Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(→A templom története: Újabb információk beillesztése) |
a (2021-es felújítás, újraszentelés + emléktáblák belső hivatkozása) |
||
| (35 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | '''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi | + | '''Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll.''' A templom [[Békéscsaba]] központjától, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István tértől]] néhány méterre található; a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült. |
| - | + | A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért ''' a várost "lutheránus Róma" névvel illették'''. | |
== A templom története == | == A templom története == | ||
| - | [[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg|bélyegkép|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]]Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki | + | [[File:Sudak_aniko_bekescsaba_12.jpg|bélyegkép|400px|A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010)]][[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]] könyvéből tudjuk, hogy '''Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok [[1717|1717-ben]] telepedtek le Békéscsabán'''. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az [[1718|1718-as]] esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok '''[[1717|1717-ben]] felépítették első imaházukat'''. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat '''[[1723|1723-ban]] vályogtemplommá építették át'''. |
| - | A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''1728'''-ban, első '''harang'''ját, melynek | + | A templom első '''oltár'''át Budáról hozatták '''[[1728]]'''-ban, első '''harang'''ját, melynek haranglábat állítottak, '''[[1731]]'''-ben öntötték. A templom '''első orgonáját [[1733|1733-ban]]''' Besztercebányáról hozatták. |
| - | A paplak 1729-ben épült. Amikor | + | A paplak [[1729|1729-ben]] épült. Amikor [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. '''[[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel (1710–1749)]]''' – aki '''[[Tessedik Sámuel (1742–1820)|Tessedik Sámuel]]''' közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – [[1944|1944-ben]] a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét. |
| - | '''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel.''' | + | '''Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot [[1745|1745-ben]] Márton napján szentelték fel.''' Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével. |
| - | A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: ''"Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött | + | A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: ''"Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött április 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."'' |
| - | + | Tessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. '''[[1760|1760-ban]] harangtornyot''' kőből építettek. A tornyot zsindellyel fedték le. '''[[1773]]'''-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. '''A templomot kereszt alakúvá bővítették''', s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. '''A napórát [[1779|1779-ben]] tették a templomra.''' | |
| - | ''' | + | '''1783–85'''-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten '''tűzőrszobát alakítottak ki''', amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel. |
| - | A 18. század végére a hívek száma | + | A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal. |
| - | A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. '''Orgonáját az aradi Dangl Antal fia''', császári és királyi orgonakészítő '''1896-ban készítette'''. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült | + | A gyülekezet [[1859|1859-ben]] a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott. A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. '''Orgonáját az aradi Dangl Antal fia''', császári és királyi orgonakészítő '''[[1896|1896-ban]] készítette'''. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült. |
| - | A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. | + | A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. '''A legnagyobb, 36 mázsás harangot a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő mester műhelyében [[1876|1876-ban]] öntötték, a feliratokat szlovák nyelven írták rá.''' |
| - | + | ||
| - | + | ||
| + | '''A feliratok magyar fordítása:'''<br> | ||
“Mikor a harang szól | “Mikor a harang szól | ||
S hangja égig hatol, | S hangja égig hatol, | ||
| 36. sor: | 35. sor: | ||
Az Úrnak 1874. esztendejében.” | Az Úrnak 1874. esztendejében.” | ||
| - | A barokkos homlokzat | + | A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat ([[1896]]) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került. [[1994|1994-ben]] leszakadt a templom nagyharangja. A helyreállítás [[1995]] szeptemberében történt meg. |
| + | A templomot [[1995|1995-ben]] ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását [[2010|2010-ben]] végezték el. | ||
| - | + | [[2021|2021-ben]] befejeződött a templom külső és belső felújítása (kicserélődött a tetőszerkezet, megújult a külső homlokzat és a belső padozat). Az Evangélikus Kistemplomot a [[2021]]. [[december 12.|december 12-i]] ünnepi istentiszteleten Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel. | |
| - | + | Az Evangélikus Kistemplom a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplom]] felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont. | |
| - | * | + | == Harangok == |
| - | * | + | * nagyharang (Sopron, 1874) |
| - | * | + | * középső harang (Budapest, 1922) |
| - | * | + | * kisharang (Budapest, 1922) |
| - | * | + | |
| + | == Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig) == | ||
| + | * 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás | ||
| + | * 1718–1726 Suhajda János | ||
| + | * 1725–1728 Szalay János | ||
| + | * 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról) | ||
| + | * 1744–1749 [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|id. Tessedik Sámuel]] | ||
| + | * 1749–1753 Vandlik Márton | ||
| + | * 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János (?–1780) | ||
| + | * 1780–1785 Drozdik Sámuel (?–1785) | ||
| + | * 1780–1798 Gyurcsek András (Gyurcsek János lelkész fia) | ||
| + | * 1785–1815 [[Milecz Mihály (1751–1815)|Draskóczi Milecz Mihály]] | ||
| + | * 1799–1841 Uhrin András (?–1841) | ||
| + | * 1815–1818 Boszi Mihály | ||
| + | * 1818–1855 [[Haan János (1779–1855)|Haan János (1779–1855)]] | ||
== Képgaléria == | == Képgaléria == | ||
| - | + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | |
| - | < | + | |
File:Bcsaba_kepeslap_00165.jpg|Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon | File:Bcsaba_kepeslap_00165.jpg|Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon | ||
File:Bcsaba_foto_va_00059.jpg|(2004) | File:Bcsaba_foto_va_00059.jpg|(2004) | ||
File:Bcsaba_foto_va_00007.jpg|Tűzőrtorony (2004) | File:Bcsaba_foto_va_00007.jpg|Tűzőrtorony (2004) | ||
File:Bcsaba_foto_va_00009.jpg|Tűzőrtorony (2004) | File:Bcsaba_foto_va_00009.jpg|Tűzőrtorony (2004) | ||
| - | File:Bcsaba_foto_va_00008.jpg|A tűzőrtorony | + | File:Bcsaba_foto_va_00008.jpg|A tűzőrtorony búbos kemencéje (2004) |
</gallery> | </gallery> | ||
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
| - | + | * [[Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)]] | |
| - | * [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)]] | + | * [[Evangélikus Kistemplom felújításának emléktáblája (Békéscsaba)]] |
| + | * [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplom]] | ||
| + | * [[Templomépítő ősök emléktáblája (Békéscsaba)]] | ||
| + | * [[Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Kistemplom)]] | ||
== Források == | == Források == | ||
| - | + | * A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja.] (Látogatva: 2013. április. 19.) | |
| - | * Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap | + | * Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Folytassa turista! In | + | * Csiffáry Zsuzsanna: Felszentelték a felújított evangélikus kistemplomot Békéscsabán. In: [https://behir.hu/felszenteltek-a-felujitott-evangelikus-kistemplomot-bekescsaban Behir.hu] (Látogatva: 2021. 12. 15.) |
| - | * Gécs Béla Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg | + | * Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. In: Békés Megyei Nap | + | * Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. In: Békés Megyei Nap | + | * Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 144. szám (1991. június 21.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. 1845 | + | * Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete | + | * Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 242. szám (1995. október 14.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Vándor Andrea: | + | * Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 249. szám (1995. október 24.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Vándor Andrea: | + | * Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad : Tichy ny., 1845 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * [ | + | * Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete. Ford. Kovács Pál. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| + | * Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap, 2. évf. 262. szám (1995. november 8.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap, 7. évf. 253. szám (2000. október 28.) 1., 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Visszakerült a nagyharang. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_09/?pg=162&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 216. szám (1995. szeptember 14.) 3. p.] (Látogatva: 2020. 06. 12.) | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| + | * Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Dedinszky Gyula: Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1945/?pg=58&layout=s Új Harangszó, 1. évf. 9. szám (1945. december 9.) 35. p.] | ||
| + | * Dedinszky Gyula: A harangozás művészete. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_03/?pg=207&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 70. szám (1990. március 24.) 8. p.] | ||
| + | * Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Gyarmati Irén – Somogyi Józsefné: Településünk emlékei a Városházán. Békéscsaba, 2012 | ||
| + | * Martin Gábor: Csabai séták 1968-tól. Békéscsaba : Martin G., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Sisa Béla: Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| + | * [http://bekescsaba.lutheran.hu Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala] (Látogatva: 2013. 04. 20.) | ||
| + | * [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-Kistemplom.html Evangélikus Kistemplom]. In: Városom.hu (Látogatva: 2013. 04. 20.) | ||
| + | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Luther_M%C3%A1rton Luther Márton]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20) | ||
| + | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Tessedik_S%C3%A1muel Tessedik Sámuel]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20.) | ||
| - | [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] | + | [[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]] [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] |
A lap jelenlegi, 2021. december 15., 17:30-kori változata
Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjától, a Szent István tértől néhány méterre található; a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült.
A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a várost "lutheránus Róma" névvel illették.
Tartalomjegyzék |
A templom története
A templom első oltárát Budáról hozatták 1728-ban, első harangját, melynek haranglábat állítottak, 1731-ben öntötték. A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták.
A paplak 1729-ben épült. Amikor Tessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta, milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Tessedik Sámuel (1710–1749) – aki Tessedik Sámuel közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.
Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.
A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött április 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."
Tessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. 1760-ban harangtornyot kőből építettek. A tornyot zsindellyel fedték le. 1773-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. A templomot kereszt alakúvá bővítették, s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. A napórát 1779-ben tették a templomra.
1783–85-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten tűzőrszobát alakítottak ki, amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.
A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.
A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott. A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. Orgonáját az aradi Dangl Antal fia, császári és királyi orgonakészítő 1896-ban készítette. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült.
A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. A legnagyobb, 36 mázsás harangot a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő mester műhelyében 1876-ban öntötték, a feliratokat szlovák nyelven írták rá.
A feliratok magyar fordítása:
“Mikor a harang szól S hangja égig hatol, Hittel, áhítattva sóhajtva az Istenhez.” "Ezt a harangot a B. csabai evang. egyháznak adományozták Marik Pál első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Polják Ilona. Az Úrnak 1874. esztendejében.”
A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat (1896) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került. 1994-ben leszakadt a templom nagyharangja. A helyreállítás 1995 szeptemberében történt meg. A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását 2010-ben végezték el.
2021-ben befejeződött a templom külső és belső felújítása (kicserélődött a tetőszerkezet, megújult a külső homlokzat és a belső padozat). Az Evangélikus Kistemplomot a 2021. december 12-i ünnepi istentiszteleten Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szentelte fel.
Az Evangélikus Kistemplom a Nagytemplom felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.
Harangok
- nagyharang (Sopron, 1874)
- középső harang (Budapest, 1922)
- kisharang (Budapest, 1922)
Lelkészek (a Nagytemplom felszenteléséig)
- 1716–1718 Konik (Konicsek) Tamás
- 1718–1726 Suhajda János
- 1725–1728 Szalay János
- 1728–1744 Burian Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)
- 1744–1749 id. Tessedik Sámuel
- 1749–1753 Vandlik Márton
- 1753–1780 Gyurcsek (Georgiades) János (?–1780)
- 1780–1785 Drozdik Sámuel (?–1785)
- 1780–1798 Gyurcsek András (Gyurcsek János lelkész fia)
- 1785–1815 Draskóczi Milecz Mihály
- 1799–1841 Uhrin András (?–1841)
- 1815–1818 Boszi Mihály
- 1818–1855 Haan János (1779–1855)
Képgaléria
 Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon |
 (2004) |
 Tűzőrtorony (2004) |
 Tűzőrtorony (2004) |
 A tűzőrtorony búbos kemencéje (2004) |
Lásd még
- Evangélikus Kistemplom-emléktábla (Békéscsaba)
- Evangélikus Kistemplom felújításának emléktáblája (Békéscsaba)
- Evangélikus Nagytemplom
- Templomépítő ősök emléktáblája (Békéscsaba)
- Tessedik Sámuel, id.-emléktábla (Békéscsaba, Kistemplom)
Források
- A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. (Látogatva: 2013. április. 19.)
- Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csiffáry Zsuzsanna: Felszentelték a felújított evangélikus kistemplomot Békéscsabán. In: Behir.hu (Látogatva: 2021. 12. 15.)
- Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. 2–3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 144. szám (1991. június 21.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 242. szám (1995. október 14.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 249. szám (1995. október 24.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad : Tichy ny., 1845 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete. Ford. Kovács Pál. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap, 2. évf. 262. szám (1995. november 8.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap, 7. évf. 253. szám (2000. október 28.) 1., 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Visszakerült a nagyharang. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 216. szám (1995. szeptember 14.) 3. p. (Látogatva: 2020. 06. 12.)
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dedinszky Gyula: Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön. In: Új Harangszó, 1. évf. 9. szám (1945. december 9.) 35. p.
- Dedinszky Gyula: A harangozás művészete. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 70. szám (1990. március 24.) 8. p.
- Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyarmati Irén – Somogyi Józsefné: Településünk emlékei a Városházán. Békéscsaba, 2012
- Martin Gábor: Csabai séták 1968-tól. Békéscsaba : Martin G., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sisa Béla: Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala (Látogatva: 2013. 04. 20.)
- Evangélikus Kistemplom. In: Városom.hu (Látogatva: 2013. 04. 20.)
- Luther Márton. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20)
- Tessedik Sámuel. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20.)
