Kemény János (1823–1904)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Jakubovics János néven született 1823. május 30-án a Nyitra vármegyei Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, Mihály, Károly, Lajos, László és Mária.

Édesapja korai halála után a család Mezőberénybe költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért.

1834-től Aszódon tanult, ő és a testvére, Mihály Petőfi Sándor iskolatársa volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. 1835-ben a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, Csörföly Lajossal és Delhányi Zsigmonddal, a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait 1837-től Szarvason folytatta. 1838-tól a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (Erdő szélén, Fürge méh), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben.

A Jakubovics család 1848-ban a vezetéknevét Keményre magyarosította.

1855. november 12-én megházasodott, Marcsek Amáliával kötött házasságot. Hat gyermekük született, Ödön pap, Kálmán uradalmi tiszt, Ilona, Lilla, Ida és Bella.

Kemény János 1904. augusztus 14-én hunyt el Kiskőrösön. Augusztus 16-án a kiskőrösi evangélikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányai után Szarvasra került. Hat éven keresztül néptanítóként tevékenykedett a településen. Petőfi Sándorral 1849-ben a szarvasi Bárány fogadóban találkozott utoljára.

1852. április 18-án lelkésszé avatták Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, 1852-től a csővári gyülekezetnél szolgált. 1863 áprilisában Kiskőrösre került. Sárkány János lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza 1880-ban az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen Jókai Mór mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. 1881-ben kiegészítette és megjelentette Leska István 1810-es helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. 1902-ben ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. 1903-ban nyugállományba vonult.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök