Kemény Mihály (1825–1903)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (→Munkássága: Boczkó hivatkozás)
a (Kemény Mihály (1824–1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1825–1903) névre: Születési dátum javítása)
 
(8 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Kemény Mihály]]
[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Kemény Mihály]]
-
'''Makón született [[1824|1824-ben]].''' Az 1830-as évek második felében '''Aszód evangélikus gimnáziumába járt; Petőfi iskolatársa volt.'''  
+
Kemény Mihály '''[[1825]]. [[február 8.|február 8-án]] született Jakubovics Mihály néven született Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)|tudós Kemény Pál]], József, Sámuel, [[Kemény János (1823–1904)|János]], Károly, Mária, Lajos és László.
 +
 
 +
Édesapja halála után a család [[Mezőberény|Mezőberénybe]] költözött. Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt, [[Koren István (1805–1893)|Koren István]] tanítványa, [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] iskolatársa volt.''' Iskoláit Pozsonyban, [[1837]]–[[1838|38-ban]] [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|Szarvason]], majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.
 +
 
 +
Jakubovics Mihály a '''vezetéknevét [[1848|1848-ban]] Keményre változtatta'''.
Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.  
Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.  
-
'''Testvére, Kemény József''', Makón volt lelkész, [[1880|1880-ben]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''', Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.
+
[[1860|1860-ban]] megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. '''Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.
-
Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1906]]. [[július 8.|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
+
Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
 +
[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. [[1858|1858-ban]] Gyulán kiadták a ''Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz'' című munkáját.
-
[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.
+
[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. '''[[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]]''' halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az ''Országgyűlési Naplók'' őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.
-
Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]] halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.
+
Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult '''Gazdasági Egylet''' vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a '''Békés Megyei Honvédegylet'''nek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A '''Csabai Polgári Kör''' alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt '''Kossuth Lajos'''nak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.
-
Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.
+
Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.
-
Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.
+
Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a ''Gazdasági Lapok''ban, a ''Pesti Napló''ban, a ''Falusi Gazdá''ban, a ''Magyarország és a Nagyvilág''ban és a ''Fővárosi Lapok''ban jelentek meg.
-
 
+
-
Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.
+
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''[[2013|2013-ban]] [[Kemény Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére''' a városháza földszinti árkádsorán.
+
* '''[[2013|2013-ban]] [[Kemény Mihály-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak tiszteletére''' a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] földszinti árkádsorán.
== Források ==
== Források ==
-
* Békés Megyei Közlöny, 1878. július 7., 5. évf. 54. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1889/90. Szerk.: Czinkotszky Márton. Budapest : Hornyánszky, 1890. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_CsanadVmRegTortTarsEvkonyve_1899-1890/?pg=84&layout=s 81. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
-
* Békés, 1870. október 30., 2. évf. 44. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* A makói torna-egylet közgyülése. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Herkules_1890/?pg=105&layout=s Herkules, 7. évf. 14. szám (1890. augusztus 20–21.) 108. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
-
* Békés, 1899. augusztus 6., 31. évf. 179. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés, 1903. július 19., 35. évf. 29. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békés, 1906. december 16., 38. évf. 50. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 31. évf. 179. szám (1899. augusztus 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005−2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerkesztette: Jároli József. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 35. évf. 29. szám (1903. július 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1877. augusztus 19., 4. évf. 66. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 38. évf. 50. szám (1906. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1878. július 4., 5. évf. 53. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1879. október 2., 6. évf. 104. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 62. szám (1899. augusztus 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1880. április 13., 8. évf. 70. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 56. szám (1903. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1881. július 12.., 7. évf. 84. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 59. szám (1903. július 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1899. augusztus 3., 26. évf. 62. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 66. szám (1877. augusztus 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1903. július 12., 30. évf. 56. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 53. szám (1878. július 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békésmegyei Közlöny, 1903. július 23., 30. évf. 59. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 104. szám (1879. október 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai Mérleg, 2002. május 2., 12. évf. 9. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013. Lelőhelye: Békés Megyei
+
* Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Körösvidék, 1922. augusztus 8., 3. évf. 179. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Cirkevná matrika, 1723–1924 / Evanjelická cirkev. Farský úrad Myjava (Myjava). In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y396-BY5?i=130&cc=1554443&cat=1392819 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
-
* Körösvidék, 1922. május 16., 3. évf. 110. szám. Lelőhelye: Békés Megyei Könyvtár
+
* Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021. 8–11. p.
 +
* Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kemeny-mihaly-8ED79/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
 +
* Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. I. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=4&layout=s Fővárosi Lapok, 148. szám (1877. július 1.) 720–721. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.)
 +
* Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. II. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=10&layout=s Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. szám (1877. július 3.) 726–727. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.)
 +
* Kemény Mihályné Bánffy Emília gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/157916# OSZK Gyászjelentések] (Látogatva: 2023. 05. 01.)
 +
* Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Névváltoztatások. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozlony_1848_07/?pg=117&layout=s Közlöny, 46. szám (1848. július 25.) 214. p.] (Látogatva: 2023. 05. 01.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Asztalos István: Pefőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
 +
* Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985
 +
* Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=165&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.]
 +
* Múzeumi füzetek, 4. szám. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1968
 +
 
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
* Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/k-D7B/kemeny-mihaly-E6E/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
-
[[Kategória:Építészek]]
+
[[Kategória:Mezőberény]]
 +
[[Kategória:Szarvas]]
 +
[[Kategória:Mérnökök]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Politikusok]]
 +
[[Kategória:1848/49]]
 +
[[Kategória:Petőfi 200]]

A lap jelenlegi, 2023. május 1., 07:52-kori változata

mérnök, közgyám, országgyűlési követ

Tartalomjegyzék

Élete

Kemény Mihály

Kemény Mihály 1825. február 8-án született Jakubovics Mihály néven született Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, János, Károly, Mária, Lajos és László.

Édesapja halála után a család Mezőberénybe költözött. Az 1830-as évek második felében az aszódi evangélikus gimnáziumába járt, Koren István tanítványa, Petőfi Sándor iskolatársa volt. Iskoláit Pozsonyban, 1837–38-ban Szarvason, majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.

Jakubovics Mihály a vezetéknevét 1848-ban Keményre változtatta.

Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.

1860-ban megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. Kemény Géza Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1903. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

Munkássága

Békéscsabára 1849-ben került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. 1858-ban Gyulán kiadták a Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz című munkáját.

1861 után mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.

Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a Gazdasági Lapokban, a Pesti Naplóban, a Falusi Gazdában, a Magyarország és a Nagyvilágban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Kem%C3%A9ny_Mih%C3%A1ly_(1825%E2%80%931903)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök