101-es emlékoszlop (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „A '''101-es Császári és Királyi Gyalogezred''' hősei előtt tisztelgő obeliszket 1923-ban avatták fel Békéscsabán. A békéscsabai '''a…”) |
a (Képek feltöltése) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
| + | [[Fájl:Bcs 101 emlekoszlop avatas.jpg|bélyegkép|300px|Az emlékoszlop felavatása]] | ||
| + | [[Fájl:Bcs 101 emlekoszlop 2021 1.jpg|bélyegkép|300px|Emlékoszlop]] | ||
Békéscsabán az első világháborús hősök emlékének megőrzése érdekében [[1922|1922-ben]] megalakult a '''101-es Bajtársi Szövetség'''. A 101-es emlékművet az [[OTP Bank-épület (Békéscsaba)|Aradi Ipar- és Népbank]] előtti téren kívánták elhelyezni. A város a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István]] és a Ferenc József tér találkozásánál képzelte el az emlékművet. A bajtársi szövetség egy [[1922|1922-es]] vázlata szerint az obeliszket szobrokkal díszített kőkerítés vette volna körül a Petőfi-ligetben. A felállítás '''költségeit [[Belanka (Bácsalmásy) Mihály (1896–?)|Belanka Mihály]]''' építész, 101-es bajtárs '''vállalta'''. A szövetség a várostól a kerítés megépítését, illetve az emlékmű helyét kérte. Békéscsaba Tanácsa a Ferenc József tér (ma: Szabadság tér) északi részén, az Apponyi utcánál (ma: József Attila utca) engedélyezte az obeliszk felállítását. | Békéscsabán az első világháborús hősök emlékének megőrzése érdekében [[1922|1922-ben]] megalakult a '''101-es Bajtársi Szövetség'''. A 101-es emlékművet az [[OTP Bank-épület (Békéscsaba)|Aradi Ipar- és Népbank]] előtti téren kívánták elhelyezni. A város a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István]] és a Ferenc József tér találkozásánál képzelte el az emlékművet. A bajtársi szövetség egy [[1922|1922-es]] vázlata szerint az obeliszket szobrokkal díszített kőkerítés vette volna körül a Petőfi-ligetben. A felállítás '''költségeit [[Belanka (Bácsalmásy) Mihály (1896–?)|Belanka Mihály]]''' építész, 101-es bajtárs '''vállalta'''. A szövetség a várostól a kerítés megépítését, illetve az emlékmű helyét kérte. Békéscsaba Tanácsa a Ferenc József tér (ma: Szabadság tér) északi részén, az Apponyi utcánál (ma: József Attila utca) engedélyezte az obeliszk felállítását. | ||
A lap jelenlegi, 2021. november 6., 15:44-kori változata
A 101-es Császári és Királyi Gyalogezred hősei előtt tisztelgő obeliszket 1923-ban avatták fel Békéscsabán. A békéscsabai az ország első olyan emlékműve, melyet az első világháború áldozatainak emlékére emeltek.
Tartalomjegyzék |
Története
Békéscsabán az első világháborús hősök emlékének megőrzése érdekében 1922-ben megalakult a 101-es Bajtársi Szövetség. A 101-es emlékművet az Aradi Ipar- és Népbank előtti téren kívánták elhelyezni. A város a Szent István és a Ferenc József tér találkozásánál képzelte el az emlékművet. A bajtársi szövetség egy 1922-es vázlata szerint az obeliszket szobrokkal díszített kőkerítés vette volna körül a Petőfi-ligetben. A felállítás költségeit Belanka Mihály építész, 101-es bajtárs vállalta. A szövetség a várostól a kerítés megépítését, illetve az emlékmű helyét kérte. Békéscsaba Tanácsa a Ferenc József tér (ma: Szabadság tér) északi részén, az Apponyi utcánál (ma: József Attila utca) engedélyezte az obeliszk felállítását.
A 101-es vitézeknek emléket állító oszlopot 1923. augusztus 5-én, egy vasárnapi napon avatták fel. Az eseményen jelent volt Krusina Manó tábornok, a honvédelmi miniszter képviselője. Az ünnepi misét Hévey Gyula plébános, egykori 101-es tábori lelkész vezette. Beszédet mondott Hévey Gyula, Kuntz Henrik evangélikus tábori lelkész, valamint dr. Cselényi Pál 101-es főhadnagy. Az emlékmű leleplezésére Krusina Manó adta meg az engedélyt, melyet dr. Berthóty István polgármester vett át a város nevében. Az emlékoszlop megkoszorúzását követően Bertly János százados a honvéd díszszázaddal, Panwitz Vilmos ezredes a 101-es bajtársakkal elvonult Krusina tábornok előtt. Később a 101-es gyalogezred és Belanka Mihály tiszteletére díszebédet tartottak a Fiume étteremben.
A nagyjából 10 méter magas, márványból és gránitból készült oszlopon aranyozott betűkkel tüntették fel a gyalogezred első világháborús ütközeteit és hőseinek nevét. A feliratok napjainkban már nem olvashatók.
A város szimbólumává vált „csonk” emlékművet az 1950-es évek elején Szegedi Albertné tanácselnök ledöntette, majd elásatta. 1956-ban a Forradalmi Tanács kiásta a három részre tört obeliszket. A 101-es emlékoszlopot 1957-ben helyreállították. 1999-ig „A 101. gy. ezred katonáinak emlékére, akik imperialista érdekekért életüket vesztették 1914–1918.” felirat állt rajta. 1999 októberében lecserélték az emléktáblát és az obeliszk csúcsán elhelyezték a 101-es katonai sisakot.
Lenin születésének 100. évfordulóján felmerült, hogy a békéscsabai Lenin-szobrot a 101-es emlékmű helyén helyezik el – végül más helyen leplezték le.
Lásd még
- Belanka (Bácsalmásy) Mihály (1896–?)
- Panwitz Vilmos (1865–1937)
- 101. Békéscsabai Gyalogezred-emléktábla (Békéscsaba)
Források
- A 101-es emlékmü ünnepélyes leleplezése. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 63. szám (1923. augusztus 8.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dányi László: Hol vannak a 101-es katonák? In: Hir6.hu (Látogatva: 2021. 11. 05.)
- Gécs Béla: A 101. gyalogezred emlékezetére. In: Csabai Mérleg, 9. évf. 27. szám (1999. november 4.) 12. p. (Látogatva: 2021. 11. 05.)
- Szászné Várkonyi Andrienn: A békéscsabai 101-es emlékmű felállításának krónikája a források alapján. In: Bárka, 23. évf. 4. szám (2015) 70–72. p. (Látogatva: 2021. 11. 05.)
Kapcsolódó irodalom
- 101-esek ünnepe. In: Békésmegye, 20. évf. 125. szám (1923. augusztus 5.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A 101-es emlékmü leleplezése. In: Békésmegye, 20. évf. 126. szám (1923. augusztus 8.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A százegyes hősök emlékoszlopának leleplezése. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 59. szám (1923. július 25.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A százegyesek emlékmüvének leleplezese. In: Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 62. szám (1923. augusztus 5.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A volt cs. és kir. 101-es gyalogezred emlékművének leleplezése. In: Magyarság, 4. évf. 176. szám (1923. augusztus 7.)
- Gécs Béla: A 101-es gyalogezred emlékezetére. In: Heti Mérleg, 4. évf. 30. szám (1994. július 28.) 4–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Machalek Pál: 101. cs. és kir. gy. ezred története, 1883-1918. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1928 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Machalek Pál: A 101-es zászló alatt : a v. békéscsabai cs. és k. 101. Gy. E. emlékalbuma. Budapest : Machalek P., 1934 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Obeliszk. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 285. szám (1999. december 7.) 11. p. (Látogatva: 2021. 11. 05.)
- Zámbori Eszter: A 101-es gyalogezred katonáira emlékeztek. In: Csabai Mérleg, 29. évf. 15. szám (2019. augusztus 8.) 2. p. (Látogatva: 2021. 11. 05.)
Külső hivatkozás
- A 101. császári és királyi gyalogezred a Nagy Háborúban portál
- Dávid Benjámin: A nagy háborúban elesettek emlékezete Békés vármegyében. In: Ujkor.hu
- Katonaság Békéscsabán. In: Andrassygimi.hu
- Molnár Pál Márton: Volt egyszer egy gyalogezred. In: Beol.hu
