Munkácsy Mihály (1844–1900)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Képgaléria: képek feltöltése)
 
(31 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]
festőművész
festőművész
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]
+
[[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg|bélyegkép|300px|A Steiner–Omaszta-kúria]]
-
[[Fájl:Munkacsy Mihaly Siralomhaz.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály: Siralomház]]
+
[[Fájl:Cecile Papier .jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy felesége, Cécile Papier]]
-
Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' Lieb Mihály néven – '''született Munkácson''', bajor származású családban. Édesapja Lieb Leó Mihály, sóhivatali pénztárnok; édesanyja Reök Cecília. Testvérei: Emil, Aurél, Gyula és Gizella. Mihály a család harmadik szülött gyermeke volt.
+
Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.
-
Négyéves korában az oroszok elöl Cserépvárra menekültek nagybátyjához, Reök Antalhoz. A világosi fegyverletétel után visszaköltöztek Miskolcra. Édesanyja halála után az édesapa újra megnősült. Munkácsy az '''iskolát Miskolcon kezdte''' meg.  
+
'''[[1848|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.
-
[[1850|1850-ben]] elhunyt az édesapja. Emil és Gyula Cserépvárra került (Reök Antalhoz), Aurél Kaplonyba (Reök Pálhoz), Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]].
+
Munkácsy édesanyja [[1850|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba|Békéscsabára]] kerültek.'''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] vette magához.'''
-
Gyermekkorában színész szeretett volna lenni, kedvelte a zenét. [[1865|1865-ben]] a békéscsabai nagyvendéglőben '''''A mama'' című színdarabban szerepelt'''.
+
A festőművész '''[[1863|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''
-
Barátságban állt Paál László festővel, Odry Lehel operaénekessel. Pesti tartózkodása alatt Ligeti Antal, a Képzőművészeti Társulat alapító tagja egyengette útját. Művésszé válását többek között Laccataris Demeter, Jankó János, Orlai Petrics Soma és Than Mór támogatta.
+
Munkácsy '''[[1874]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] feleségül vette Cécile Papier-t''', Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak [[1881|1881-ben]] gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.
-
'''Nevét [[1868|1868-ban]] változtatta meg''' hivatalosan is Liebről '''Munkácsyra'''.  
+
Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. [[1883|1883-ban]] Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek [[1886|1886-tól]] elnöke volt.
-
Betegsége miatt [[1897|1897-től]] idegszanatóriumban kezelték. A németországi '''Endenichben hunyt el [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]]'''. [[május 9.|Május 9-én]] Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
+
Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később '''Endenichben'''. Itt '''hunyt el [[1900]]. [[május 1.|május 1-jén]]'''. Budapesten [[1900]]. [[május 9.|május 9-én]] a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkácsy Békés megyében ==
== Munkácsy Békés megyében ==
-
Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, [[Reök István (1816-1877)|Reök István]] ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] három házra lévő '''Sztraka-ház'''ba. Húgát, '''Gizellát nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.
+
'''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.'''
-
[[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.
+
[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.
-
Nem sokkal ezután nagybátyjával egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Munkácsy olyan jó viszonyba került a szomszédban élő '''Vidovszky család'''dal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elköltözése Békéscsabáról.
+
-
Tízéves volt, amikor nagybátyja''' megelégelve semmittevését, inasnak adta''' Lang György asztalos mesterhez. Az '''[[1855]] januárjában''' kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig – szabadságot és jobb életet remélve – '''[[1858]] októberében Arad'''ra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett, így '''[[1860|1860-ban]] hazautazott Reökhöz Gyulára''', nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.
+
-
Gyógyulása alatt, '''[[1861|1861-ben]] rajzolni tanult Karl Fischertől'''. Nagybátyja olykor kiküldte a Csaba határában lévő '''gerendási birtok'''ára, Munkácsy azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg '''Szamossy Elek'''et, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. [[1862|1862-ben]] Szamossyt '''Arad'''ra, '''Buziás'''ra és '''Beodrá'''ra is elkísérte. Szamossy hatására festette az ''Oláh család a ház előtt'' és a ''Tót leány, fején korsóval'' című műveit.
+
'''[[1855]] januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez.''' Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. [[1858|1858-ban]], 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd '''[[1858]] őszén Aradra ment''' – a szabadság és jobb élet reményében – '''Albrecht Ferdinánd műhelyébe'''.
-
'''[[1862]] őszén kiköltözött Gerendásra''', s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pesten tanulhasson. Sokat festett, így [[1863]] májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson.
+
'''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''',  [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk.
-
Közel '''kétéves pesti tartózkodás'''a után egy ideig '''Bécsben tanult'''. Pénz hiányában visszatért Pestre, ahol arcképeket festett és folyóiratokba rajzolt. Később nagybátyja hívására '''Gerendáson telepedett le'''. Első festményei is itt születtek (''Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár''), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat.
+
-
Az [[1863]]–[[1865|1865]] közötti termékeny időszakban megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a '''Simay házaspár'''t, illetve a '''békési főszolgabíró leányát''', Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak az utóbbi kép maradt fönn.
+
-
[[1866]] februárjában Pestre kellett utaznia '''vakulással fenyegető betegség'''e miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban és Törökbálinton, majd – Münchenbe való kiutazása előtt még – egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.
+
-
Miután elegendő pénzt gyűjtött újra Münchenbe ment tanulni és dolgozni. '''A Bajor Királyi Akadémián tanult''', megismerkedett Kaulbachal, Schleichhel, Brandttal. Később Franz Adam magániskolájába járt.  
+
Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t.
-
'''Müncheni tartózkodása után''' még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt '''nagybátyja [[1867|1867-ben]] felmondta a birtok bérletét'''. '''[[1867]] őszén már Békéscsabán''' laktak, s '''Omaszta József egykori házát''' bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, '''évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében'''.
+
'''[[1863|1863-tól]] Pesten élt''', ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. '''[[1865|1865-ben]]''' fél évet töltött a '''bécsi Képzőművészeti Akadémián''', de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.
-
Egy sikeres pályázatnak köszönhetően '''Düsseldorfban''' folytatta tanulmányait, [[1868|1868-tól]] az '''akadémiára járt'''. Tanárai felismerték, hogy Munkácsyhoz az életképek állnak közel, ennek eredményei az ''Ásító inas'' és a ''Siralomház'' című festmények. Utóbbinak köszönhetően '''világhírnévre tett szert'''.  
+
'''[[1865]] őszén tért vissza a gerendási birtokra.''' Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a ''Fonó leány'', az ''Estebéd a pusztán'', a ''Búsuló betyár'' című festményeit. A megszaporodott munka miatt '''beköltözött Csabára''', lakást bérelt a főtéren, és '''arcképeket festett''' (''Vidovszky János és feleségének arcképe'', ''Vidovszky Matild arcképe'', ''Dudits orvos és feleségének arcképe'' stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.
-
Legközelebb a '''Siralomház [[1869|1869-es]] sikerét követően''', '''[[1870]] június'''ában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. Ezt az időszakot Párizsban töltötte. '''[[1874]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]]''', az akkor harmincéves Munkácsy '''feleségével, Cécile Papier'''val utazott haza. A körülbelül másfél hónapos itthon tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is.
+
'''[[1866]] februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre.''' [[1866]] '''októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára''', ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.
-
Az itthon töltött időszakban több képet is festett nagybátyja kismegyeri birtokán (pl.: ''Kukoricás'', tanulmányok ''A falu hőse'' c. képhez, a ''Poros út'' c. kép egy változata).
+
 
-
[[1877]]. [[július 9.|július 9-én]],''' [[Reök István (1816-1877)|Reök István]] öngyilkosságá'''val megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött.
+
'''[[1867]] nyarán''' Pestet is érintve '''hazautazott Gerendásra'''. Itt készült két vázlata a ''Dűlő szénásszekér'' című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek [[Békéscsaba|Békéscsabára]], Omaszta József egykori házát bérelték.
-
'''Munkácsy ezt követően bizonyíthatóan több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében'''. Külföldön – elsősorban Franciaországban – alkotott. [[1881|1881-ben]] '''megalapította a Munkácsy-díjat''', amellyel a fiatal festőknek biztosított párizsi tanulmányokat. Bár Magyarországra párszor hazajött – a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta –, '''Békéscsabára csak [[1890|1890-ben]] jutott el''' az [[október 6.|október 6-i]] megemlékezés alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a [[Hotel_Fiume|Fiume Szálló]]ban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, ''Honfoglalás'' című képéhez. Utóbbi kapcsán '''[[1892|1892-ben]] is megfordult a városban''', s valószínűleg ez volt az '''utolsó alkalom''', hogy Békéscsabán járt.
+
 
 +
'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.
 +
 
 +
Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==
56. sor: 55. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levelét [[1896]] júliusában feleségéhez címezte, ezután egészsége nem tette lehetővé az írást.
+
* Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a ''Pesti Napló'' közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában.
-
* '''Békéscsabán''' [[1900]]. [[május 11.|május 11-én]] '''utcát''', majd [[1950|1950-ben]] '''teret'''; '''Gyulán''' [[1900]]. [[június 26.|június 26-án]] '''utcát''' neveztek el róla.   
+
* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.
-
* '''Gyulán''' egykori házán '''emléktáblát''' helyeztek el.  
+
* Gyulán [[1900]]. [[június 6.|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.
-
* '''Emléktábla''' őrzi munkásságát '''Békésen''', a Széchenyi tér 2. szám alatti ház falán.
+
* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.
-
* Alakját Békéscsabán Borsos Miklós és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl.  
+
* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.
-
* A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falán lévő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg.  
+
* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.
-
* Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, [[1994|1994-ben]] pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
+
* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).
-
* [[2009|2009-ben]] a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
+
* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.
-
* [[2014|2014-től]] a békéscsabai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornán]] átívelő betonhíd a '''Munkácsy Mihály híd''' nevet viseli.
+
* [[1994]]. [[május 18.|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében.
-
* [[2014|2014-ben]] nyílt meg Békéscsabán a '''Munkácsy Hotel''', melynek specialitásai közé tartozik a Munkácsy pálinka, kolbász, csokoládé és lekvár.
+
* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.
 +
* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.
 +
* A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornán]] átívelő hidat [[2014-ben]] Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)
 +
* [[2014]]. [[október 18.|október 18-án]] nyílt meg a Munkácsy Hotel a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]] melletti Sörház felújított épületében.
 +
* Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is.
 +
* [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
=== Békéscsabai emléktáblái ===
=== Békéscsabai emléktáblái ===
80. sor: 84. sor:
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
<Gallery widths="300px" heights="300px">
-
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán
+
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza dísztermében
-
Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)
+
-
Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg|Munkácsy Mihály arcképe a Vasárnapi Újságban
+
Fájl:Vilt Tibor Munkacsy szobor.jpg|Vilt Tibor Munkácsy-szobra
Fájl:Vilt Tibor Munkacsy szobor.jpg|Vilt Tibor Munkácsy-szobra
Fájl:Borsos Miklos Munkacsy szobor.jpg|Borsos Miklós Munkácsy-szobra
Fájl:Borsos Miklos Munkacsy szobor.jpg|Borsos Miklós Munkácsy-szobra
-
Fájl:Cecile Papier .jpg|Munkácsy elesége, Cécile Papier
+
Fájl:Wenckheim kastely.jpg|A gyulai Wenckheim-kastély
-
 
+
Fájl:Munkacsy Mihaly Siralomhaz.jpg|Munkácsy Mihály: Siralomház
 +
Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg|Munkácsy Mihály: Levélolvasás
 +
Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|Munkácsy Mihály (1844–1900)
 +
Fájl:Munkacsy siremlek PH Naptara 1912.jpg|Munkácsy Mihály síremléke
</gallery>
</gallery>
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály élete]]
 
* [[Békéscsaba]]
* [[Békéscsaba]]
== Források ==
== Források ==
-
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalomi Lap weboldal] (Látogatva: 2019. 02. 18.)
+
 
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza = La vie et le culte de Mihály Munkácsy = The life and cult of Mihály Munkácsy. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu784_csm_2014_19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. szám (2014. október 23.) 1, 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 18.)
+
* Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” : Munkácsy Gyulán. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu789_csm_2015_01.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. szám (2015. január 15.) 1, 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 20.)
+
* [https://epa.oszk.hu/01500/01577/00039/pdf/EPA01577_BMMK_41.pdf Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak, a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2014_MunkacsyOroknaptar/?pg=0&layout=s Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: [http://hir6.hu/cikk/102765/munkacsy_mihaly_tobbszor_is_atsetalt_a_munkacsy_mihaly_hidon Hír6.hu] (Látogatva: 2019. 02. 15.)  
+
* A képviselő-testület kedden délelőtt … In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1900/?pg=133&layout=s Békés, 32. évf. 26. sz (1900. július 1.), 4. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871–1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?query=EBKMK1%3D(Munk%C3%A1csy%20m%C5%B1v%C3%A9szbar%C3%A1tai%2C)&pg=284&layout=s A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2014/19/csabai-merleg-2014-19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. sz. (2014. október 23.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Bellák Gábor: 175 éve született Munkácsy Mihály. In: Rubicon, 2–3. szám (2019) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4785 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (Látogatva: 2014. 05. 23.)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_22/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Czeglédi Imre: "Nem szeretne festő lenni?". Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. Szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Gyarmati Gabriella: Festmények és grafikák a békéscsabai múzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy1_festmenyek/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)  
-
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múzeum, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Kocsor János: Tárgyak és fotók a békéscsabai múzeum Munkácsy-hagyatékából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2004_Munkacsy2_relikviak/?pg=0&layout=s Munkácsy. Szerk. Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága : Typografika Kft., 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_Munkacsy/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_29/?pg=0&layout=s Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy-ereklyék és -dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. Sajtó alá rend. Czeglédi Imre. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola : Városi Tanács, 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Harsányi Zsolt: Ecce homo : Munkácsy Mihály életének regénye. 2. kiad. Pécs : Alexandra Kiadó, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Keresztesné Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. Debrecen : Déri Múz., 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://mek.oszk.hu/09200/09243/# Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály. 1-2. kötet. Budapest : Lampel, 1907] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy és Colpach. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy. Szerk. Szemenkár Mátyás. Budapest : Szemimpex Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy. Vál. Székely András. Budapest : Corvina, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_21_Munkacsi/?pg=0&layout=s Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24–2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. Szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 – 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy album. Összeáll. Abosy Gyula. Budapest : Hornyánszky Nyomda, 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28–május 28. Szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. Sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves Könyvek Kiadó, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publishing, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Ónody Magdolna: Munkácsy Mihályról és rokonairól : „Különös, hogy milyen boldog voltam akkor”. Miskolc : Ónody Magdolna, 2017 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Perneczky Géza: Munkácsy. Budapest : Corvina Kiadó, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Pogány Kálmán: A Munkácsy-problémához : megkerült 1897-ben eltűnt ifjúkori rajzalbuma. In: Magyar Művészet, 14. évf. 12. sz. (1938. december), p. 353–372. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1900 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozás ==
== Külső hivatkozás ==
* Mihály Munkácsy In: [https://en.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_Munk%C3%A1csy Angol nyelvű Wikipedia]
* Mihály Munkácsy In: [https://en.wikipedia.org/wiki/Mih%C3%A1ly_Munk%C3%A1csy Angol nyelvű Wikipedia]
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 01. 16.)
+
* Munkácsy Mihály In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Wikipédia]
* Munkácsy Mihály In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/munkacsy-mihaly/ Artportal]
* Munkácsy Mihály In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/munkacsy-mihaly/ Artportal]
* Munkácsy Mihály In: [http://www.irodalmiradio.hu/femis/munkacsy/ Irodalmiradio.hu]
* Munkácsy Mihály In: [http://www.irodalmiradio.hu/femis/munkacsy/ Irodalmiradio.hu]
* Munkácsy Mihály In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/index.html Hung-Art.hu]
* Munkácsy Mihály In: [https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/munkacsy/index.html Hung-Art.hu]
* Munkácsy Mihály In: [http://www.nevpont.hu/view/11596 Nevpont.hu]
* Munkácsy Mihály In: [http://www.nevpont.hu/view/11596 Nevpont.hu]
 +
* Munkácsy Mihály In: [https://www.wikiart.org/en/mihaly-munkacsy Wikiart]
 +
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba]
* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]
* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]
-
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014. 01. 16.)
+
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu23 Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag]
-
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014. 01. 16.)
+
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu17 Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag]
 +
* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu25 Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]

A lap jelenlegi, 2024. február 21., 13:19-kori változata

Munkácsy Mihály (1844–1900)

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

A Steiner–Omaszta-kúria
Munkácsy felesége, Cécile Papier

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Lieb Mihály Leó néven született Munkácson Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.

1848-ban a család Munkácsról Miskolcra költözött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy itt kezdte meg tanulmányait.

Munkácsy édesanyja 1850-ben elhunyt, majd az édesapa 1852-ben bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz: Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig Békéscsabára kerültek.Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, Reök István vette magához.

A festőművész 1863-tól használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi, később a Munkácsy nevet. Hivatalosan 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumtól a névváltoztatást.

Munkácsy 1874. augusztus 5-én feleségül vette Cécile Papier-t, Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak 1881-ben gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.

Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. 1883-ban Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek 1886-tól elnöke volt.

Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később Endenichben. Itt hunyt el 1900. május 1-jén. Budapesten 1900. május 9-én a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkácsy Békés megyében

Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Munkácsy 1852-ben érkezett Csabára ügyvéd nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Az Evangélikus Kistemplomtól nem messze, a Sztraka-házban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli Steiner-kúriába, Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, Steiner Jakabhoz, aki az Apponyi-uradalom jószágigazgatója volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. 1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.

1853 szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a Vidovszky családdal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.

1855 januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez. Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. 1858-ban, 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd 1858 őszén Aradra ment – a szabadság és jobb élet reményében – Albrecht Ferdinánd műhelyébe.

Aradról legyengülve, betegen tért vissza 1861-ben, ekkor már Gyulára, Reök István Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta Karl Fischer rajztanárhoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, Szamossy Elek vándorfestővel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és mestereként pártfogásába vette: a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet Gyulai vázlatkönyvként ismerünk.

Szamossy 1862 januárjában Aradra ment festeni, ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza 1862 őszén nagybátyja gerendási tanyájára, ahol elkészítette első olajfestményét, a Levélolvasást.

1863-tól Pesten élt, ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. 1865-ben fél évet töltött a bécsi Képzőművészeti Akadémián, de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.

1865 őszén tért vissza a gerendási birtokra. Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a Fonó leány, az Estebéd a pusztán, a Búsuló betyár című festményeit. A megszaporodott munka miatt beköltözött Csabára, lakást bérelt a főtéren, és arcképeket festett (Vidovszky János és feleségének arcképe, Vidovszky Matild arcképe, Dudits orvos és feleségének arcképe stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.

1866 februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre. 1866 októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.

1867 nyarán Pestet is érintve hazautazott Gerendásra. Itt készült két vázlata a Dűlő szénásszekér című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek Békéscsabára, Omaszta József egykori házát bérelték.

1867 őszén visszautazott Münchenbe, hogy tanulmányait folytassa. Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében. 1868-tól Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az Ásító inas című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták. 1869-ben megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a Siralomházat. Művét 1870-ben mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a közismertséget és a világhírnevet.

Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. 1870 júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza: pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. 1874 szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára, ahol másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a Kukoricás és a Poros út I. című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített A falu hőse című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket. 1890. október 5-én a Munkácsy házaspár Aradra látogatott, ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. Innen indultak Békéscsabára, ahol egy napot töltöttek. Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson. A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Békéscsabai emléktáblái

Tagságai

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök