Berthóty István (1872–1929)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. augusztus 17., 18:16-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

polgármester, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

Élete

Berthóty István
1. Korniss Géza, 2. N. Tasnády Ilona, 3. Berthóty István, 4. Rózsahegyi Kálmán, 5. Pataky József
BerthotyIstvan.jpg

Berthóty István Németújfaluban (Somogy megye) született 1872. augusztus 17-én. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.

Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.

Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).

1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében két hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 22-én a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.

Munkássága

Berthóty István sírja

Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.

Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.

Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. A művelődést, a művészetet, az oktatást és a sportot egyaránt támogatta. Ekkor épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővíz-csatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt, ő maga is részt vett a sportpálya építésében. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.

Részt vett többek között a színügyi bizottság, a békéscsabai felső kereskedelmi iskola felügyelőbizottságának, a Magyar Vidéki Városok Kultúrszövetségének, az Amerikai Kossuth Zarándokbizottság, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének békéscsabai csoportjának, valamint a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság munkájában.

Kiállításmegnyitóként is szerepet vállalt, ő nyitotta meg 1926-ban Wagner József békéscsabai tárlatát. Hivatali és közéleti tevékenysége mellett szívesen sakkozott.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök