Kemény Mihály (1825–1903)

A BékésWiki wikiből

(Kemény Mihály (1824–1903) szócikkből átirányítva)

mérnök, közgyám, országgyűlési követ

Tartalomjegyzék

Élete

Kemény Mihály

Kemény Mihály 1825. február 8-án született Jakubovics Mihály néven született Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, János, Károly, Mária, Lajos és László.

Édesapja halála után a család Mezőberénybe költözött. Az 1830-as évek második felében az aszódi evangélikus gimnáziumába járt, Koren István tanítványa, Petőfi Sándor iskolatársa volt. Iskoláit Pozsonyban, 183738-ban Szarvason, majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.

Jakubovics Mihály a vezetéknevét 1848-ban Keményre változtatta.

Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.

1860-ban megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. Kemény Géza Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1903. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

Munkássága

Békéscsabára 1849-ben került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. 1858-ban Gyulán kiadták a Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz című munkáját.

1861 után mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.

Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a Gazdasági Lapokban, a Pesti Naplóban, a Falusi Gazdában, a Magyarország és a Nagyvilágban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök