Wenckheim Krisztina (1849–1924)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kép beillesztése)
a (Kép feltöltése)
 
(21 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
'''Wenckheim Krisztina''' 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt '''Wenckheim József Antal''' (1780-1852) grófnak. Édesanyja '''Scherz Krisztina''' (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.
+
grófnő
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Wenckheim_krisztina_vasarnapi_ujsag_18970704_433.jpg‎|bélyegkép|300px|Wenckheim Krisztina grófnő]]
-
[[Fájl:3104.jpg‎|bélyegkép|Wenckheim Krisztina grófnő]]A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''' gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté.
+
'''Wenckheim Krisztina [[1849]]. [[április 21.|április 21]]-én Ókígyóson (ma: Szabadkígyós) született''' '''[[Wenckheim József Antal (1780–1852)|Wenckheim József Antal]]''' gróf egyetlen gyermekeként. Édesanyja '''Scherz Krisztinacherz Krisztina''' (1825–1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal, édesapját pedig [[1852|1852-ben]] veszítette el.
-
Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között '''Ybl Miklós''' tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen.
+
-
A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson.  
+
-
Hét gyermekük született:  
+
A szülők halála után gyámok nevelték fel: nagymamája, '''Müller Katalin''' és '''Göndöcs Benedek''', gyulai apátplébános. '''Ferenc József''' uralkodót és nejét, '''Erzsébet királynőt''' (Sziszit), [[1857]]. [[május 25.|május 25-én]] fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, melyet az 1950-es években ledöntöttek. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté.
-
- [[Wenckheim Friderika (1873-1957)]]
+
[[1872]]. [[június 18.|június 18-án]] '''házasságot kötött''' unokatestvérével '''Wenckheim Frigyessel''', aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és [[Gerla|Gerlán]] is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy [[Árvaház (Gyula)|megyei árvaház]] létesítésére, melyet [[Gyula|Gyulán]] építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár '''[[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|kastélyt]] építtetett''', 1874–79 között '''Ybl Miklós tervei alapján'''. Wenckheim Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen.
-
- [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
+
'''Hét gyermekük született''':
 +
* Wenckheim Friderika (1873–1957)
 +
* Wenckheim Krisztina (1874–1970)
 +
* Wenckheim József (1877–1952)
 +
* Wenckheim László (1880–1956)
 +
* Wenckheim Pál (1881–1945)
 +
* Wenckheim Mária (1883–1968)
 +
* Wenckheim Ilona (1885–1971)
 +
Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt.
-
- [[Wenckheim József (1877-1952)]]
+
A grófnő [[1904]]. [[március 20.|márc. 20-án]] megkapta az I. oszt. Erzsébet-rendet.
-
- [[Wenckheim László (1880-1956)]]
+
'''[[1924]]. [[szeptember 19.|szeptember 19-én]] halt meg''' és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson.  
-
 
+
-
- [[Wenckheim Pál (1881-1945)]]
+
-
 
+
-
- [[Wenckheim Mária (1883-1968)]]
+
-
 
+
-
- [[Wenckheim Ilona (1885-1971)]]
+
-
 
+
-
Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt.  
+
== Fontosabb adományok ==
== Fontosabb adományok ==
-
 
+
[[1892|1892-ben]] az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán, a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. [[1921]]-ben Krisztina és gyermeke, József gróf [[Újkígyós]] községnek adományozta a Szent Imre-telepet. Wenckheim Frigyes [[1899|1899-ben]] a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott.  
-
Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre.  
+
-
Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott.  
+
== Nőegylet ==
== Nőegylet ==
-
 
+
A Nőegylet [[1878|1878-ban]] Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné) volt, aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután '''Wenckheim Krisztina került a Nőegylet élére''' [[1879-ben]]. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott. A rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére [[1879|1879-ben]] '''menhelyet állított''' fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az ún. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.
-
A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke '''Jankovich Stefánia''' (gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.
+
== Árvaház ==
== Árvaház ==
 +
Az árvaház részére [[1891|1891-ben]] 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig továbbtanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával kápolnát építtetett.
-
Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.
+
== Képgaléria ==
-
 
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
-
== Galéria ==
+
Fájl:3104.jpg‎|Wenckheim Krisztina grófnő
-
 
+
Fájl:Wenckheim frigyes vasarnapi ujsag 18970704 433.jpg|Gróf Wenckheim Frigyes
-
<gallery>
+
Fájl:Wenckheim_frigyes_gyermekei_koreben_vasarnapi_ujsag_18970704_434.jpg‎|A grófnő férje gyemekeikkel
Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély
Fájl:Jadoxdocument_4455_0000008235.jpg|A szabadkígyósi Wenckheim kastély
Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély
Fájl:Jadoxdocument_4455_8233.jpg‎ |A szabadkígyósi Wenckheim kastély
Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós
Fájl:Jadoxdocument_969_4747.jpg‎|Wenckheim kastély park, Szabadkígyós
 +
Fájl:Wenckheim leszarmazottak.jpg|Wenckheim Cecilia, Wenckheim Krisztiánné, Wenckheim Józsefné Denise, Wenckheim Krisztián, Wenckheim Alicia, Wenckheim Friderick
</gallery>
</gallery>
== Lásd még ==
== Lásd még ==
 +
* [[:Kategória:Wenckheim család|Wenckheim család]]
 +
* [[Wenckheim-kastély (Gerla)]]
-
[[:Kategória:Wenckheim család]]
+
== Források ==
-
 
+
* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
[[Wenckheim kastély (Gerla)]]
+
* Révai nagy lexikona : az ismeretek enciklopédiája. 19. kötet. Budapest : Révai, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
-
== Forrás ==
+
-
 
+
-
Hankó József:Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotypl Betéti Társaság,Gyula,2000
+
-
 
+
-
Révai Nagy Lexikon XIX. kötet. Kiegészítette: Aachen-Beöthy. Révai Testvérek Részvénytársaság, Révai Nyomda, Budapest
+
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* Bauer Barbara: A leggazdagabb árva. Budapest : Jaffa, cop. 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
D.Nagy András-Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX-XX.században.Nonpareiell Plus Kft., Bp.,2006
+
* Karácsony János: Békésvármegye története. 3. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Nagy András, D.–Varga Árpád: A Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX.században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
Dr. Karácsony János: Békésvármegye Története III.kötet. Kiadja: Békésvármegye Községe,1896
+
* Palatinus József: Békésvármegyei nemes családok története. Hasonmás kiad. Miskolc : Nemzeti Örökség Kiadó, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós] (fotó)
 +
* [http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós] (fotó)
 +
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok] (honlap)
 +
* [http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok] (térkép)
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/?docId=25251 Wenckheim Krisztina grófnő] (fotó)
-
[http://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm Wenckheim-kastélyok]
+
[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Wenckheim család]] [[Kategória:Szabadkígyós]] [[Kategória:Személyek]]
-
 
+
-
[http://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm Wenckheim-kastélyok](térkép)
+
-
 
+
-
[http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély, Szabadkígyós](fotó)
+
-
 
+
-
[http://ek.bmk.hu/?docId=4455 Wenckheim kastély park, Szabadkígyós](fotó)
+
-
 
+
-
 
+
-
 
+
-
[[:Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[:Kategória:Wenckheim család]]
+

A lap jelenlegi, 2021. október 22., 15:09-kori változata

grófnő

Tartalomjegyzék

Élete

Wenckheim Krisztina grófnő

Wenckheim Krisztina 1849. április 21-én Ókígyóson (ma: Szabadkígyós) született Wenckheim József Antal gróf egyetlen gyermekeként. Édesanyja Scherz Krisztinacherz Krisztina (1825–1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal, édesapját pedig 1852-ben veszítette el.

A szülők halála után gyámok nevelték fel: nagymamája, Müller Katalin és Göndöcs Benedek, gyulai apátplébános. Ferenc József uralkodót és nejét, Erzsébet királynőt (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, melyet az 1950-es években ledöntöttek. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté.

1872. június 18-án házasságot kötött unokatestvérével Wenckheim Frigyessel, aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építtetett, 1874–79 között Ybl Miklós tervei alapján. Wenckheim Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen.

Hét gyermekük született:

Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt.

A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I. oszt. Erzsébet-rendet.

1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson.

Fontosabb adományok

1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán, a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. 1921-ben Krisztina és gyermeke, József gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre-telepet. Wenckheim Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott.

Nőegylet

A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke Jankovich Stefánia (gróf Wenckheim Józsefné) volt, aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután Wenckheim Krisztina került a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott. A rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az ún. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.

Árvaház

Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig továbbtanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával kápolnát építtetett.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök