Neumann Gábor (1940–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kiegészítés)
a (Kiegészítés)
 
10. sor: 10. sor:
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[Június 26.|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat [[1944]]. [[június 27.|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt. Amikor a szerelvény [[Június 29.| 29-én]] megérkezett Auschwitz-Birkenauba azonnal elkezdték a szelektálást. A munkaképeseket a fogolytáborban helyezték el, a többieket megsemmisítették. '''Amennyiben Gábor édesanyjával együtt túlélte az utazást még aznap a gázkamrába küldhették. '''Gábor és édesanyja haláláról készült anyakönyvi bejegyzés dátuma [[1946]]. [[december 16.|december 16-án]] kelt. A hálál okaként gázmérgezést jegyeztek be. A bejegyzést ugyanaz a Maján Gyula készítette, aki annak idején a kisfiú születését is bejegyezte. A háborút és a holokausztot a családból csak a kisfiú édesapja élte túl.
Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. '''Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, [[Június 26.|június 26-án]] deportálták.''' A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat [[1944]]. [[június 27.|június 27-én]] haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt. Amikor a szerelvény [[Június 29.| 29-én]] megérkezett Auschwitz-Birkenauba azonnal elkezdték a szelektálást. A munkaképeseket a fogolytáborban helyezték el, a többieket megsemmisítették. '''Amennyiben Gábor édesanyjával együtt túlélte az utazást még aznap a gázkamrába küldhették. '''Gábor és édesanyja haláláról készült anyakönyvi bejegyzés dátuma [[1946]]. [[december 16.|december 16-án]] kelt. A hálál okaként gázmérgezést jegyeztek be. A bejegyzést ugyanaz a Maján Gyula készítette, aki annak idején a kisfiú születését is bejegyezte. A háborút és a holokausztot a családból csak a kisfiú édesapja élte túl.
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* Emlékét [[A Holokauszt gyermekáldozatainak emléktáblája (Békéscsaba)|a holokauszt gyermekáldozatainak emléktáblája]] őrzi Békéscsabán.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
31. sor: 34. sor:
* [[:Kategória:Holokauszt|A holokauszt témakörhöz kapcsolódó lapok listája]]
* [[:Kategória:Holokauszt|A holokauszt témakörhöz kapcsolódó lapok listája]]
* [[Hirsch Gábor (1929–2020)]]
* [[Hirsch Gábor (1929–2020)]]
 +
* [[Naményi Elek (1900–1975)]]
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
 +
* [[Neumann Marianne (1944–1944)]]
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]
* [[Wulcz Gyula (1883–1944)]]
* [[Wulcz Gyula (1883–1944)]]

A lap jelenlegi, 2023. január 8., 10:35-kori változata

Neumann Gábor a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. Emléklapját 1994. április 15-én a Nagymaroson élő, édesapja második házasságából származó féltestvére töltötte ki.

Tartalomjegyzék

Élete

Neumann Gábor Mihály
Neumann Gábor Mihály 1940. február 10-én született Békéscsabán a Szent István tér tér 9. szám alatt. Az anyakönyvi bejegyzés szerint születésekor édesanyja, Róna Margit 26, édesapja Neumann Elek földbirtokos 39 esztendős volt. Bár a világ Gáborként ismeri, szülei a Gábor Mihály nevet adták neki. Az anyakönyvi bejegyzést Maján Gyula készítette február 16-án a 131-es sorszám alatt.

A kisfiú és szülei neve a 194-es sorszám alatt szerepel a békéscsabai neológ zsidók névjegyzékében. (A névjegyzék az M.K. Debreceni Csendőrkerület 6. Nyomozói alosztályának iratai között maradt fenn.)

Gábort és állapotos édesanyját 1944 májusában a többi kétezer békéscsabai zsidóval együtt, a zsidók számára kijelölt házakban helyezték el. Az édesapa nem volt a családdal, mivel munkaszolgálatra volt kirendelve. Június 16-án a város zsidóságát átköltöztették a dohánybeváltó/szárító épületeibe. A 8 darab 42x15 méteres két szintes egyterű, szellős épületben összesen 4000 személyt helyeztek el. A békéscsabai gettóba Békéscsaba és Békés megye több településének zsidóságát gyűjtötték össze.

Békéscsabáról két "halálvonat" indult. A Dohánybeváltó ipari vágányainak köszönhetően a bevagonírozást feltűnés nélkül bonyolították le. Gábort és a szülés előtt álló édesanyját a második vonattal, június 26-án deportálták. A kassai katonai állomásparancsnokság szerint, a Békéscsabáról indult, Auschwitzba tartó, 3118 személyt szállító, marhavagonokból álló vonat 1944. június 27-én haladt át Kassán. Egy-egy vagonban 80-90 embert helyeztek el. A vagonban egy vödör szolgált toalettként, egyben pedig ivóvíz volt. Amikor a szerelvény 29-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba azonnal elkezdték a szelektálást. A munkaképeseket a fogolytáborban helyezték el, a többieket megsemmisítették. Amennyiben Gábor édesanyjával együtt túlélte az utazást még aznap a gázkamrába küldhették. Gábor és édesanyja haláláról készült anyakönyvi bejegyzés dátuma 1946. december 16-án kelt. A hálál okaként gázmérgezést jegyeztek be. A bejegyzést ugyanaz a Maján Gyula készítette, aki annak idején a kisfiú születését is bejegyezte. A háborút és a holokausztot a családból csak a kisfiú édesapja élte túl.

Emlékezete

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök