Szemián Sámuel (1827–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kapcsolódó irodalom: +1 tétel)
a (Kiegészítés: sírhely)
 
(10 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja, Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja, Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
+
[[Fájl:Szemian Samuel emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája a Városházán]]
 +
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''
'''Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait [[Szarvason|Szarvason]] végezte.''' Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. '''Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.'''
-
[[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk, Kálmán, lányaik; Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
+
[[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
-
'''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra.
+
'''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyénél dolgozott''', [[1848|1848-ban]] lett a királyi tábla jegyzője. ’48-ban tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
+
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak.
-
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője, majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a Színház és Vígadó ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A békés-csabai magán galamb-lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834-1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800-1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és –segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai „Veres kereszt” nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
+
'''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''.
-
Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak és a békéscsabai evangélikus egyház presbyteriumának. A szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagjai között szerepelt. Volt községjegyzői szigorlati tag, községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag, a békési esperességi törvényszék világi közbírája, a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja, Békéscsaba megyebizottsági tagja, az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja, a csabai népbank igazgatósági tagja. Elnöki tisztséget töltött be a Kígyós–Gyula–Csabai Vadvízlevezető Társulatnál, alelnöke volt az élővíz-csatorna társulatnak.
+
'''Tisztségei:'''
 +
* a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
 +
* a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
 +
* a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
 +
* községjegyzői szigorlati tag
 +
* községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
 +
* a békési esperességi törvényszék világi közbírája
 +
* a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
 +
* Békéscsaba megyebizottsági tagja
 +
* az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
 +
* a Csabai Népbank igazgatósági tagja
 +
* a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
 +
* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke
-
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt jegyzősége alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Főjegyzői feladatait [[Korosy László (1863-1938)|Korosy László]] vette át.
+
[[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]] vette át.
-
'''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
+
'''[[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Körös-parti lakását]] Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
* A Körös-parti családi ház utcája [[1910]] és [[1949]] között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).
* [[1992]] és [[1993]] között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. '''[[2012|2012-től]] Békéscsabán ismét utca viseli nevét''' (korábban: külterületi, névtelen utca).
-
* '''Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmáskiadásban [[1998]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] kiadták''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
+
* '''Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban [[1998]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] adták ki''', napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
-
* [[2011]] óta [[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi emlékét a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árkádsorán.
+
* [[2011|2011-ben]] '''[[Szemián Sámuel-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]]''' avattak tiszteletére a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árkádsorán.
* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.
* Békéscsabán '''Szemián Sámuel Egylet''' néven civil szervezet működik.
32. sor: 45. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* A békési ágost. h. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola értesítője az 1867/8.iki tanévről. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1868. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33240_1867/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=9&layout=s 10. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* A békési ágost. h. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola értesítője az 1867/8.iki tanévről. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1868. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szarvas_33225_agostai_gimnazium_33240_1867/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=9&layout=s 10. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* A csabai népbank katasztrófája : III. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=25&layout=s Békés, 10. évf. 7. szám, 1891. február 15. 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* A csabai népbank katasztrófája : III. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=25&layout=s Békés, 10. évf. 7. szám (1891. február 15.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikusok négy egyházkerületének Egyetemes Névtára 1880. évben. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezetiNevtarak_020/?pg=94&layout=s&query=Szemi%C3%A1n 94–95. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikusok négy egyházkerületének Egyetemes Névtára 1880. évben. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezetiNevtarak_020/?pg=94&layout=s&query=Szemi%C3%A1n 94–95. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Békésmegye közgyűlése 1883. évi deczember hó 28- és 29-ikén. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1883/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=205&layout=s Békés, 2. évf. 52. szám, 1883. december 30. 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Békésmegye közgyűlése 1883. évi deczember hó 28- és 29-ikén. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1883/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=205&layout=s Békés, 2. évf. 52. szám (1883. december 30.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. 11–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. 11–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám, 1876. augusztus 2. 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám, 1881. június 14. 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám, 1886. november 28. 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám, 1887. július 10. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=162&layout=s Békés, 10. évf. 38. szám, 1891. szeptember 20. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=150&layout=s Békés, 10. évf. 35. szám (1891. augusztus 30.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=150&layout=s Békés, 10. évf. 35. szám, 1891. augusztus 30. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=158&layout=s Békés, 10. évf. 37. szám (1891. szeptember 13.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=158&layout=s Békés, 10. évf. 37. szám, 1891. szeptember 13. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1891/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=162&layout=s Békés, 10. évf. 38. szám (1891. szeptember 20.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Jegyzőkönyv [http://docplayer.hu/6912039-Bekescsaba-megyei-jogu-varos.html Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről.] (Látogatva: 2018. 08. 08.)
* Jegyzőkönyv [http://docplayer.hu/6912039-Bekescsaba-megyei-jogu-varos.html Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről.] (Látogatva: 2018. 08. 08.)
* Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_NATBEK_7/?query=%22Szemj%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=89&layout=s Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 88. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_NATBEK_7/?query=%22Szemj%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=89&layout=s Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 88. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Kossuth Lajos Csaba városa diszpolgára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1889/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=154&layout=s Békés, 8. évf. 39. szám, 1889. szeptember 29. 1. p.] (Látogatva: 2018. 08. 06.)
+
* Kossuth Lajos Csaba városa diszpolgára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1889/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=154&layout=s Békés, 8. évf. 39. szám (1889. szeptember 29.) 1. p.] (Látogatva: 2018. 08. 06.)
-
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=58&layout=s Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 15. szám, 1878. február 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=58&layout=s Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 15. szám (1878. február 21.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=344&layout=s Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 232. szám, 1880. december 2. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=344&layout=s Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 232. szám (1880. december 2.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22Szemj%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=396&layout=s Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám, 1880. december 25. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22Szemj%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=396&layout=s Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* S. Nagy Dezső: A csabai iparosifjuság önképzése a multban és a jelenben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=312&layout=s Körösvidék, 3. évf. 294. szám, 1922. december 24. 9–10. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Nagy Dezső, S.: A csabai iparosifjuság önképzése a multban és a jelenben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=312&layout=s Körösvidék, 3. évf. 294. szám (1922. december 24.) 9–10. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
* Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 71–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 71–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=40&layout=s Békés, 4. évf. 12. szám, 1875. március 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22Szemian%20S%C3%A1muel%22%2BMajor&pg=22&layout=s Békés, 4. évf. 8. szám (1875. február 21.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22Szemian%20S%C3%A1muel%22%2BMajor&pg=22&layout=s Békés, 4. évf. 8. szám, 1875. február 21. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=40&layout=s Békés, 4. évf. 12. szám (1875. március 21.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1882/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=127&layout=s Békés, 1. évf. 31. szám, 1882. július 30. 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1882/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=127&layout=s Békés, 1. évf. 31. szám (1882. július 30.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
-
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1885/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=202&layout=s Békés, 4. évf. 52. szám, 1885. december 27. 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
+
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1885/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=202&layout=s Békés, 4. évf. 52. szám (1885. december 27.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám, 1910. október 6. 2. p.]
+
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.]
-
* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám, 1887. január 30. 2. p.]
+
* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.]
-
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Gécs Béla: Csabai bírók csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám, 1879. december 7.]
+
* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.]
-
* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám, 1998. szeptember 10. 8. p.]
+
* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
75. sor: 88. sor:
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Jegyzők]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:15-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Emléktáblája a Városházán

Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.

Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.

1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.

1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.

Munkássága

Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.

1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.

Tisztségei:

1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.

Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök