Wenckheim József Antal (1780–1852)

A BékésWiki wikiből

Tartalomjegyzék

A család története

A Hunt-Wenckheim család a Német-római Birodalom egyik legősibb és legnevesebb famíliájának egyike. A család a nevét Thüringia Wenck nevű településéről kapta. A „Wenck” jelentése birtokszékhely, a „heim”-é pedig: oda való. A család egyik ága Géza fejedelem idején telepedett le hazánkban. 1802-ben I. Ferenc magyar királytól kapta a család egyik ága a grófi címet, Wenckheim József tábornok hősiességéért. Báró Harruckern János György 10 évig volt Békés Vármegye főispánja.

A Harruckern család leszármazottja, Gruber Terézia, aki férjhez ment Wenckheim József tábornokhoz. Ebből a házasságból született 1780-ban gróf Wenckheim József Antal.

Élete

Wenckheim József Antal

Wenckheim József Antalnak nagy műveltségű tanítói voltak (Somogyi János, majd Révai Pál). Tanulmányai végeztével jegyzői hivatalt vállalt Arad vármegyében. Jegyzősége idején baráti zenekart alapított. A Harruckern-család férfiágának kihalása után az örökség Wenckheim József Antalt és öccsét, Ferencet illette. Az első szülött József Antal döntése értelmében, övé lett a békési, kígyósi, székudvari és aradszentmártoni uradalom, Ferencé a gyulai uradalom és a kastély.

Wenckheim József Antal a kígyósi puszta egy földszintes lakóházában, szavajárása nyomán „tanyán” lakott. Híres volt vendégszeretetéről: többször vendégeket invitált lakásába, asztalán szabad teríték várta az érkezőket, vasárnaponként cigányzene és tánc színesítette a délutánt. Kortársai igazi demokratának tartották, aki a nép barátja, jótevője volt. Mind szokásait, viselkedését és életmódját az egyszerűség jellemezte. Művelt ember volt, aki sokat olvasott, saját könyvtárat alakított ki. Németül, franciául és latinul is tudott. Birtokait a magas szintű termelés és állattenyésztés jellemezte: arab ló, szarvasmarha, juh és sertés állománya mellett, szél-, kőrejáró és vízi malommal is rendelkezett. Gazdaságában foglalkozott méhészettel, selyemtenyésztéssel és bortermeléssel is. Az utak szélét befásította, erdőket telepített uradalmaiba, valamint meghonosította az akácfát. Nevéhez fűződik a dohánytermesztés elindítása.

1815-ben Szegedről és környékéről dohánykertészeket telepített Újkígyós területére, ezzel Wenckheim gróf a község megalapítójávávált. A 100 kertésszel 40 évre szóló megállapodást kötött.

A gróf támogatta a szegényeket és a jótékonysági intézményeket. Adományokkal segítette például az 1848/49-es szabadságharc sikerességét. Ő alapította a békési Főgimnáziumot, földterületet adományozott a békési Református Egyháznak. Békés mellett iskolát hozott létre Új- és Ó-Kígyóson, Aradszentmártonban és Székudvaron is. Emellett templomokról és papi lakásokról is gondoskodott. 1810 körül Czigler Antal építésszel megépíttette ókígyósi kastélyát, majd 1844-ben a Szent Anna kápolnát.

Háromszor is megnősült. Első felesége Klempay Regina Rozália, akit még Aradon ismert meg, a második Feicht Anna volt. Mindketten korán elhunytak. Wenckheim gróf 1847. november 25-én összeházasodott Scherz Krisztinával. 1849. április 21-én megszületett leányuk, Wenckheim Krisztina Anna Mária Regina, aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után nem sokkal később, négy hónap múlva, 24 éves korában elhunyt Scherz Krisztina.

Wenckheim Antal József 1852. december 28-án Pesten hunyt el. Neje, Scherz Krisztina mellé temették az ókígyósi családi kriptába. A gróf halála után lányát Göndöcs Benedek nevelte.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök