Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjából, a Szent István térről, gyalogszerrel 1–2 perces, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól 25 perces sétával közelíthető meg. A templom a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült.

Az 1745-ben épült templomot a csabai evangélikus gyülekezet építette. Az evangélikus, más néven lutheránus vallás a Luther Márton által indított reformáció során jött létre. A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért mint ahogyan a Debrecent "kálvinista Róma", úgy Békéscsabát "lutheránus Róma" névvel illették.

Tartalomjegyzék 1 A templom története 2 Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő lelkészek 3 Képgaléria 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

A templom története

Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok 1717-ben telepedtek le Békéscsabán. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az 1718-as esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok első imaházának falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. Az 1717-ben épült imaház lelkésze Schuhajda Pál volt. Az imaházat 1927-ben, Libent Máté bírósága alatt vályogtemplommá építették át.

A templom első oltárát Budáról hozatták 1728-ban, első harangját, melynek haranglábat állítottak 1731-ben öntötték. A templom első orgonáját 1733-ban Besztercebányáról hozatták.

A paplak 1729-ben épült. Amikor Tessedik Sámuel a gyülekezet lelkésze lett, legfontosabb tennivalói közzé sorolta az egyházi rendtartás bevezetését, mely pontosan megszabta milyennek kell lennie egy evangélikus vallású ember otthoni, templomi, mindennapi életének. Az evangélikus hívek száma két és félszeresére nőtt. Tessedik Sámuel (1710–1749) – aki Tessedik Sámuel közismert szarvasi evangélikus lelkésznek, pedagógusnak, pedagógiai és gazdasági szakírónak az édesapja – 1944-ben a Gyulán tartózkodó Harruckern Ferenc báró és földesúr elé terjesztette a gyülekezet templom építése iránti kérelmét.

Az előzőnél nagyobb, torony nélküli templomot 1745-ben Márton napján szentelték fel. Tessedik Sámuel, Markovitz Mátyás szarvasi és Burjan Dániel kis-berényi lelkész közreműködésével.

A templom északi sarkán, mélyen elhelyeztek egy folyó évi Máriást (korabeli pénz) és egy írást, mint tartós emléket: "Isten legjobb, legnagyobb oltalma alatt! Ez az Istennek tiszteletére felszentelt hajlék, amely, a csabai evangélikus gyülekezetnek, a meg nem változtatott ágostai vallású lakosainak van ajánlva, éspedig a szlovák nemzetiségűeknek, az előbbi templom lebontása után épült a Jézus Krisztus által helyreállított üdvösség 1745. esztendejében. A munka elkezdődött április 26-án és 5 hónap időtartama alatt befejeződött Mária Terézia magyarországi királynő Őfelségének uralkodása idején, valamint báró Harruckern Ferenc földesúr és Békés vármegye főispánsága idején. Épült pedig egyedül az evangélikus lakosok saját költségén, fáradozásával és kiadásaiból, a más valláshoz tartozó lakosok bármilyen hozzájárulása nélkül, nagy tiszteletű Thessedik Sámuelnek, e gyülekezet ezidei rendes lelkészének szolgálata és lelkipásztorkodása idején, a jeles Mekis János bírósága és a jeles községi esküdtek: Máthé János törvénybíró, Vitzián Mátyás, Csankovszky György, Unyatinszky Máté, Krnyan János, Molnár András, Bánszky János stb. idején..."

Tessedik Sámuel testét halála után, érdemei elismeréséül a templomban helyezték örök nyugalomra. 1760-ban harangtornyot kőből építettek. A tornyot zsindellyel fedték le. 1773-ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. A templomot kereszt alakúvá bővítették, s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. A napórát 1779-ben tették a templomra.

1783–85-ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten tűzőrszobát alakítottak ki, amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel.

A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal.

A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott. A templom berendezése eltér a megszokottól, mivel az orgonakarzatot a szokástól eltérően az oldalsó bejárat fölé építették. Orgonáját az aradi Dangl Antal fia, császári és királyi orgonakészítő 1896-ban készítette. Az oltár és a szószék szintén a 19. század végén készült.

A templomtorony négy harangja közül egyet a második világháború alatt elvittek. A legnagyobb, 36 mázsás harangot a soproni Seltenhofer Frigyes harangöntő mester műhelyében 1876-ban öntötték, a feliratokat szlovák nyelven írták rá.

A feliratok magyar fordítása:

“Mikor a harang szól
S hangja égig hatol,
Hittel, áhítattva sóhajtva az Istenhez.”

"Ezt a harangot a B. csabai evang. egyháznak adományozták 
Marik Pál első felesége, Ondrejcsik Mária 
és második felesége, Polják Ilona. 
Az Úrnak 1874. esztendejében.”

A barokkos homlokzat Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat (1896) előtt neoreneszánsz motívumdíszítést kapott. A toronyra új kupola és kerengő erkély került.

A templomot 1995-ben ismét felújították és építésének 250. évfordulóján újraszentelték, kupolájának belső festését és javítását 2010-ben végezték el.

Az Evangélikus Kistemplom a Nagytemplom felépítése után is istentiszteleteknek ad otthont.

Az imaházban, templomban szolgálatot teljesítő lelkészek

• 1718–1725 Schuhajda János
• 1725. február 26-tól 1728-ig Szalay János
• 1728–1744 Burjan Sámuel (Ő vezette be az anyakönyvek használatát, számba vette a templomi edényeket és ruhaneműket, a lelkészsége alatt történt nevezetesebb eseményeket is följegyezte, az imaháznak oltárt szerzett Pestről, s orgonát Besztercebányáról)
• 1744–1749 Tessedik Sámuel (1710–1749)
• 1749–1753 Vandlik Márton
• 1753–1780 Gyurcsek János (?–1780)
• 1780–1785 Drozdik Sámuel (?–1785)
• 1780–1799 Gyurcsek András (Gyurcsek János lelkész fia)
• 1799–1815 Milecz Mihály (1751–1815)
• 1799–1841 Uhrin András (?–1841)
• 1815–1818 Boszy Mihály
• 1818–1855 Haan János (1779–1855)
• 1841–1849 Brozman Dániel (dr. Réthy Pállal létesítették a szegényházat, ebből lett a község közkórháza)

A világosi fegyverletétel után (1849) a ker. főnökség betiltotta a presbyteri gyűlések tartását 1853-ig.

• 1853–1890 Szeberényi Gusztáv (1816–1890, 1860-ban választották püspökké)
• 1867–1873 Hrdlicska Károly
• 1873–1921 Linder Károly

Képgaléria

Békéscsaba evangélikus templomai régi képeslapon	(2004)	Tűzőrtorony (2004)	Tűzőrtorony (2004)
A tűzőrtorony búbos kemencéje (2004)

Lásd még

• Evangélikus Nagytemplom

Források

• A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. (Látogatva: 2013. április. 19.)
• Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dancs László: Egymillió a Kistemplomra. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 244. szám (1995. október 17.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Folytassa turista! In: Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 144. szám (1991. június 21.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: Az evangélikus kistemplom. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám. 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gubucz Katalin: A "Salieri" Békéscsabán. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 242. szám (1995. október 14.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gubucz Katalin: Újraszentelték a Kistemplomot. In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 249. szám (1995. október 24.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad : Tichy ny., 1845 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Thessedik Sámuel: Az evangélikus kistemplom építéstörténete. Ford. Kovács Pál. In: Heti Mérleg, 5. évf. 35. szám 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vándor Andrea: Az evangélikus templomépítő ősök emlékére. Békés Megyei Nap, 2. évf. 262. szám (1995. november 8.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Vándor Andrea: Déli harangszó a csabai templomból. In: Békés Megyei Nap, 7. évf. 253. szám (2000. október 28.) 1., 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dedinszky Gyula: Az első evangélikus tégla-templom az Alföldön. In: Új Harangszó, 1. évf. 9. szám (1945. december 9.) 35. p.
• Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyarmati Irén – Somogyi Józsefné: Településünk emlékei a Városházán. Békéscsaba, 2012
• Martin Gábor: Csabai séták 1968-tól. Békéscsaba : Martin G., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Sisa Béla: Békés Megye Műemlékei. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Művelődésügyi Oszt., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Békéscsabai Evangélikus Egyházközség oldala (Látogatva: 2013. 04. 20.)
• Evangélikus Kistemplom. In: Városom.hu (Látogatva: 2013. 04. 20.)
• Luther Márton. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20)
• Tessedik Sámuel. In: Wikipédia (Látogatva: 2013. 04. 20.)