Gubis Mihály (1948–2006)

A BékésWiki wikiből

festőművész, képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Gubis Mihály
Emléktáblája az utolsó lakhelyének bejárata mellett

Gubis Mihály 1948. április 4-én született Békéscsabán. Édesapja Gubis Mihály textilfestő, édesanyja Gyebnár Ilona varrónő. Három testvére született: Márta, István és Katalin.

Békéscsabán tanult, az érettségi után elvégezte a nyomdaipari iskolát, majd reklámpropagandista szaktanfolyamra járt.

Gyermekkora óta rajzolt, emellett zenélt, fotózott és filmezett is. Mokos József szabadiskolájába járt.

Három gyermeke született, Benedek, Borbála és Nóra. Lányait korán elvesztette.

Gubis Mihály 2006. május 17-én a németországi Mundelsheimban, egy szobor felállítása közben történt balesetben hunyt el. 2006. június 6-án Békéscsabán, a Vasúti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

19671968-ban a Kner Nyomdában dolgozott, majd a Mártélyi Művésztelepen alkotott. Budapesten a Gutenberg Művelődési Ház rajzkörét és a Vasas-szakkört látogatta, megfordult a hajdúnánási és a tokaji művésztelepen is. Dolgozott a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál, később Békéscsabán, a Jókai Színháznál kapott munkát díszítőként.

1971-ben megkezdte a sorkatonai szolgálatot, a seregben megismerkedett a szövegszedéssel, a könyvkötészettel, rajzoló-festő szakkört alakítottak. Leszerelése után a Magyar Hirdető békéscsabai részlegénél, valamint egy NKD-s tanulmányúton elsajátította a szitázás technikáját, szitanyomatokat készített. A Mezőgép Vállalatnál reklámgrafikusként tevékenykedett. 1975-ben nagy hatással volt rá a Budapesti Műhely művészeinek (Bak Imre, Fajó János, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Mengyán András, Nádler István) békéscsabai kiállítása.

1976-ban a Békéscsabai Műhely, a Békéscsabai Országos Grafikai Művésztelep, 1977-ben – a Mezőgép Vállalatnál – a Fémplasztikai Művésztelep, később a Békés Megyei Fiatal Alkotók Köre Képzőművészeti Szekciója (FAK) alapítói között volt. Bekapcsolódott a Közös Műhely (Budapesti Műhely) munkájába, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió (VLS) tagja lett. Részt vett a békéscsabai Alkalmazott Grafikai Művésztelep munkájába. Tagja volt továbbá a Művészeti Alapnak, a Megyei Alkotókat Segítő Egyesületnek (MASE), a Gaburek Károly Emlékbizottságnak, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ), a Magyar Grafikusművészek Szövetségének (MGSZ), a Magyar Tervezőgrafikusok Kamarájának.

Többször járt külföldön (főként Finnországban, Hollandiában, Erdélyben). Az 1991-ben megszervezett Békéstáji Művészeti Társaság alapító tagja volt. 1994-ben társaival megalapította a Patak Csoportot. Gubis házat vásárolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fonyban, 1997-ben a birtokára helyezték át a Kertalja Művésztelepet. A faluban 1997-ben első alkalommal megszervezték a 20x20-as Kisképek Nemzetközi Fesztiválját. A 2000-es években a sárospataki nyári szabadiskola egyik oktatója volt.

Kezdetben Kassák Lajoshoz és Moholy-Nagy Lászlóhoz hasonlóan a hálós rendszerek és rácsszerkezetek foglalkoztatták. Később az egyenes vonalak megtörése, logikus torzítása határozta meg művészetét. Változatos, feszültségekkel teli formavilágot és szimbólumrendszert használt: vonal, kereszt, zászló, szék, torony, sátor stb. Hegesztett, csiszolt, festett, rajzolt, ácsolt; különféle anyagok felhasználásával, többféle műfajban – tájművészet, földművészet, szobrászat, festészet, performansz – alkotott. Erdőkiállítások, földgrafikák, föld- és botszobrok, textilgrafikák fűződnek a nevéhez, több tájművészeti akciót kezdeményezett. Készített emblémákat is, például a Békéscsabai Jókai Színház, a Békés Tourist Utazási Iroda és a Dublin Steak House & Pub számára. Performerként is tevékenykedett, első fellépésére a pósteleki Csalánleves fesztiválon került sor. Írásait „gubizmáknak” nevezte el, ezek főként töredékek, rövid gondolatok. Az 5+2-es programjával öt kontinensen, valamint az Északi- és Déli-sarkon kívánt székszobrokat felállítani.

Alkotásai a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítványnál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a Dunaharaszti Kortárs Képzőművészeti Gyűjteményben találhatók meg.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Köztéri alkotásai

Kiállításai

1975 óta szerepelt kiállításokon. Első önálló kiállítása a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt 1982-ben, ahol a képek mellett hálós filmeket, hajlított alumíniumlemezeket és szitanyomatokat is bemutatott.

Egyéni kiállítások

Csoportos kiállítások

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök