Urszinyi-ház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „Az Urszinyi-ház Békéscsabán a Derkovits soron, az Élővíz-csatorna partján, az Aradi vértanúk ligete szomsz…”)
a (Belső hivatkozás javítása, + Lásd még fejezet)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Bmk1982.jpg|bélyegkép|300px|Az Urszinyi-ház 1982-ben]]
 +
[[Fájl:BMK regiepulet 2018.jpg|bélyegkép|300px|A könyvtár régi épülete 2018-ban]]
Az Urszinyi-ház [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Derkovits soron, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] részét képező épület '''helyi védelem alatt áll'''. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál.
Az Urszinyi-ház [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Derkovits soron, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] részét képező épület '''helyi védelem alatt áll'''. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál.
== Története ==
== Története ==
 +
'''[[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]]''' az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után ([[1891]]) az épület '''az Urszinyi család tulajdonába került'''. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén [[1898|1898-ban]] '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építőmester tervei alapján új házat építtetett'''.
'''[[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]]''' az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után ([[1891]]) az épület '''az Urszinyi család tulajdonába került'''. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén [[1898|1898-ban]] '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építőmester tervei alapján új házat építtetett'''.
A város [[1910|1910-ben]] Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét [[1949|1949-ben]] változtatták Derkovits sorra.)
A város [[1910|1910-ben]] Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét [[1949|1949-ben]] változtatták Derkovits sorra.)
-
'''[[Urszinyiné Molnár Júlia (1849‒1914)|Urszinyi Dezsőné]]''' végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy az '''ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek''' és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti házában.
+
'''[[Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)|Urszinyi Dezsőné]]''' végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy az '''ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek''' és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti házában.
Az első világháború idején a '''Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola''' épületét katonai kórházként használták, az iskola '''osztályait az Urszinyi-házban helyezték el'''. Az épület később '''[[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]], majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakása'''ként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, '''Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg'''.
Az első világháború idején a '''Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola''' épületét katonai kórházként használták, az iskola '''osztályait az Urszinyi-házban helyezték el'''. Az épület később '''[[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]], majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakása'''ként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, '''Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg'''.
16. sor: 19. sor:
Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi.
Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Bcs Korzeti Konyvtar.jpg|A Körzeti Könyvtár épülete
 +
Fájl:BMK epuletek 1950.jpg|A Békéscsabai Megyei Könyvtár épületei 1950 után
 +
Fájl:BMK Sallai Istvan Liptak Pal.jpg|Sallai István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese látogatása a megyei könyvtárban
 +
Fájl:BMK regi olvasoterem.jpg|A régi olvasóterem
 +
Fájl:BMK regi olvasoterem 2.jpg|Olvasóterem
 +
Fájl:BMK regi bejarat irodak.jpg|A könyvtár régi bejárata és irodáinak épülete
 +
Fájl:BMK regi epulet telen.jpg|A könyvtár olvasótermi épülete télen
 +
Fájl:BMK-ff1.jpg|A könyvtár belső udvara az 1980-as években
 +
Fájl:BMK epitkezes regi epulettel.jpg|A régi könyvtárépület köré épül a megyei könyvtár új épülete
 +
Fájl:BMK regi epulet udvar.jpg|A régi épület az udvar felől
 +
Fájl:BMK jatszoterem 1.jpg|Az Urszinyi-házban kialakított játszóterem
 +
Fájl:BMK jatszoterem 2.jpg|Játszóterem
 +
Fájl:Liptak terem 2015.JPG|Lipták Pál terem
 +
Fájl:Bmk nagyterem 2021.JPG|Nagyterem
 +
</Gallery>
 +
 +
== Lásd még ==
 +
* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]]
 +
* [[Lipták Pál (1922–2007)]]
 +
* [[Szemián Sámuel (1827–1891)]]
 +
* [[Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)]]
 +
* [[Wagner József (1861–1917)]]
== Források ==
== Források ==
27. sor: 55. sor:
* Megyei Könyvtár Békéscsaba : 1985. augusztus 20. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985
* Megyei Könyvtár Békéscsaba : 1985. augusztus 20. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985
* Megyei Könyvtár épületegyüttese. In: [https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-16683 Muemlekem.hu] (Látogatva: 2021. 10. 20.)
* Megyei Könyvtár épületegyüttese. In: [https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-16683 Muemlekem.hu] (Látogatva: 2021. 10. 20.)
-
* Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 72-80. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 72–80. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2016/07/17/urszinyi-haz Csabai házak blog] (Látogatva: 2021. 10. 21.)
* Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2016/07/17/urszinyi-haz Csabai házak blog] (Látogatva: 2021. 10. 21.)
* Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika Kft., 2005. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika Kft., 2005. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2021. december 4., 14:18-kori változata

Az Urszinyi-ház 1982-ben
A könyvtár régi épülete 2018-ban

Az Urszinyi-ház Békéscsabán a Derkovits soron, az Élővíz-csatorna partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A Békés Megyei Könyvtár részét képező épület helyi védelem alatt áll. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál.

Tartalomjegyzék

Története

Szemián Sámuel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után (1891) az épület az Urszinyi család tulajdonába került. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén 1898-ban Wagner József építőmester tervei alapján új házat építtetett.

A város 1910-ben Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét 1949-ben változtatták Derkovits sorra.)

Urszinyi Dezsőné végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy az ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti házában. Az első világháború idején a Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola épületét katonai kórházként használták, az iskola osztályait az Urszinyi-házban helyezték el. Az épület később dr. Berthóty István, majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakásaként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg.

A város a könyvtári célok ellátására a Derkovits sor 6. alatti egykori polgármesteri lakást, továbbá a 4. szám alatti ingatlan utca felőli oldalát jelölte ki. 1949-ben az épületben helyezték el a Körzeti Könyvtárat. Később a Műszaki Könyvtár, majd 1951 májusában a Városi Könyvtár is az épületbe költözött. A három, korábban egymástól független közkönyvtár egyesítése után 1952. március 9-én megkezdte működését az ország első megyei könyvtára. A könyvtár első igazgatója Lipták Pál lett.

A megyei könyvtár rövidesen kinőtte az épületet. 1985. augusztus 20-án átadták az Urszinyi-ház köré illesztett új létesítményt. A régi épületben a gyermekkönyvtár játszótermét helyezték el.

2015-től az épület egyik helyisége Lipták Pál nevét viseli. Napjainkban a ház elsősorban kulturális rendezvényeknek és kiállításoknak ad otthont.

Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök