábban Bihari) Egyházmegyéhez tartozó – Békéscsaba a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.

A 2000-es évek elején a teljes tetőzetet kicserélték. 2010-ben a 100 éves épületet Dragonits Márta belsőépítész tervei alapján kívül és belül is felújították. 2010. október 23-án ünnepi szentmisén dr. Kiss-Rigó László megyés püspök áldotta meg a templomot. 2010. december 5-én Juliusz Janusz érsek, pápai nuncius felolvasta a határozatot, amely értelmében a békéscsabai katolikus plébániatemplom a Szegedi Dóm társzékesegyházává vált.

Emléktáblák

• II. János Pál-emléktábla (Békéscsaba)
• Bartoss Ferenc-emléktábla (Békéscsaba)
• Fekete Pál adományának emléktáblája (Békéscsaba)
• Fetser Antal és Nemeskey Andor emléktáblája (Békéscsaba)
• Páduai Szent Antal-társszékesegyház emléktáblája (Békéscsaba)

Harangok

• Szent László harang/Hősök harang (Szlezák László öntötte 1937-ben)
• Szent István harang (Szlezák László öntötte 1937-ben)
• Kisharang (Eberhard Henrik öntötte 1802-ben)
• Lélekharang (Szlezák László öntötte 1923-ban)

Plébánosok

• 1750–1753 Gorliczky Simon
• 1753–1792 Budinszky György
• 1793–1795 Adámi András
• 1795–1801 Grátzay Imre
• 1802–1810 Thuránszky József
• 1810–1823 Bitskoss János
• 1823–1844 Erdélyi József
• 1844–1863 Kovács János
• 1863–1894 Péky Antal
• 1894–1897 Krisztik János
• 1897–1923 Nemeskey Andor
• 1923–1935 Bartoss Ferenc
• 1935–1952 Domanek Pál
• 1952–1971 Borbás Pál
• 1971–1980 Mátai-Tóth József
• 1980–1993 Gyenes Mihály
• 1993–1997 Guliga György
• 1997–2007 Kovács Péter
• 2007– Szigeti Antal

Képgaléria

Képeslap (1915/19)

Képeslap (1950)

Belső tér

Oltár

Források

• A csabai róm. kath. templom. In: Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 23. szám (1906. március 18.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 22.)
• A csabai uj római katholikus templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 22.)
• A csabai uj. kath. templom. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 41. szám (1905. április 13.) 2. p. (Látogatva: 2019. 11. 22.)
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. 254–268. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Befejezés előtt a 34 milliós tetőcsere. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 111. szám (2003. május 14.) 5. p. (2019. 11. 28.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 210–234. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba néprajza. Szerk.: Grin Igor, Krupa András. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1993. 917. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia honlapja (Látogatva: 2020. 12. 18.)
• Bielek Gábor – Jároli József: A százéves templom patrónusa. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 5. szám (2010. március 11.) 13. p. (Látogatva: 2019. 11. 24.)
• Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Plébániatemplom. Budapest : Tájak Korok Múzeumok Egyes., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csath Róza: Nehéz időkben példás összefogás. In: Békés Megyei Hírlap, 65. évf. 248. szám (2010. október 25.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Harangszentelés Békéscsabán. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 78. szám (1924. április 16.) 3. p. (Látogatva: 2019. 11. 25.)
• "Ízleljétek és lássátok, milyen édes az Úr. boldog az az ember, aki Őbenne bízik." In: Ars-sacra.hu (Látogatva: 2019. 12. 21.)
• Keresztfeltétel. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 79. szám (1909. október 3.) 5. p. (Látogatva: 2019. 12. 02.)
• Kovács József: A Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kehl am Rhein : Sadifa Media, 2016. 96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Központi Értesítő, 33. évf. 2. szám (1908. január 5.) 43. p. (Látogatva: 2019. 12. 02.)
• Magyar Harangok Honlapja (Látogatva: 2020. 01. 02.)
• Társszékesegyház Békéscsabán. In: GyulaiHírlap.hu (Látogatva: 2019. 12. 02.)

Kapcsolódó irodalom

• Bielek Gábor – Jároli József: A százéves katolikus plébániatemplom. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 1. szám (2010. január 14.) 7. p.
• Bielek Gábor – Jároli József: A százéves templom : a házasságkötések számának alakulása. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 3. szám (2010. február 11.) 1., 14. p.
• Bielek Gábor – Jároli József: A százéves templom névadója. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 7. szám (2010. április 8.) 1., 11. p.
• Bielek Gábor – Jároli József: A százéves templom patrónusa. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 5. szám (2010. március 11.) 13. p.
• Bielek Gábor – Jároli József: Az első templom és védőszentje. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 9. szám (2010. május 6.) 1. 5. p.
• Bontják a csabai templomot. In: Békésmegyei Közlöny, 34. évf. 52. szám (1907. július 4.) 2. p.
• Elkészült a békéscsbai róm. kath. templom festése. In: Körösvidék, 6. évf. 218. szám (1925. szeptember 27.) 2. p.
• Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Szerk.: Rozsnyai József. Budapest : Terc, 2018. 113–115. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábry Károly: Apponyi-utcák II. (18). In: Körösvidék, 3. évf. 106. szám (1922. május 11.) 2. p.
• Gécs Béla: Békéscsaba anno... (A katolikus templom alapkő-letétele – 1907). In: Csabai Mérleg, 17. évf. 19. szám (2007. november 8.) 8. p.
• Jároli József: A templomépítés históriája. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 19. szám (2010. október 21.) 1., 11. p.
• Korek Ferenc: A belvárosi katolikus templom. In: Csabai Mérleg, 10. évf. 1. szám (2000. január 13.) 8. p.

Külső hivatkozások

• Békéscsabai Katolikus templom. In: Békéscsaba.hu
• Békéscsabai római katolikus templom üvegablakai. In: Köztérkép.hu
• Páduai Szent Antal társszékesegyház. In: Csabai házak blog