Élővíz-csatorna (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép feltöltése)
a (Urszinyi-ház belső hivatkozása)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
A Fehér-Köröst az [[1855|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.
A Fehér-Köröst az [[1855|1855-ös]] áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így '''Békéscsaba is élővízhez jutott''', amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett '''vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére''' is.
-
Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.
+
Az 1860-as években az [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]] előtti öböl '''tutajkikötőként funkcionált'''. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek '''kedvelt fürdőhelye volt'''. A kanálist [[1863]]–[[1864|1864-ben]] kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években '''zsiliprendszert alakítottak ki'''.
-
'''Az [[1888|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830-1906)|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.  
+
'''Az [[1888|1888-as]] árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát''', a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. [[1889|1889-ben]] [[Sztraka Ernő (1830–1906)|Sztraka Ernő]] tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és [[Tűs gát (Gyula)|Poirée-keretes tűs gátat]], Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.  
[[1897|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.
[[1897|1897-ben]] ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.
27. sor: 27. sor:
== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==
== Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján ==
-
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő|Árpád fürdő]]
+
* [[Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő (Békéscsaba)|Árpád fürdő]]
-
* Szoborsétány
+
* [[Szoborsétány (Békéscsaba)|Szoborsétány]]
-
* [[Munkácsy Mihály Múzeum]]
+
* [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]]
-
* [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]
+
* [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
-
* [[Békés Megyei Könyvtár]]
+
* [[Urszinyi-ház (Békéscsaba)|Urszinyi-ház]]
 +
* [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)|Békés Megyei Könyvtár]]
* [[István malom (Békéscsaba)|István malom]]
* [[István malom (Békéscsaba)|István malom]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
* [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]]
59. sor: 60. sor:
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 03.JPG|
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 03.JPG|
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 04.JPG|
Fájl:Eloviz-csatorna Bcs 04.JPG|
 +
Fájl:Elovizcsatorna Gyula TothK.jpg|Gyulai szakasz
</Gallery>
</Gallery>
83. sor: 85. sor:
* Dóka Klára: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_07_KorosesBerettyo/?pg=0&layout=s A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.]
* Dóka Klára: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_07_KorosesBerettyo/?pg=0&layout=s A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században : egy táj kialakulása. Gyula : Erdmann Gyula, 1997.]
* Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: [http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2013/12/2013_IV_02_donka.pdf Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.]
* Donka Attila – Gila Csaba: Kísérlet az Élővíz-csatorna vízturisztikai értékelésére. In: [http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2013/12/2013_IV_02_donka.pdf Modern Geográfia, 2013/IV. 9–32. p.]
-
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Fábry Károly: Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha Ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_12/?pg=8&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.]
* Góg Imre: Az árut a Körösön úsztatták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_12/?pg=8&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 282. szám (1990. december 1.) 9. p.]
* Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.]
* Góg Imre: Száz éves a gyulai duzzasztó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=76&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 184. szám (1996. augusztus 7.) 9. p.]
* Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?pg=50&layout=s Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.]
* Haan Lajos: Apróságok B.-Csaba multjából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?pg=50&layout=s Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p.]
* Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=458&layout=s Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.]
* Hoffmann Mihály: Az Élővizcsatorna. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1906/?pg=458&layout=s Békés, 38. évf. 44. szám (1906. november 4.) 7–9. p.]
-
* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971.
+
* Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II., 1694–1848. Békéscsaba : Békés Megyei Tcs. Műv. Oszt. ; Gyula : Békés Megyei Lvt., 1971
* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)
* Kelemen T. Magda: A három város vize. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?pg=174&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 275. szám (1980. november 23.) 7. p.] (Látogatva: 2019. 11. 01.)
* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]
* Nyári fürdőzés anno... In: [https://behir.hu/web/content/merleg/1998/26/csabai-merleg-1998-26.pdf Heti Mérleg, 8. évf. 26. szám (1998. július 9.) 8. p.]

A lap jelenlegi, 2021. november 15., 12:39-kori változata

Az Élővíz-csatorna télen
Az Élővíz-csatorna Békéscsaba belvárosában

Az Élővíz-csatorna Gyulavárinál ágazik el a Fehér-Köröstől, Békésen pedig belefolyik a Kettős-Körösbe. A több mint 37 kilométer hosszú csatorna nagy része (Gyula és Veszely között, illetve Sikonytól Békésig) a Fehér-Körös egykori – a folyószabályozás előtti – medrében folyik.

Tartalomjegyzék

Története

Az Élővíz-csatorna (Csabai-csatorna, Körös-csatorna) Veszely hídtól Sikonyig (Fábián-fok) tartó szakaszát nagyjából 9 ezer békéscsabai lakos ásta ki 1777-ben. A nagyjából 14 kilométeres csatorna a Fehér-Körös mellékága lett, lehetővé tette, hogy vízi úton fát szállítsanak a településre. A munkálatokban résztvevők évi 8 pengő forintért vehették bérbe Nagyrétet.

Gyula mellett az úgynevezett “Hajósúttal” összekapcsolták a Fekete- és a Fehér-Köröst. Békés határában – Fábián-foktól – szintén medret alakítottak ki.

A Fehér-Köröst az 1855-ös áradása miatt Gyulánál új mederbe terelték. Emiatt Békéscsaba és Gyula folyóvíz nélkül maradt. Gyulán a Nádor-malomcsatornát a Fehér-Körös korábbi medrébe irányították. Ezt a csatornát összekapcsolták a Veszely–Sikony közötti szakasszal, így Békéscsaba is élővízhez jutott, amit Békésnél a Kettős-Körösbe vezettek bele. Az Élővíz-csatorna kialakításával friss vízzel látták el Békést, Békéscsabát és Gyulát is. Továbbá lehetőséget teremtett vízimalmok működtetésére és a belvizek elvezetésére is.

Az 1860-as években az Urszinyi-ház előtti öböl tutajkikötőként funkcionált. A csatornát tutajozásra a Körösök szabályozásáig, valamint a körgáti zsilipek kiépítéséig használták. A helyiek kedvelt fürdőhelye volt. A kanálist 18631864-ben kitisztították és mélyítették. Az 1870-es években zsiliprendszert alakítottak ki.

Az 1888-as árvíz teljesen megtöltötte az Élővíz-csatornát, a bal oldali parton nyúlgáttal próbáltak védekezni Békéscsabán. 1889-ben Sztraka Ernő tervezte fazsilipeket helyeztek el a körgátaknál. A 19. század végén Gyulavárinál tápzsilipet, Gyulán duzzasztót és Poirée-keretes tűs gátat, Békésen pedig torkolati zsilipet hoztak létre.

1897-ben ezüstpénzt találtak az Élővíz-csatornában, Békéscsabán pedig kincskereső társaságot alapítottak.

1900-ban átadták a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1905-ben és 1910-ben a Békéstől a békéscsabai alsó körgát zsilipéig tartó szakaszt, 1911-től 1914-ig pedig a Sikony és Veszely híd közötti medret kotorták. Az 1900-as években a csatorna vizével öntözéses gazdálkodást végeztek Pósteleken. Emellett a békéscsabai vasútállomás, a villanytelep, az István malom és a Békéscsabai Konzervgyár vízellátását is biztosította. Az 1960-as évektől a közművesítés és az iparosítás miatt egyre szennyezettebbé vált a csatorna.

1960-ban a Békés II. elektromos szivattyúegységeket helyezték üzembe. 1980-ban kezdte meg működését a Békés III. szivattyútelep. A dánfoki szivornya nagyobb vízhozamot és jobb vízminőséget biztosít. 1998-ban tömlős gátra cserélték a több mint 100 éves tűs gátat.

1989-től Békés megye helyi természetvédelmi területe. Békéscsabai partján gesztenye és szomorúfüzek, kocsányos tölgyek, platánfák találhatók. A Bandika-fa és a Cimbora-fa jogi védelem alatt állnak. Az Élővíz-csatorna megóvása céljából 1995-ben megalakult a White-klub.

A 2000-es években több beruházással (vízpótló szivornya, stabil szivattyúállás, mozgó gereb) is a csatorna ökológiai és turisztikai állapotát kívánták javítani, a folyamatos sodrást biztosítani.

Napjainkban öntözővíz biztosítására, tisztított szennyvíz, valamint belvíz befogadására és rekreációs célokra használják. A városokban található partok kedvelt horgászhelyek. A teljes Élővíz-csatorna alkalmas kenutúrázásra, csónakázásra.

Békéscsabai nevezetességek az Élővíz-csatorna partján

Békéscsabai hidak

Az 1800-as években az Élővíz-csatornán három híd volt: a Nagyhíd, a Kishíd és a Felső vagy Harmadik híd.

Emlékezete

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök