Kemény Mihály (1825–1903)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Kemény Mihály (1824-1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1824–1903) névre: Hosszú kötőjel) |
a (Kemény Mihály (1824–1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1825–1903) névre: Születési dátum javítása) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Kemény Mihály]] | [[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Kemény Mihály]] | ||
| - | ''' | + | Kemény Mihály '''[[1825]]. [[február 8.|február 8-án]] született Jakubovics Mihály néven született Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)|tudós Kemény Pál]], József, Sámuel, [[Kemény János (1823–1904)|János]], Károly, Mária, Lajos és László. |
| + | |||
| + | Édesapja halála után a család [[Mezőberény|Mezőberénybe]] költözött. Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt, [[Koren István (1805–1893)|Koren István]] tanítványa, [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] iskolatársa volt.''' Iskoláit Pozsonyban, [[1837]]–[[1838|38-ban]] [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|Szarvason]], majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett. | ||
| + | |||
| + | Jakubovics Mihály a '''vezetéknevét [[1848|1848-ban]] Keményre változtatta'''. | ||
Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''. | Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''. | ||
| - | + | [[1860|1860-ban]] megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. '''Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző. | |
Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban. | Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| + | [[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1849|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. [[1858|1858-ban]] Gyulán kiadták a ''Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz'' című munkáját. | ||
| - | [[ | + | [[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. '''[[Boczkó Dániel (1789–1870)|Boczkó Dániel]]''' halála után [[1870|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az ''Országgyűlési Naplók'' őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett. |
| - | + | Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult '''Gazdasági Egylet''' vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a '''Békés Megyei Honvédegylet'''nek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A '''Csabai Polgári Kör''' alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt '''Kossuth Lajos'''nak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára. | |
| - | + | ||
| - | Tagja volt az [[1861|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei | + | |
Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották. | Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották. | ||
| - | Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt. | + | Kemény Mihályt '''[[1890|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a ''Gazdasági Lapok''ban, a ''Pesti Napló''ban, a ''Falusi Gazdá''ban, a ''Magyarország és a Nagyvilág''ban és a ''Fővárosi Lapok''ban jelentek meg. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| 27. sor: | 30. sor: | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1889/90. Szerk.: Czinkotszky Márton. Budapest : Hornyánszky, 1890. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_CsanadVmRegTortTarsEvkonyve_1899-1890/?pg=84&layout=s 81. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.) | ||
| + | * A makói torna-egylet közgyülése. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Herkules_1890/?pg=105&layout=s Herkules, 7. évf. 14. szám (1890. augusztus 20–21.) 108. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.) | ||
* Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| 41. sor: | 46. sor: | ||
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Cirkevná matrika, 1723–1924 / Evanjelická cirkev. Farský úrad Myjava (Myjava). In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y396-BY5?i=130&cc=1554443&cat=1392819 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 04. 30.) | ||
* Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021. 8–11. p. | ||
| + | * Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kemeny-mihaly-8ED79/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 04. 29.) | ||
| + | * Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. I. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=4&layout=s Fővárosi Lapok, 148. szám (1877. július 1.) 720–721. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.) | ||
| + | * Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. II. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=10&layout=s Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. szám (1877. július 3.) 726–727. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.) | ||
| + | * Kemény Mihályné Bánffy Emília gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/157916# OSZK Gyászjelentések] (Látogatva: 2023. 05. 01.) | ||
* Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
* Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | * Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Névváltoztatások. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozlony_1848_07/?pg=117&layout=s Közlöny, 46. szám (1848. július 25.) 214. p.] (Látogatva: 2023. 05. 01.) | ||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * Asztalos István: Pefőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005 | ||
| + | * Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985 | ||
| + | * Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=165&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.] | ||
| + | * Múzeumi füzetek, 4. szám. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1968 | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozás == | ||
| + | * Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/k-D7B/kemeny-mihaly-E6E/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara] | ||
[[Kategória:Békéscsaba]] | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai Százak]] | [[Kategória:Békéscsabai Százak]] | ||
[[Kategória:Békéscsabai személyek]] | [[Kategória:Békéscsabai személyek]] | ||
| - | [[Kategória: | + | [[Kategória:Mezőberény]] |
| + | [[Kategória:Szarvas]] | ||
| + | [[Kategória:Mérnökök]] | ||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
| + | [[Kategória:Politikusok]] | ||
| + | [[Kategória:1848/49]] | ||
| + | [[Kategória:Petőfi 200]] | ||
A lap jelenlegi, 2023. május 1., 07:52-kori változata
mérnök, közgyám, országgyűlési követ
Tartalomjegyzék |
Élete
Kemény Mihály 1825. február 8-án született Jakubovics Mihály néven született Miaván (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: tudós Kemény Pál, József, Sámuel, János, Károly, Mária, Lajos és László.
Édesapja halála után a család Mezőberénybe költözött. Az 1830-as évek második felében az aszódi evangélikus gimnáziumába járt, Koren István tanítványa, Petőfi Sándor iskolatársa volt. Iskoláit Pozsonyban, 1837–38-ban Szarvason, majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.
Jakubovics Mihály a vezetéknevét 1848-ban Keményre változtatta.
Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.
1860-ban megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. Kemény Géza Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.
Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1903. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
Munkássága
Békéscsabára 1849-ben került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. 1858-ban Gyulán kiadták a Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz című munkáját.
1861 után mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.
Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.
Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.
Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a Gazdasági Lapokban, a Pesti Naplóban, a Falusi Gazdában, a Magyarország és a Nagyvilágban és a Fővárosi Lapokban jelentek meg.
Emlékezete
- 2013-ban emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza földszinti árkádsorán.
Források
- A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1889/90. Szerk.: Czinkotszky Márton. Budapest : Hornyánszky, 1890. In: 81. p. (Látogatva: 2023. 04. 30.)
- A makói torna-egylet közgyülése. In: Herkules, 7. évf. 14. szám (1890. augusztus 20–21.) 108. p. (Látogatva: 2023. 04. 30.)
- Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 31. évf. 179. szám (1899. augusztus 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 35. évf. 29. szám (1903. július 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 38. évf. 50. szám (1906. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 62. szám (1899. augusztus 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 56. szám (1903. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 59. szám (1903. július 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 66. szám (1877. augusztus 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 53. szám (1878. július 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 104. szám (1879. október 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Cirkevná matrika, 1723–1924 / Evanjelická cirkev. Farský úrad Myjava (Myjava). In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 04. 30.)
- Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021. 8–11. p.
- Kemény Mihály. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 04. 29.)
- Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. I. In: Fővárosi Lapok, 148. szám (1877. július 1.) 720–721. p. (Látogatva: 2023. 04. 28.)
- Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. II. In: Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. szám (1877. július 3.) 726–727. p. (Látogatva: 2023. 04. 28.)
- Kemény Mihályné Bánffy Emília gyászjelentése. In: OSZK Gyászjelentések (Látogatva: 2023. 05. 01.)
- Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Névváltoztatások. In: Közlöny, 46. szám (1848. július 25.) 214. p. (Látogatva: 2023. 05. 01.)
Kapcsolódó irodalom
- Asztalos István: Pefőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
- Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985
- Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.
- Múzeumi füzetek, 4. szám. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1968
Külső hivatkozás
- Kemény Mihály. In: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
