Hirsch Gábor (1929–2020)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 26., 15:53-kor történt szerkesztése után volt.

kutatómérnök, holokauszttúlélő

Tartalomjegyzék

Élete

Hirsch Gábor

Hirsch Gábor 1929. december 9-én született Békéscsabán. Családja a békéscsabai neológ zsidó hitközséghez tartozott. Édesapjának, az orosházi születésű Hirsch Jánosnak jól menő villamossági, rádió- és kerékpárszaküzlete volt az Andrássy úton, amelyhez javítóműhely és szerelőüzem is tartozott. Édesanyja, Kohut Ella (1896. április 2.1944. december 18.) a Fejér megyei Cecéhez tartozó Gyulamajor pusztán született.

Édesanyja nagy súlyt fektetett egyetlen gyermeke képzésére, Hirsch Gábor már négyesztendős korában német nyelvű óvodába járt. Az általános iskola első négy osztályát a felekezeti neológ zsidó elemiben végezte. Tízesztendős korában szülei beíratták a Rudolf Gimnáziumba.

Hirsch Gábor édesapja 1942-ben vonult be munkaszolgálatra Gyomára. Magyarország német megszállása után a zsidóellenes intézkedések felerősödtek. 1944. április 5-től egy fajvédelmi törvényen alapuló kormányrendelet értelmében minden 6 év feletti zsidónak sárga csillagot kellett viselnie. Megkezdődött a zsidó személyek összeírása, a Hirsch család a neológ hitközség 1944. április 13-án kelt listájában a 217. sorszám alatt szerepel. Mivel az összeírások nagyon gyorsan történtek így több hibát is tartalmazhatnak, többek között Hirsch Gábor édesanyjának keresztnevét és a család lakcímét is elírták. A zsidó házak kialakításakor az 1943-ban felépült Hirsch házat is zsidó háznak jelölték ki. A Hirsch házba 14 személyt szállásoltak be. Hirsch Gábort június 16-án édesanyjával és a többi csabai zsidóval együtt a dohánybeváltóba (szárítóba) vitték, majd a második transzporttal 1944. június 26-án az auschwitz–birkenaui munkatáborba deportálták. A megérkezést követően az elhurcoltak szelekción estek át. Hirsch Gábor munkaképes fiatalként a BIIe (cigány tábor) 11-es blokkjába került.

1944. szeptember 25-én a birkenaui BIII Mexikó táborban egy munkatranszportot állítottak össze. 4 501 nőt, köztük 12 békéscsabait Stutthofba vittek, köztük Hirsch Gábor édesanyját is, aki 1944. december 18-án a stutthofi táborban halt meg. Hirsch Gábor az auschwitzi tábor felszabadítását követően Kattowitz, Czernowitz, majd Sluzk táborait is megjárva jutott haza.

Hazatérése után a munkaszolgálatból visszatért édesapja magántanulóként beíratta a gimnáziumba. A hetedik osztályt már a budapesti zsidó gimnáziumban folytatta. 1947-től a szegedi Kálvária téri Villamosipari Technikumban folytatta tanulmányait. Amikor beadta jelentkezését az újonnan alakult Műszaki Tanárképző Főiskola villamosipari tagozatára, már az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában dolgozott technikusként. A főiskola elvégzése utána a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán folytatta tanulmányait. Nappal az Orion Rádió Gyárban dolgozott. 1956 őszén elhagyta az országot. Pár napos ausztriai tartózkodás után az egyik transzporttal egy svájci karanténtáborba ment. Innen – a tanulmányaikat folytatni szándékozó diákokkal együtt – egy diáktáborba vitték. Felvételt nyert az Eidgenössische Technische Hochschule-éba. 1958-ban lediplomázott, majd 5 éven át tudományos munkatársként dolgozott az egyetemen. 1963-ban egy amerikai konszern svájci kutatólaboratóriumában vállalt állást.

1968-ban megnősült. Házasságából két fiúgyermek született (Mathias és Michael).

1995-ös nyugdíjazását követően kezdte el alaposabban kutatni a múltját, a békéscsabai holokauszt történéseit. Kutatási eredményeit két német és egy magyar nyelvű kiadványban foglalta össze. Személyes érintettsége ellenére írásai meglehetősen tárgyilagosak, tényszerűek, levéltári és egyéb hivatalos dokumentumokon alapszanak. A csabai holokausztról összeállított tablóit a békéscsabai zsinagóga emlékszobájában helyezték el.

A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök