Berthóty István (1872–1929)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Ell.+jav.)
a (Kiegészítés, képek feltöltése)
 
(12 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Németújfaluban (Somogy megye), [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én született, régi nemesi családból származott: apja, '''Berthóty Gusztáv''', '''Andrássy gróf főpénztárnoka''', később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: [[Berthóty Károly|Károly]] (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet, Ágoston József.
+
[[Fájl:Berthoty Istvan keriskola.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István]]
 +
[[Fájl:Bcs szinhaz TolnaiVilaglapja 1927.jpg|bélyegkép|300px|1. [[Korniss Géza (1888–1961)|Korniss Géza]], 2. N. Tasnády Ilona, 3. Berthóty István, 4. Rózsahegyi Kálmán, 5. Pataky József]]
 +
[[Fájl:BerthotyIstvan.jpg|200px|bélyegkép|300px|jobbra|]]
 +
Berthóty István '''Németújfaluban (Somogy megye) született [[1872]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]]'''. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később [[Mezőberény|Mezőberényben]] takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.
-
Elemei tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit. Tanulmányait a nagyváradi jogakadémián folytatta. [[1893]]-ban államtudományi államvizsgát tett, [[1903]]-ban Kolozsváron doktorrá avatták.
+
Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban [[1889]]-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. [[1893]]-ban '''államtudományi államvizsgát tett''', [[1903]]-ban Kolozsváron '''doktorrá avatták'''.
-
'''Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül''', egy '''lányuk''' született, '''Berthóty Magda''' ([[Petényi (Donner) László (1887-1971)|dr. Donner László]] neje).
+
'''Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül''', egy '''lányuk''' született, '''Berthóty Magda''' ([[Petényi (Donner) László (1887–1971)|dr. Donner László]] neje).
-
[[1928]]-[[1929|29]] telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében 2 hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre vitték, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott, '''[[1929]]. [[július 20.|július 20-án]]''', a főispáni kinevezés küszöbén '''elhunyt'''. Temetésére [[július 24.|július 24-én]] a Széchenyi-ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.  
+
1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében két hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. '''[[1929]]. [[július 20.|július 20-án]]''', a főispáni kinevezés küszöbén '''elhunyt'''. Temetésére [[július 22.|július 22-én]] a Ligeti katolikus temetőben került sor [[Békéscsaba|Békéscsabán]].  
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1894]]-től Békés vármegyében, [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906]]-ig pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913]]-ban alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23]]-án a megye törvényhatóságának bizalma a vármegye főjegyzői állásába emelte.
+
[[Fájl:Bertothy Istvan sirja.jpg|200px|bélyegkép|300px|jobbra|Berthóty István sírja]]
 +
Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. [[1984|1894-től]] '''Békés vármegyében''', [[Gyula|Gyulán]] volt gyakornok. [[1894]] szeptemberéig a vármegye III., [[1897]] októberéig II., [[1906|1906-ig]] pedig I. aljegyzője volt. [[1902]] májusában '''tiszteletbeli főjegyzővé''' nevezték ki. [[1906]] májusában a vármegye törvényhatósága az '''orosházi járás szolgabírájává''' választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. [[Orosháza|Orosházára]] érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a '''Kaszinónak''' s az [[1913|1913-ban]] alakult''' Orosházi Munkás Testedző Körnek'''. [[1916]]. [[május 23.|május 23-án]] '''Békés vármegye főjegyzője''' lett.
-
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete [[1918]]. [[november 26.|november 26]]-án nagy lelkesedéssel a '''város polgármesterévé''' választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel. [[1928]]-ban a kormányzó '''kormányfőtanácsosi''' címmel jutalmazta érdemeit.   
+
Munkásságának újabb elismerése volt, amikor '''Békéscsaba''' város képviselő-testülete [[1918]]. [[november 26.|november 26]]-án nagy lelkesedéssel a '''város polgármesterévé''' választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. [[1928|1928-ban]] a kormányzó '''kormányfőtanácsosi''' címmel jutalmazta érdemeit.   
-
Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el [[Békéscsaba]] várossá fejlődése. Ezalatt épült fel többek között az [[Árpád fürdő]], a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővízcsatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a [[Csabai Atlétikai Klub]] alapítója s elnöke volt. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
+
Ő volt '''a város első polgármestere'''. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. A művelődést, a művészetet, az oktatást és a sportot egyaránt támogatta. Ekkor épült fel többek között az '''[[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Árpád fürdő]]''' és a '''városi sporttelep'''. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatorna]] szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. '''Minden kulturális mozgalomban részt vett'''; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a '''Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke''' volt, ő maga is részt vett a sportpálya építésében. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.
 +
 
 +
Részt vett többek között a színügyi bizottság, a békéscsabai felső kereskedelmi iskola felügyelőbizottságának, a Magyar Vidéki Városok Kultúrszövetségének, az Amerikai Kossuth Zarándokbizottság, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének békéscsabai csoportjának, valamint a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság munkájában.
 +
 
 +
Kiállításmegnyitóként is szerepet vállalt, ő nyitotta meg [[1926|1926-ban]] [[Csabai-Wagner József (1888–1967)|Wagner József]] békéscsabai tárlatát. Hivatali és közéleti tevékenysége mellett szívesen sakkozott.
== Díjak, elismerések ==
== Díjak, elismerések ==
-
* '''Vöröskereszt ezüst díszérem''' ([[1916]])
+
* Vöröskereszt ezüst díszérem ([[1916]])
-
* '''II. oszt. polgári hadiéremkereszt''' ([[1918]])
+
* II. oszt. polgári hadiéremkereszt ([[1918]])
-
* '''Kormányzótanácsosi cím''' ([[1928]])
+
* Kormányzótanácsosi cím ([[1928]])
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
* '''Arcképét a Városháza tanácstermében helyezték el''' [[1931]] októberében. A festmény [[Vidovszky Béla (1883-1973)|Vidovszky Béla]] munkája.
+
* Még életében '''ösztöndíjat neveztek el róla''' a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus gimnáziumban]].
-
* [[1991|1991-ben]] Békéscsabán lakóingatlan vette fel a nevét ([https://goo.gl/pgTwz5 '''Berthóty udvar'''])
+
* [[1929|1929-ben]] a Csabai Atlétikai Klub megalapította a '''Berthóty-vándordíj'''at.
-
* [[1992|1992-ben]] a városháza udvarán '''[[Berthóty István-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.  
+
* [[1929|1929-ben]] a régi vásárteret a város első polgármesteréről nevezték el. A második világháborút követően a teret beépítették, a Berthóty tér elnevezés pedig megszűnt.
 +
* '''Arcképét a [[Városháza (Békéscsaba)|békéscsabai Városháza]] tanácstermében helyezték el''' [[1931]] októberében. A festmény [[Vidovszky Béla (1883–1973)|Vidovszky Béla]] munkája.
 +
* [[1991|1991-ben]] Békéscsabán, a Trefort és Illésházy utcák által határolt zárt tömb a [https://goo.gl/pgTwz5 '''Berthóty udvar'''] nevet kapta.
 +
* [[1992|1992-ben]] a békéscsabai Városháza udvarán '''[[Berthóty István-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.  
== Források ==
== Források ==
-
* Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. 1936. Békésvm. Monográfiája Szerk. 497. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A békéscsabai Ág. G. Ev. Rudolf-Reálgimnázium LIX. értesitője az 1924–25. iskolai évről. Közzéteszi: Rell Lajos. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1925. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2180_1924/?pg=13&layout=s 12. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. 420-421. p. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A kőművesmesterek csabai nagygyűlése. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitomesterekLapjaMunkaado_1928/?pg=249&layout=s A Munkaadó, 15. évf. 33. szám (1928. augusztus 16.) 4. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
-
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/13227_0_2_POLG%C3%81RMESTEREK.pdf Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849-2010. szerk.: Gécs Béla] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Az Amerika Kossuth Zarándokbizottság tanácskozása. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1927_11/?pg=131&layout=s Budapesti Hírlap, 47. évf. 254. szám (1927. november 9.) 4. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=34&layout=s Berthóty István dr. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám, 1929. július 21. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Békéscsabai választott polgármesterek és tanácselnökök, 1849–2010. Szerk.: Gécs Béla. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/13227_0_2_POLG%C3%81RMESTEREK.pdf Bekescsaba.hu] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
-
* Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 1929. július 21. 120. sz. 1-2. p.  
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 420–421. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dr. Berthóty István. In: A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a ... értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi Pancratz József. Bcs. 1930. Ker. Isk. 5-6. p.  
+
* Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 497. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Berthóty István dr. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=34&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
-
* Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. sz. 1993. 5. p.  
+
* Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, Békéscsaba város polgármestere In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 120. szám (1929. július 21.) 1–2. p.
-
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VarosokLapja_1931/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22&pg=345&layout=s Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: Városok Lapja, 26. évf. 24. szám, 1931. november 1. 346. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. 2., bőv., átdolg. kiad Békéscsaba : Önkorm. Hiv., 2000. 46., 163. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=44&layout=s Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Dr. Berthóty István. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Bekescsaba_02204_KozsegiKereskedelmiKozepiskola_02207_1929/?pg=7&layout=s A békéscsabai Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola és a vele kapcsolatos Női Kereskedelmi Szaktanfolyam negyedik évi értesítője az 1929-30. iskolai évről. Közzéteszi: Pancratz József. Békéscsaba : Ker. Isk., 1929. 5–6. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
-
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló. 4. évf. 1992. 36. sz. 6. p.  
+
* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1928_05_1/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22%2Bpolg%C3%A1rmester&pg=113&layout=s Napi Hírek, 1928. május 5. 1. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)
+
* Hankó András: Dr. Berthóty István. In: Heti Mérleg. 3. évf. 29. szám (1993. augusztus 5.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Hírek : leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VarosokLapja_1931/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22&pg=345&layout=s Városok Lapja, 26. évf. 24. szám (1931. november 1.) 346. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
 +
* Impozáns külsőségek között temette el Békéscsaba lakossága első polgármesterét. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_3/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22%2B1929&pg=44&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 121. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
 +
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei. 92. In: Orosházi Napló, 4. évf. 36. szám (1992) 6. p.
 +
* Megalakult a tisztikar. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MiskolciReggeliHirlap_1929_06/?pg=73&layout=s Reggeli Hirlap, 38. évf. 126. szám (1929. június 7.) 6. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
 +
* Miért nem játszanak a csabai csapatok a Berthóty-vándordíjért? In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiSport_1932_09/?pg=158&layout=s Nemzeti Sport, 24. évf. 185. szám (1932. szeptember 21.) 7. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
 +
* Napi Hírek, 1928. május 5. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1928_05_1/?query=%22berth%C3%B3ty%20istv%C3%A1n%22%2Bpolg%C3%A1rmester&pg=113&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
 +
* Sakkhírek. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1927_08/?pg=481&layout=s Pesti Napló, 78. évf. 190. szám (1927. augusztus 24.) 12. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
 +
* Wagner József festőművész békéscsabai kiállítása. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1926_10/?pg=277&layout=s Pesti Napló, 77. évf. 232. szám (1926. október 13.) 12. p.] (Látogatva: 2022. 08. 17.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk. Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei fejek, 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Berthóty István meghalt. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Ujsag_1929_07/?pg=355&layout=s Ujság, 5. évf. 163. szám (1929. július 21.) 14. p.]
 +
* Leleplezték Berthóty István arcképét a békéscsabai városházán. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VarosokLapja_1931/?pg=345&layout=s Városok Lapja, 26. évf. 24. szám (1931. november 1.) 346. p.]
 +
* Szilágyi Sándor: Az egész város, az egész vármegye meleg szeretettel ünnepelte Berthóty István dr.-t. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?pg=154&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 104. szám (1928. május 8.) 1–2. p.]
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* István Berthóty de Bertót In: www.geni.com https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827  
+
* István Berthóty de Bertót. In: [https://www.geni.com/people/Istv%C3%A1n-Berth%C3%B3ty-de-Bert%C3%B3t/6000000049172175827 www.geni.com]
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]  
52. sor: 74. sor:
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Politikusok]]
[[Kategória: Politikusok]]
 +
[[Kategória: Orosháza]]
 +
[[Kategória: Jegyzők]]

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 17., 18:16-kori változata

polgármester, kormányfőtanácsos

Tartalomjegyzék

Élete

Berthóty István
1. Korniss Géza, 2. N. Tasnády Ilona, 3. Berthóty István, 4. Rózsahegyi Kálmán, 5. Pataky József
BerthotyIstvan.jpg

Berthóty István Németújfaluban (Somogy megye) született 1872. augusztus 17-én. Régi nemesi családból származott: apja, Berthóty Gusztáv, Andrássy gróf főpénztárnoka, később Mezőberényben takarékpénztári tisztviselő, anyja Gaál Magdolna. Testvérei: Károly (kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő), Lujza, Erzsébet és Ágoston József.

Elemi tanulmányait Mezőberényben végezte el. A szarvasi gimnáziumban 1889-ben tett érettségit, majd a nagyváradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. 1893-ban államtudományi államvizsgát tett, 1903-ban Kolozsváron doktorrá avatták.

Nosici Thurzó Ilonát vette feleségül, egy lányuk született, Berthóty Magda (dr. Donner László neje).

1928–29 telén súlyosan megbetegedett, a felgyógyulás érdekében két hónapot az Adria partján töltött. Rosszullétét követően a gyulai kórházba vitték, majd a sürgős műtéti beavatkozás szüksége miatt Szegedre került, ahol megműtötték, de állapota rosszabbodott. 1929. július 20-án, a főispáni kinevezés küszöbén elhunyt. Temetésére július 22-én a Ligeti katolikus temetőben került sor Békéscsabán.

Munkássága

Berthóty István sírja

Tanulmányai befejezése után közigazgatási pályára lépett. Rövid ideig Bihar vármegye közigazgatásánál szolgált mint írnok. 1894-től Békés vármegyében, Gyulán volt gyakornok. 1894 szeptemberéig a vármegye III., 1897 októberéig II., 1906-ig pedig I. aljegyzője volt. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1906 májusában a vármegye törvényhatósága az orosházi járás szolgabírájává választotta, s ezt a tisztségét tíz évig viselte. Orosházára érkezése után azonnal bekapcsolódott a község társadalmi életébe, elnöke volt a Kaszinónak s az 1913-ban alakult Orosházi Munkás Testedző Körnek. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett.

Munkásságának újabb elismerése volt, amikor Békéscsaba város képviselő-testülete 1918. november 26-án nagy lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ebben a pozícióban 11 éven át működött a város fejlesztése érdekében. 1928-ban a kormányzó kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta érdemeit.

Ő volt a város első polgármestere. Tevékenysége alatt indult el Békéscsaba várossá fejlődése. A művelődést, a művészetet, az oktatást és a sportot egyaránt támogatta. Ekkor épült fel többek között az Árpád fürdő és a városi sporttelep. Bővült a kereskedelmi iskola, és megkezdődött a leánylíceum építése. Utak építésével, az Élővíz-csatorna szabályozásával az égető munkanélküliséget enyhítette. Nemcsak polgármesterként volt első embere a városnak, hanem a közélet terén is. Minden kulturális mozgalomban részt vett; több egyesületet az ő kezdeményezésére hívtak életre, s ezek működését továbbra is figyelemmel kísérte, segítette. Részt vállalt a város sportéletében is: a Csabai Atlétikai Klub alapító elnöke volt, ő maga is részt vett a sportpálya építésében. Távlati tervei közé tartozott a város víz- és csatornahálózatának kiépítése, a villanytelep fejlesztése.

Részt vett többek között a színügyi bizottság, a békéscsabai felső kereskedelmi iskola felügyelőbizottságának, a Magyar Vidéki Városok Kultúrszövetségének, az Amerikai Kossuth Zarándokbizottság, a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének békéscsabai csoportjának, valamint a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság munkájában.

Kiállításmegnyitóként is szerepet vállalt, ő nyitotta meg 1926-ban Wagner József békéscsabai tárlatát. Hivatali és közéleti tevékenysége mellett szívesen sakkozott.

Díjak, elismerések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök