Szemián Sámuel (1827–1891)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Belső hivatkozások javítása) |
a (Kiegészítés: sírhely) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
| + | [[Fájl:Szemian Samuel emlektabla.jpg|bélyegkép|300px|Emléktáblája a Városházán]] | ||
Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna. | Szemián Sámuel '''[[1827]]. [[július 17.|július 17-én]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna. | ||
| 8. sor: | 9. sor: | ||
[[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez. | [[1851]]. [[október 13.|október 13-án]] megnősült, '''Kuthy Lujzát vette feleségül'''. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez. | ||
| - | '''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán helyezték végső nyugalomra. | + | '''[[1891]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el.''' [[augusztus 23.|Augusztus 23-án]] Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált. |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak. | Szemián Sámuel '''[[1847|1847-től]] Békés vármegyében a megyeházán dolgozott'''. [[1848|1848-ban]] a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően '''a szülők Körös-parti lakásában telepedett le'''. Otthonában felolvasásokat tartottak. | ||
| - | '''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A | + | '''[[1850|1850-től]] Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett.''' Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, [[1873]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] '''beszédet mondott az új városháza felszentelésekor'''. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt [[Réthy Pál (1809–1896)|dr. Réthy Pál]] orvos és [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] városrendező is. '''Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása.''' Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az [[Alföld–Fiumei Vasút|Alföld–Fiumei vasút]] kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)|Fiume Szálló]] ([[1868]]), az [[Ibsen Ház (Békéscsaba)|Ibsen Palota]] ([[1874]]), a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Színház és Vígadó]] ([[1877]]) és a Vasútszálloda ([[1883]]). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává ([[1889]]). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat [[1876]]. évi lövészetén [[Stark Adolf (1834–1910)|Stark Adolf]] és [[Wilim János (1800–1871)|Wilim János]] mellett bíraként szerepelt. [[1878|1878-ban]] Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. [[1880|1880-ban]] a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. [[1887|1887-es]] megalakulásakor '''elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet'''. Az [[1888|1888-as]] árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében '''a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte''', egészen a pénzintézet [[1891|1891-es]] csődjéig. Szemiánt '''emiatt többen támadták, vagyonát zárolták'''. |
'''Tisztségei:''' | '''Tisztségei:''' | ||
| 29. sor: | 30. sor: | ||
* az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke | * az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke | ||
| - | [[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László ( | + | [[1891]] júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, '''[[1891]] júliusában vonult nyugdíjba'''. Feladatait [[Korosy László (1863–1938)|Korosy László]] vette át. |
| - | '''Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át. | + | '''[[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Körös-parti lakását]] Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg.''' Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át. |
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| 51. sor: | 52. sor: | ||
* Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | * Galamb-lövészet. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/VadaszEsVersenylap_1876/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=194&layout=s Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | ||
* Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | * Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=229&layout=s Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | ||
| - | * Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 | + | * Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 | + | * Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | * Hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1886/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=213&layout=s Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | ||
* Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | * Hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=126&layout=s Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 08. 07.) | ||
| 74. sor: | 75. sor: | ||
* Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.] | * Békéscsaba uj utcanevei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=209&layout=s Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.] | ||
* Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.] | * Dr. Szemián Kálmán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1887/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=19&layout=s Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.] | ||
| - | * Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 | + | * Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.] | * Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22Szemi%C3%A1n%20S%C3%A1muel%22&pg=216&layout=s Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.] | ||
* Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.] | * Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu474_csabai_merleg_1998_31.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.] | ||
| 87. sor: | 88. sor: | ||
[[Kategória:Szarvas]] | [[Kategória:Szarvas]] | ||
[[Kategória:Jegyzők]] | [[Kategória:Jegyzők]] | ||
| + | [[Kategória: 1848/49]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:15-kori változata
főjegyző
Tartalomjegyzék |
Élete
Szemián Sámuel 1827. július 17-én született Békéscsabán. Édesapja Szemián Benjámin Pál mezőberényi, majd csabai tanító, édesanyja Major Johanna. Testvérei: Amália, Josephine, Pál és Johanna.
Elemi iskolába Csabára járt, gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Két-két évet tanult Eperjesen és Pozsonyban. Jogi végzettségét Debrecenben szerezte.
1851. október 13-án megnősült, Kuthy Lujzát vette feleségül. Fiuk Kálmán, lányaik Mária és Gizella. Előbbi Aradra, utóbbi Nagyváradra ment férjhez.
1891. augusztus 21-én hunyt el. Augusztus 23-án Békéscsabán, a Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírhelye az enyészet martalékává vált.
Munkássága
Szemián Sámuel 1847-től Békés vármegyében a megyeházán dolgozott. 1848-ban a királyi tábla jegyzője lett, majd tagja lett a vármegye szabadcsapatának. Miután a tisztikar feloszlott, futárként tevékenykedett. A szabadságharc bukását követően a szülők Körös-parti lakásában telepedett le. Otthonában felolvasásokat tartottak.
1850-től Békéscsaba mezőváros jegyzője, később első jegyzője majd főjegyzője lett. Szorgalmának és iskolázottságának köszönhetően döntő szava volt a tanácsban. Kiváló szónok volt, 1873. szeptember 15-én beszédet mondott az új városháza felszentelésekor. Jegyzőként együtt dolgozott a település tisztségviselőivel, munkatársa volt dr. Réthy Pál orvos és Sztraka Ernő városrendező is. Sztraka és Szemián közös munkájának eredménye a piacrend és az építési szabályrendelet megalkotása, valamint a település befásítása. Jegyzőként tárgyalásokat folytatott a Tiszavidéki és az Alföld–Fiumei vasút kiépítéséről. Hivatali ideje alatt épült a Fiume Szálló (1868), az Ibsen Palota (1874), a Színház és Vígadó (1877) és a Vasútszálloda (1883). Fontos szerepe volt abban, hogy a közbirtokossági testület vagyona a város tulajdonába került. Főjegyzősége idején választották Kossuth Lajost Békéscsaba díszpolgárává (1889). A Békés-Csabai Magán Galamb-Lövésztársulat 1876. évi lövészetén Stark Adolf és Wilim János mellett bíraként szerepelt. 1878-ban Békéscsabán rendezték az iparostanonc és -segéd országos vándorgyűlést, a szervezőbizottság elnöke Szemián Sámuel volt. 1880-ban a békéscsabai Veres Kereszt Nőegylet tanácsadója lett. 1887-es megalakulásakor elnökének választotta a Békésmegyei Jegyzői Egylet. Az 1888-as árvíz elleni vészbizottság vezetője volt. Döntése értelmében a város pénzét a Békéscsabai Népbank kezelte, egészen a pénzintézet 1891-es csődjéig. Szemiánt emiatt többen támadták, vagyonát zárolták.
Tisztségei:
- a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat tagja
- a Békéscsabai Evangélikus Egyház presbitériumának tagja
- a szarvasi főiskola irányító és felügyelő tanácsának világi tagja
- községjegyzői szigorlati tag
- községjegyzői nyugdíjintézeti igazgatói választmánytag
- a békési esperességi törvényszék világi közbírája
- a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgatói választmányi tagja
- Békéscsaba megyebizottsági tagja
- az Arad–Békésmegyei Körösszabályozási Társulat választmányi tagja
- a Csabai Népbank igazgatósági tagja
- a Kígyósi Vadvízcsatorna-társulat elnöke
- az Élővíz-csatorna Társulat alelnöke
1891 júniusában egészségi állapota miatt – hivatali ideje alatt először – szabadságra kényszerült. 40 évig látott el jegyzői feladatokat szülővárosában, 1891 júliusában vonult nyugdíjba. Feladatait Korosy László vette át.
Körös-parti lakását Urszinyi Dezső ügyvéd, birtokos vette meg. Az utcát, melyen a Szemián-ház állt, Szemián-sorra nevezték át.
Emlékezete
- A Körös-parti családi ház utcája 1910 és 1949 között a Szemián-sor nevet viselte (ma: Derkovits sor).
- 1992 és 1993 között a Sziklai Sándor utcát Szemián utcának hívták. 2012-től Békéscsabán ismét utca viseli nevét (korábban: külterületi, névtelen utca).
- Városházi avatóbeszédének szövegét hasonmás kiadásban 1998. szeptember 15-én adták ki, napra pontosan 125 évvel az elhangzása után.
- 2011-ben emléktáblát avattak tiszteletére a Városháza árkádsorán.
- Békéscsabán Szemián Sámuel Egylet néven civil szervezet működik.
Műve
- A Csabai nép életmódja és szokásai a közelmúltban. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társaság Évkönyve II (1876) 43–56. p.
Források
- A békési ágost. h. ev. egyházmegyétől fentartott s igazgatott szarvasi főiskola értesítője az 1867/8.iki tanévről. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1868. 10. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- A csabai népbank katasztrófája : III. In: Békés, 10. évf. 7. szám (1891. február 15.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- A magyarhoni ágostai hitvallású evangélikusok négy egyházkerületének Egyetemes Névtára 1880. évben. 94–95. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Békésmegye közgyűlése 1883. évi deczember hó 28- és 29-ikén. In: Békés, 2. évf. 52. szám (1883. december 30.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. 11–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Galamb-lövészet. In: Vadász- és Versenylap, 20. évf. 31. szám (1876. augusztus 2.) 195. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Gazdászat, ipar és kereskedelem. In: Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 71. szám (1881. június 14.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haán Lajos: Békéscsaba története, 1858 (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hírek. In: Békés, 5. évf. 48. szám (1886. november 28.) 4. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Hirek. In: Békés, 6. évf. 28. szám (1887. július 10.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Hirek. In: Békés, 10. évf. 35. szám (1891. augusztus 30.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Hirek. In: Békés, 10. évf. 37. szám (1891. szeptember 13.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Hirek. In: Békés, 10. évf. 38. szám (1891. szeptember 20.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Jegyzőkönyv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának 2012. február 21-én tartott nyilvános üléséről. (Látogatva: 2018. 08. 08.)
- Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke. In: Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 88. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Kossuth Lajos Csaba városa diszpolgára. In: Békés, 8. évf. 39. szám (1889. szeptember 29.) 1. p. (Látogatva: 2018. 08. 06.)
- Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 15. szám (1878. február 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 232. szám (1880. december 2.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Megyei hirek. In: Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 247. szám (1880. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Nagy Dezső, S.: A csabai iparosifjuság önképzése a multban és a jelenben. In: Körösvidék, 3. évf. 294. szám (1922. december 24.) 9–10. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Simon Mihály: A város szolgálatában : Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző 75. születésnapjára. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület : Szemián Sámuel Egylet, 2012. 71–81. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 8. szám (1875. február 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 12. szám (1875. március 21.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Ujdonságok. In: Békés, 1. évf. 31. szám (1882. július 30.) 2. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
- Ujdonságok. In: Békés, 4. évf. 52. szám (1885. december 27.) 3. p. (Látogatva: 2018. 08. 07.)
Kapcsolódó irodalom
- Békéscsaba uj utcanevei. In: Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 80. szám (1910. október 6.) 2. p.
- Dr. Szemián Kálmán. In: Békés, 6. évf. 5. szám (1887. január 30.) 2. p.
- Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kik a leghosszabb idő ótá szolgáló községi jegyzők a megyében? In: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 132. szám (1879. december 7.) 3. p.
- Százhuszonöt éve avatták a városházát. In: Heti Mérleg, 8. évf. 31. szám (1998. szeptember 10.) 8. p.
Külső hivatkozások
- A Szemián Sámuel Egylet hivatalos honlapja
