Urszinyi-ház (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „Az Urszinyi-ház Békéscsabán a Derkovits soron, az Élővíz-csatorna partján, az Aradi vértanúk ligete szomsz…”) |
a (Belső hivatkozás javítása, + Lásd még fejezet) |
||
(Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[Fájl:Bmk1982.jpg|bélyegkép|300px|Az Urszinyi-ház 1982-ben]] | ||
+ | [[Fájl:BMK regiepulet 2018.jpg|bélyegkép|300px|A könyvtár régi épülete 2018-ban]] | ||
Az Urszinyi-ház [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Derkovits soron, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] részét képező épület '''helyi védelem alatt áll'''. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál. | Az Urszinyi-ház [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a Derkovits soron, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] részét képező épület '''helyi védelem alatt áll'''. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál. | ||
== Története == | == Története == | ||
+ | |||
'''[[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]]''' az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után ([[1891]]) az épület '''az Urszinyi család tulajdonába került'''. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén [[1898|1898-ban]] '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építőmester tervei alapján új házat építtetett'''. | '''[[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuel]]''' az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után ([[1891]]) az épület '''az Urszinyi család tulajdonába került'''. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén [[1898|1898-ban]] '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] építőmester tervei alapján új házat építtetett'''. | ||
A város [[1910|1910-ben]] Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét [[1949|1949-ben]] változtatták Derkovits sorra.) | A város [[1910|1910-ben]] Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét [[1949|1949-ben]] változtatták Derkovits sorra.) | ||
- | '''[[Urszinyiné Molnár Júlia ( | + | '''[[Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)|Urszinyi Dezsőné]]''' végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy az '''ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek''' és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti házában. |
Az első világháború idején a '''Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola''' épületét katonai kórházként használták, az iskola '''osztályait az Urszinyi-házban helyezték el'''. Az épület később '''[[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]], majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakása'''ként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, '''Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg'''. | Az első világháború idején a '''Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola''' épületét katonai kórházként használták, az iskola '''osztályait az Urszinyi-házban helyezték el'''. Az épület később '''[[Berthóty István (1872–1929)|dr. Berthóty István]], majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakása'''ként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, '''Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg'''. | ||
16. sor: | 19. sor: | ||
Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi. | Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi. | ||
+ | |||
+ | == Képgaléria == | ||
+ | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
+ | Fájl:Bcs Korzeti Konyvtar.jpg|A Körzeti Könyvtár épülete | ||
+ | Fájl:BMK epuletek 1950.jpg|A Békéscsabai Megyei Könyvtár épületei 1950 után | ||
+ | Fájl:BMK Sallai Istvan Liptak Pal.jpg|Sallai István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese látogatása a megyei könyvtárban | ||
+ | Fájl:BMK regi olvasoterem.jpg|A régi olvasóterem | ||
+ | Fájl:BMK regi olvasoterem 2.jpg|Olvasóterem | ||
+ | Fájl:BMK regi bejarat irodak.jpg|A könyvtár régi bejárata és irodáinak épülete | ||
+ | Fájl:BMK regi epulet telen.jpg|A könyvtár olvasótermi épülete télen | ||
+ | Fájl:BMK-ff1.jpg|A könyvtár belső udvara az 1980-as években | ||
+ | Fájl:BMK epitkezes regi epulettel.jpg|A régi könyvtárépület köré épül a megyei könyvtár új épülete | ||
+ | Fájl:BMK regi epulet udvar.jpg|A régi épület az udvar felől | ||
+ | Fájl:BMK jatszoterem 1.jpg|Az Urszinyi-házban kialakított játszóterem | ||
+ | Fájl:BMK jatszoterem 2.jpg|Játszóterem | ||
+ | Fájl:Liptak terem 2015.JPG|Lipták Pál terem | ||
+ | Fájl:Bmk nagyterem 2021.JPG|Nagyterem | ||
+ | </Gallery> | ||
+ | |||
+ | == Lásd még == | ||
+ | * [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]] | ||
+ | * [[Lipták Pál (1922–2007)]] | ||
+ | * [[Szemián Sámuel (1827–1891)]] | ||
+ | * [[Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)]] | ||
+ | * [[Wagner József (1861–1917)]] | ||
== Források == | == Források == | ||
27. sor: | 55. sor: | ||
* Megyei Könyvtár Békéscsaba : 1985. augusztus 20. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985 | * Megyei Könyvtár Békéscsaba : 1985. augusztus 20. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985 | ||
* Megyei Könyvtár épületegyüttese. In: [https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-16683 Muemlekem.hu] (Látogatva: 2021. 10. 20.) | * Megyei Könyvtár épületegyüttese. In: [https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-16683 Muemlekem.hu] (Látogatva: 2021. 10. 20.) | ||
- | * Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. | + | * Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 72–80. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2016/07/17/urszinyi-haz Csabai házak blog] (Látogatva: 2021. 10. 21.) | * Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2016/07/17/urszinyi-haz Csabai házak blog] (Látogatva: 2021. 10. 21.) | ||
* Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika Kft., 2005. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika Kft., 2005. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
A lap jelenlegi, 2021. december 4., 14:18-kori változata
Az Urszinyi-ház Békéscsabán a Derkovits soron, az Élővíz-csatorna partján, az Aradi vértanúk ligete szomszédságában található. A Békés Megyei Könyvtár részét képező épület helyi védelem alatt áll. A könyvtár előadótermeként, közösségi tereként funkcionál.
Tartalomjegyzék |
Története
Szemián Sámuel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot követően a szülei Körös-parti lakásában telepedett le. Halála után (1891) az épület az Urszinyi család tulajdonába került. Urszinyi Dezső Szemián Sámuel lakása helyén 1898-ban Wagner József építőmester tervei alapján új házat építtetett.
A város 1910-ben Szemián sornak nevezte el azt a Körös-parti utcát, ahol családi háza állt. (Az utca nevét 1949-ben változtatták Derkovits sorra.)
Urszinyi Dezsőné végrendeletében minden vagyonát a városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy az ő és a férje nevét viselő árvaházat létesítsenek és tartsanak fenn a Szemián (Derkovits) sor 6. szám alatti házában. Az első világháború idején a Békéscsabai M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola épületét katonai kórházként használták, az iskola osztályait az Urszinyi-házban helyezték el. Az épület később dr. Berthóty István, majd dr. Jánossy Gyula polgármesterek lakásaként funkcionált. Az Urszinyi-árvaház ügyével több újságcikk is foglalkozott az 1920-as és 1930-as években, Urszinyiné végakarata végül nem valósult meg.
A város a könyvtári célok ellátására a Derkovits sor 6. alatti egykori polgármesteri lakást, továbbá a 4. szám alatti ingatlan utca felőli oldalát jelölte ki. 1949-ben az épületben helyezték el a Körzeti Könyvtárat. Később a Műszaki Könyvtár, majd 1951 májusában a Városi Könyvtár is az épületbe költözött. A három, korábban egymástól független közkönyvtár egyesítése után 1952. március 9-én megkezdte működését az ország első megyei könyvtára. A könyvtár első igazgatója Lipták Pál lett.
A megyei könyvtár rövidesen kinőtte az épületet. 1985. augusztus 20-án átadták az Urszinyi-ház köré illesztett új létesítményt. A régi épületben a gyermekkönyvtár játszótermét helyezték el.
2015-től az épület egyik helyisége Lipták Pál nevét viseli. Napjainkban a ház elsősorban kulturális rendezvényeknek és kiállításoknak ad otthont.
Az eklektikus homlokzatú épületet téglaburkolattal látták el. Az ingatlant a szimmetrikus felépítése, az ablakok és a párkányok kialakítása különbözteti meg a jellegzetes parasztházaktól. Az Urszinyi-ház a városrész korabeli hangulatát idézi.
Képgaléria
Lásd még
- Békés Megyei Könyvtár
- Lipták Pál (1922–2007)
- Szemián Sámuel (1827–1891)
- Urszinyiné Molnár Júlia (1849–1914)
- Wagner József (1861–1917)
Források
- A Békés Megyei Könyvtár 2015. évi beszámolója. Békéscsaba : Rakonczás Szilvia, 2016. 33. p. (Látogatva: 2021. 10. 21.)
- A Békéscsabai M. Kir. Áll. Felsőbb Leányiskola XIII-ik évi értesitője az 1915–16. évről. Békéscsaba : Leányisk., 1916. 3. p. (Látogatva: 2021. 10. 21.)
- Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba : Balogh F., 1960. 23–25. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya. Szeged, 2005
- Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : BMJV, 2000. 63–64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: 1913-tól nyilvános a csabai könyvtár. In: Heti Mérleg, 4. évf. 50. szám (1994. december 15.) 8. p. (Látogatva: 2021. 10. 20.)
- Gécs Béla: Példa nélküli emberbaráti adomány. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 16. szám (2019. augusztus 29.) 16. p. (Látogatva: 2021. 10. 20.)
- Megyei Könyvtár Békéscsaba : 1985. augusztus 20. Békéscsaba : Ambrus Zoltán, 1985
- Megyei Könyvtár épületegyüttese. In: Muemlekem.hu (Látogatva: 2021. 10. 20.)
- Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 72–80. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár. In: Csabai házak blog (Látogatva: 2021. 10. 21.)
- Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika Kft., 2005. 75–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A pörnyertes Békéscsaba. In: Pesti Hírlap, 39. évf. 40. szám (1917. február 9.) 14. p.
- A tudományok, művészetek eredményeinek gyűjtőtára, terjesztője: a Megyei Könyvtár. In: Békés Megyei Népújság, 27. évf. 263. szám (1972. november 6.)
- Ambrus Zoltán et al.: A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952–2002. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Balogh Ferenc: Vázlat a békéscsabai Megyei Könyvtár történetéhez. In: Békési Élet, 3. évf. 1. szám (1968) 82–85. p.
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba város dicsérete egy szegedi lapban az Urszinyi alapitvány mintaszerü rendezése miatt... In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 230. szám (1936. október 8.) 3. p.
- Békéscsabai községi árvaház. In: Békés, 48. évf. 5. szám (1916. január 30.) 3. p.
- Évtizedkönyv [Multimédia] : Békés Megyei Könyvtár, 1985–1995. Szerk.: Csobai László. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. 11–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Féja Géza: Csabai nappalok és éjszakák : napló- és levélrészlete. Békéscsaba : Békés Megyei Kvt., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai közkönyvtárak. In: Csabai Mérleg, 22. évf. 5. szám (2012. március 15.) 12. p.
- Hatvan éve alapították a Békéscsabai Megyei Könyvtárat. In: Beol.hu
- Juhász Csilla: A békéscsabai megyei könyvtár története 1960–1988. Békéscsaba : Juhász Csilla, 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagyné Varga Éva: Könyvtárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951) In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25., Szerk.: Nagyné Varga Éva, Liska András, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003. 213–233. p.
- Négyszázezer korona Békéscsabának. In: Pesti Napló, 65. évf. 205. szám (1914. augusztus 25.) 10. p.
- Néhány szó a körzeti könyvtárról. In: Viharsarok Népe, 6. évf. 10. szám (1949. január 12.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Rákosi elvtárs születésnapján megnyilt Békéscsabán az első megyei könyvtár. In: Viharsarok Népe, 8. évf. 59. szám (1952. március 11.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó Ernő: Békés új büszkesége. In: Népművelés, 32. évf. 10. szám (1985. október 1.) 31–34. p.
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tripolszky László: Békéscsabai könyvtárdicsérő. In: Népszabadság, 43. évf. 193. szám (1985. augusztus 17.) 7. p.
- Urszinyi-árvaház. In: Csabai házak blog
- Váradi Krisztina: Fél évszázada a szabad szellem szigete. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 52. szám (2002. március 2.) 7. p.
- Zentai László: Változások a könyvtárban. In: Népszava, 115. évf. 251. szám (1987. október 24.) 8. p.
- Zolnay Vilmos: Látogatás a békéscsabai Megyei Könyvtárban. In: Művelt Nép, 3. évf. 8. szám (1952. augusztus 1.) 20–21. p.