Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+1 kép)
a (2021-es orgonarestaurálás)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Bcs regi rkatolikus templom.jpg|bélyegkép|300px|A régi templom]]
[[Fájl:Bcs regi rkatolikus templom.jpg|bélyegkép|300px|A régi templom]]
[[Fájl:Bcs katolikustemplom 2018 1.jpg|bélyegkép|300px|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
[[Fájl:Bcs katolikustemplom 2018 1.jpg|bélyegkép|300px|Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]
-
'''A katolikus egyházközség [[1750|1750-ben]] alakult meg Békéscsabán.''' Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. '''A miséknek a plébániaépület, majd [[1753|1753-tól]] egy vályogtemplom adott otthont'''. A második plébános, [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]] idején egy '''nagyobb templomot építettek'''.
+
'''A katolikus egyházközség [[1750|1750-ben]] alakult meg Békéscsabán.''' Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. '''A miséknek a plébániaépület, majd [[1753|1753-tól]] egy vályogtemplom adott otthont'''. A második plébános, [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]] idején egy '''nagyobb templomot építettek'''.
=== A régi templom ===
=== A régi templom ===
A katolikus templom '''báró Harruckern Ferenc és neje, Dierling Antónia támogatásából''' épült meg. Az alapkő felszentelésére [[1769]]. [[július 30.|július 30-án]] került sor. A plébániát szintén Harruckern Ferenc építtette. Antónia védőszentje, '''Páduai Szent Antal lett a plébánia és templom patrónusa'''. A 19. század első feléig a közösség '''másik védőszentje Mindenszentek volt'''.
A katolikus templom '''báró Harruckern Ferenc és neje, Dierling Antónia támogatásából''' épült meg. Az alapkő felszentelésére [[1769]]. [[július 30.|július 30-án]] került sor. A plébániát szintén Harruckern Ferenc építtette. Antónia védőszentje, '''Páduai Szent Antal lett a plébánia és templom patrónusa'''. A 19. század első feléig a közösség '''másik védőszentje Mindenszentek volt'''.
-
'''Az első misét [[1771|1771]]. [[május 19.|május 19-én]] tartották''' az új épületben. [[1759|1759-ben]] harangot adományoztak a templomnak, ami [[1775|1775-ben]] új haranglábra került. Thuránszky József plébános templomtorony építésére kért engedélyt Miklóssy Ferenc váradi püspöktől. [[Bitskoss János (1777-1831)|Bitskoss János]] plébánossága idejében, [[1816|1816-ban]] már három harangja volt az egyházközségnek. A két oltárt Szent Antal és Szienai Szent Katalin képe díszítette.
+
'''Az első misét [[1771|1771]]. [[május 19.|május 19-én]] tartották''' az új épületben. [[1759|1759-ben]] harangot adományoztak a templomnak, ami [[1775|1775-ben]] új haranglábra került. Thuránszky József plébános templomtorony építésére kért engedélyt Miklóssy Ferenc váradi püspöktől. [[Bitskoss János (1777–1831)|Bitskoss János]] plébánossága idejében, [[1816|1816-ban]] már három harangja volt az egyházközségnek. A két oltárt Szent Antal és Szienai Szent Katalin képe díszítette.
'''[[1820|1820-ban]] felépült a templomtorony.''' [[1832|1832-ben]] lebontották a plébániát, majd kegyurak és hívek hozzájárulásából újat építettek. [[1838]] júliusában villám csapott a toronyba, amelynek teteje, valamint az épület falai is megrongálódtak. [[1839|1839-től]] három oltárral, [[1868|1868-tól]] pedig új orgonával miséztek.  A 19. század második felében felújították a falakat, a boltozatot és a tetőzetet, továbbá kicserélték Páduai Szent Antal portréját. A hívek megnövekedett száma miatt '''a barokk templom''' egy idő után már '''szűknek bizonyult'''.
'''[[1820|1820-ban]] felépült a templomtorony.''' [[1832|1832-ben]] lebontották a plébániát, majd kegyurak és hívek hozzájárulásából újat építettek. [[1838]] júliusában villám csapott a toronyba, amelynek teteje, valamint az épület falai is megrongálódtak. [[1839|1839-től]] három oltárral, [[1868|1868-tól]] pedig új orgonával miséztek.  A 19. század második felében felújították a falakat, a boltozatot és a tetőzetet, továbbá kicserélték Páduai Szent Antal portréját. A hívek megnövekedett száma miatt '''a barokk templom''' egy idő után már '''szűknek bizonyult'''.
=== Az új templom ===
=== Az új templom ===
-
'''Nemeskey Andor''' plébános [[1902|1902-ben]] '''gyűjtést szervezett egy új, nagyobb templom felépítése érdekében'''. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (melynek államtitkára a békéscsabai születésű [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]] volt), valamint a váradi püspök hozzájárulásával megkezdődhetett a tervezés. '''A terv elkészítését Hofhauser Antal''' (1857–1923) budapesti '''műépítészre bízták'''. Az új katolikus templomra [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] békéscsabai műépítész és Peiser Károly is pályamunkát készített. A terv véglegesítésében [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Áchim (Ádám) Gusztáv]] és Bodó József mérnökök, valamint Wagner József is részt vett. Fontos szempont volt, hogy olyan '''kéttornyos, 18. századi gótikus stílusú, préselt téglafalú templom''' épüljön, melybe '''3 000 hívő is befér'''. Az épület kereszt alaprajzú, egy főhajóval és két oldalhajóval rendelkezik, belső oszlopai kőből készültek. Bazilikás kialakítása miatt a megvilágítást a mellékhajók ablakai biztosítják.
+
'''Nemeskey Andor''' plébános [[1902|1902-ben]] '''gyűjtést szervezett egy új, nagyobb templom felépítése érdekében'''. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (melynek államtitkára a békéscsabai születésű [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]] volt), valamint a váradi püspök hozzájárulásával megkezdődhetett a tervezés. '''A terv elkészítését Hofhauser Antal''' (1857–1923) budapesti '''műépítészre bízták'''. Az új katolikus templomra [[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]] békéscsabai műépítész és Peiser Károly is pályamunkát készített. A terv véglegesítésében [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Áchim (Ádám) Gusztáv]] és Bodó József mérnökök, valamint Wagner József is részt vett. Fontos szempont volt, hogy olyan '''kéttornyos, 18. századi gótikus stílusú, préselt téglafalú templom''' épüljön, melybe '''3 000 hívő is befér'''. Az épület kereszt alaprajzú, egy főhajóval és két oldalhajóval rendelkezik, belső oszlopai kőből készültek. Bazilikás kialakítása miatt a megvilágítást a mellékhajók ablakai biztosítják.
-
Az alapkövet [[1907]]. [[november 3.|november 3-án]] tették le Fetser Antal püspök jelenlétében az ősszel '''lebontott régi katolikus templom helyén'''. A kivitelező a Bányai, Lipták és Klenk építési vállalat ([[Bányai András (1873−?)|Bányai András]], [[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] és Klenk István cége) volt. Az építkezés idején a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] és a plébánia közötti szükségkápolnában miséztek.
+
Az alapkövet [[1907]]. [[november 3.|november 3-án]] tették le Fetser Antal püspök jelenlétében az ősszel '''lebontott régi katolikus templom helyén'''. A kivitelező a Bányai, Lipták és Klenk építési vállalat ([[Bányai András (1873–?)|Bányai András]], [[Lipták János (1881–1959)|Lipták János]] és Klenk István cége) volt. Az építkezés idején a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] és a plébánia közötti szükségkápolnában miséztek.
Az új templom keresztjeit [[1909]]. [[október 3.|október 3-án]] áldotta meg Nemeskey Andor plébános. A templom '''felszentelését [[1910]]. [[június 12.|június 12-én]] Fetser Antal püspök, káptalani helynök végezte'''. Másnap már bérmálást is tartottak. [[1914|1914-ben]] állították fel Rieger Ottó orgonagyártó 30 változatú orgonáját. Az első világháború idején hadi céllal elvitték a régi orgonasípokat; [[1915|1915-ben]] egy, [[1917|1917-ben]] pedig további három harangot. [[1924|1924-ben]] Brém Lőrinc pápai prelátus felszentelte a plébániatemplom új nagyharangját. '''[[1925|1925-ben]] kifestették a templomot''': a Szent Antal jeleneteket '''Gróh Béla''', gyulai főgimnáziumi rajztanár, a többi festményt '''Ádám Gyula''' festőművész készítette rozsnyói segédekkel. [[1926|1926-ban]] a hívek hozzájárulásából stációkat vásároltak, [[1927|1927-ben]] pedig '''elkészültek a festett ablakok'''. [[1929|1929-ben]] a plébánia (valamint a mellette található iskola) helyén két bérpalota és egy kétszintes parókia épült. [[1932|1932-től]] a '''bejárat fölött a Magyarok Nagyasszonya-mozaikkép''' látható. Beázás miatt '''[[1975|1975-ben]] újrafestették a templomot'''. [[1981]]–[[1982|1982-ben]] '''Mohay Attila elkészítette az új, színes ablakokat'''.  
Az új templom keresztjeit [[1909]]. [[október 3.|október 3-án]] áldotta meg Nemeskey Andor plébános. A templom '''felszentelését [[1910]]. [[június 12.|június 12-én]] Fetser Antal püspök, káptalani helynök végezte'''. Másnap már bérmálást is tartottak. [[1914|1914-ben]] állították fel Rieger Ottó orgonagyártó 30 változatú orgonáját. Az első világháború idején hadi céllal elvitték a régi orgonasípokat; [[1915|1915-ben]] egy, [[1917|1917-ben]] pedig további három harangot. [[1924|1924-ben]] Brém Lőrinc pápai prelátus felszentelte a plébániatemplom új nagyharangját. '''[[1925|1925-ben]] kifestették a templomot''': a Szent Antal jeleneteket '''Gróh Béla''', gyulai főgimnáziumi rajztanár, a többi festményt '''Ádám Gyula''' festőművész készítette rozsnyói segédekkel. [[1926|1926-ban]] a hívek hozzájárulásából stációkat vásároltak, [[1927|1927-ben]] pedig '''elkészültek a festett ablakok'''. [[1929|1929-ben]] a plébánia (valamint a mellette található iskola) helyén két bérpalota és egy kétszintes parókia épült. [[1932|1932-től]] a '''bejárat fölött a Magyarok Nagyasszonya-mozaikkép''' látható. Beázás miatt '''[[1975|1975-ben]] újrafestették a templomot'''. [[1981]]–[[1982|1982-ben]] '''Mohay Attila elkészítette az új, színes ablakokat'''.  
-
[[1993|1993-tól]] – a kezdetektől a Nagyváradi (korábban Bihari) Egyházmegyéhez tartozó – Békéscsaba a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.
+
[[1993|1993-tól]] – a kezdetektől a Nagyváradi (korábban Bihari) egyházmegyéhez tartozó – Békéscsaba a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartozik.
-
A 2000-es évek elején a teljes tetőzetet kicserélték. '''[[2010|2010-ben]]''' a 100 éves épületet Dragonits Márta belsőépítész tervei alapján '''kívül és belül is felújították'''. [[2010]]. [[október 23.|október 23-án]] ünnepi szentmisén '''dr. Kiss-Rigó László megyés püspök áldotta meg''' a templomot. [[2010]]. [[december 5.|december 5-én]] Juliusz Janusz érsek, pápai nuncius felolvasta a határozatot, amely értelmében a békéscsabai katolikus plébániatemplom '''a Szegedi Dóm társzékesegyházává vált'''.
+
A 2000-es évek elején a teljes tetőzetet kicserélték. '''[[2010|2010-ben]]''' a 100 éves épületet Dragonits Márta belsőépítész tervei alapján '''kívül és belül is felújították'''. [[2010]]. [[október 23.|október 23-án]] ünnepi szentmisén '''dr. Kiss-Rigó László megyés püspök áldotta meg''' a templomot. [[2010]]. [[december 5.|december 5-én]] Juliusz Janusz érsek, pápai nuncius felolvasta a határozatot, amely értelmében a békéscsabai katolikus plébániatemplom '''a Szegedi Dóm társzékesegyházává vált'''. A templom orgonáját [[2020]]–[[2021|2021-ben]] Sipos István orgonarestaurátor vezetésével teljesen felújították.
== Emléktáblák ==
== Emléktáblák ==
36. sor: 36. sor:
== Plébánosok ==
== Plébánosok ==
* 1750–1753 Gorliczky Simon
* 1750–1753 Gorliczky Simon
-
* 1753–1792 [[Budinszky György (1721-1792)|Budinszky György]]
+
* 1753–1792 [[Budinszky György (1721–1792)|Budinszky György]]
* 1793–1795 Adámi András
* 1793–1795 Adámi András
* 1795–1801 Grátzay Imre
* 1795–1801 Grátzay Imre
* 1802–1810 Thuránszky József
* 1802–1810 Thuránszky József
-
* 1810–1823 [[Bitskoss János (1777-1831)|Bitskoss János]]
+
* 1810–1823 [[Bitskoss János (1777–1831)|Bitskoss János]]
* 1823–1844 Erdélyi József
* 1823–1844 Erdélyi József
* 1844–1863 Kovács János
* 1844–1863 Kovács János
80. sor: 80. sor:
* Kovács József: A Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kehl am Rhein : Sadifa Media, 2016. 96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács József: A Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kehl am Rhein : Sadifa Media, 2016. 96. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Központi Értesítő, 33. évf. 2. szám (1908. január 5.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1908_1/?query=B%C3%A1nyai%2C%20Lipt%C3%A1k%20%C3%A9s%20Klenk%20&pg=76&layout=s 43. p.] (Látogatva: 2019. 12. 02.)
* Központi Értesítő, 33. évf. 2. szám (1908. január 5.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1908_1/?query=B%C3%A1nyai%2C%20Lipt%C3%A1k%20%C3%A9s%20Klenk%20&pg=76&layout=s 43. p.] (Látogatva: 2019. 12. 02.)
 +
* Külföldről érkeztek alkatrészek az orgonához. In: Békés Megyei Hírlap, 76. évf. 75. szám (2021. március 31.) 12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar Harangok [http://www.magyarharangok.hu/bekescsaba.html Honlapja] (Látogatva: 2020. 01. 02.)
* Magyar Harangok [http://www.magyarharangok.hu/bekescsaba.html Honlapja] (Látogatva: 2020. 01. 02.)
* Társszékesegyház Békéscsabán. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/3418-tarsszekesegyhaz-bekescsaban GyulaiHírlap.hu] (Látogatva: 2019. 12. 02.)
* Társszékesegyház Békéscsabán. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/3418-tarsszekesegyhaz-bekescsaban GyulaiHírlap.hu] (Látogatva: 2019. 12. 02.)

A lap jelenlegi, 2021. március 31., 14:08-kori változata

A békéscsabai belvárosi katolikus templom a Szent István téren, a Bartoss udvar 1. szám alatt található.

Tartalomjegyzék

Története

A régi templom
Páduai Szent Antal-társszékesegyház

A katolikus egyházközség 1750-ben alakult meg Békéscsabán. Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. A miséknek a plébániaépület, majd 1753-tól egy vályogtemplom adott otthont. A második plébános, Budinszky György idején egy nagyobb templomot építettek.

A régi templom

A katolikus templom báró Harruckern Ferenc és neje, Dierling Antónia támogatásából épült meg. Az alapkő felszentelésére 1769. július 30-án került sor. A plébániát szintén Harruckern Ferenc építtette. Antónia védőszentje, Páduai Szent Antal lett a plébánia és templom patrónusa. A 19. század első feléig a közösség másik védőszentje Mindenszentek volt. Az első misét 1771. május 19-én tartották az új épületben. 1759-ben harangot adományoztak a templomnak, ami 1775-ben új haranglábra került. Thuránszky József plébános templomtorony építésére kért engedélyt Miklóssy Ferenc váradi püspöktől. Bitskoss János plébánossága idejében, 1816-ban már három harangja volt az egyházközségnek. A két oltárt Szent Antal és Szienai Szent Katalin képe díszítette. 1820-ban felépült a templomtorony. 1832-ben lebontották a plébániát, majd kegyurak és hívek hozzájárulásából újat építettek. 1838 júliusában villám csapott a toronyba, amelynek teteje, valamint az épület falai is megrongálódtak. 1839-től három oltárral, 1868-tól pedig új orgonával miséztek. A 19. század második felében felújították a falakat, a boltozatot és a tetőzetet, továbbá kicserélték Páduai Szent Antal portréját. A hívek megnövekedett száma miatt a barokk templom egy idő után már szűknek bizonyult.

Az új templom

Nemeskey Andor plébános 1902-ben gyűjtést szervezett egy új, nagyobb templom felépítése érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (melynek államtitkára a békéscsabai születésű Zsilinszky Mihály volt), valamint a váradi püspök hozzájárulásával megkezdődhetett a tervezés. A terv elkészítését Hofhauser Antal (1857–1923) budapesti műépítészre bízták. Az új katolikus templomra Wagner József békéscsabai műépítész és Peiser Károly is pályamunkát készített. A terv véglegesítésében Áchim (Ádám) Gusztáv és Bodó József mérnökök, valamint Wagner József is részt vett. Fontos szempont volt, hogy olyan kéttornyos, 18. századi gótikus stílusú, préselt téglafalú templom épüljön, melybe 3 000 hívő is befér. Az épület kereszt alaprajzú, egy főhajóval és két oldalhajóval rendelkezik, belső oszlopai kőből készültek. Bazilikás kialakítása miatt a megvilágítást a mellékhajók ablakai biztosítják.

Az alapkövet 1907. november 3-án tették le Fetser Antal püspök jelenlétében az ősszel lebontott régi katolikus templom helyén. A kivitelező a Bányai, Lipták és Klenk építési vállalat (Bányai András, Lipták János és Klenk István cége) volt. Az építkezés idején a Városháza és a plébánia közötti szükségkápolnában miséztek. Az új templom keresztjeit 1909. október 3-án áldotta meg Nemeskey Andor plébános. A templom felszentelését 1910. június 12-én Fetser Antal püspök, káptalani helynök végezte. Másnap már bérmálást is tartottak. 1914-ben állították fel Rieger Ottó orgonagyártó 30 változatú orgonáját. Az első világháború idején hadi céllal elvitték a régi orgonasípokat; 1915-ben egy, 1917-ben pedig további három harangot. 1924-ben Brém Lőrinc pápai prelátus felszentelte a plébániatemplom új nagyharangját. 1925-ben kifestették a templomot: a Szent Antal jeleneteket Gróh Béla, gyulai főgimnáziumi rajztanár, a többi festményt Ádám Gyula festőművész készítette rozsnyói segédekkel. 1926-ban a hívek hozzájárulásából stációkat vásároltak, 1927-ben pedig elkészültek a festett ablakok. 1929-ben a plébánia (valamint a mellette található iskola) helyén két bérpalota és egy kétszintes parókia épült. 1932-től a bejárat fölött a Magyarok Nagyasszonya-mozaikkép látható. Beázás miatt 1975-ben újrafestették a templomot. 19811982-ben Mohay Attila elkészítette az új, színes ablakokat.

1993-tól – a kezdetektől a Nagyváradi (korábban Bihari) egyházmegyéhez tartozó – Békéscsaba a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartozik.

A 2000-es évek elején a teljes tetőzetet kicserélték. 2010-ben a 100 éves épületet Dragonits Márta belsőépítész tervei alapján kívül és belül is felújították. 2010. október 23-án ünnepi szentmisén dr. Kiss-Rigó László megyés püspök áldotta meg a templomot. 2010. december 5-én Juliusz Janusz érsek, pápai nuncius felolvasta a határozatot, amely értelmében a békéscsabai katolikus plébániatemplom a Szegedi Dóm társzékesegyházává vált. A templom orgonáját 20202021-ben Sipos István orgonarestaurátor vezetésével teljesen felújították.

Emléktáblák

Harangok

Plébánosok

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök